Műemlékvédelem, 2006 (50. évfolyam, 1-6. szám)
2006 / 1-2. szám - Deák Zoltán: A budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom újra-helyreállításának fő okai
Deák Zoltán A BUDAVÁRI NAGYBOLDOGASSZONY-TEMPLOM (MÁTYÁS-TEMPLOM) ÚJRA-HELYREÁLLÍTÁSÁNAK FŐ OKAI Az újra-helyreállítás szükségességét a második világháború okozta sérülések kijavításának (1965) és belső helyreállításnak (1970) a befejezése után keletkezett - elsősorban műszaki jellegű hibák, károsodások bekövetkezésében látjuk. „Még magasból nézvést megvolna ” a templom, de ahogy egyre közelebb megyünk, egyre több hibára, hiányosságra derül fény. A hibákat, károsodásokat - keletkezési okaikat vizsgálva — két csoportra oszthatjuk: az első csoportba azokat a tényezőket sorolhatjuk, melyek direkt módon, azonnal hatnak, a hiba és az okozott kár azonnal felismerhető és ok-okozati összefüggésben összekapcsolható; - a másik csoportba azokat sorolhatjuk, melyek áttételesen, indirekt módon, nem azonnal hatnak, az ok nem is róható fel mint hiba vagy hiányosság, és az okozat, a károsodás sem azonnal jelentkezik. Az első csoportba tartozó hibák okozói között első helyen a víz áll, mint csapadék vagy mint talajnedvesség. A kőhomlokzat hibáiról összefoglalóan az alábbiakat mondhatjuk. A homlokzatok a könnyen faragható és kellemesen sárgás színhatású bácstoroki kőből készültek. Több szakaszban és elsősorban az időjárásnak legjobban kitett épületrészeket fokozatosan kemény mészkőre kellett cserélni. Ismerjük Schulek János rajzait (1907-09-ből és 1933—37-ből) a Mátyás-tornyon végrehajtott kőcserékről, majd az 1955-től 65-ig terjedő időszakban végrehajtott kőcseréket. A problémát a puha mészkövek pusztulása, mállása okozta és okozza még ma is. Az előzőekhez viszonyítva kevesebb Letekintés a Mátyás-torony zárt erkélyes teraszáról 2