Műemlékvédelem, 2008 (52. évfolyam, 1-6. szám)
2008 / 4. szám - Lósy-Schmidt Ede: Az Országos Magyar Műszaki Múzeum és a műszaki muzeális gyűjteményügy fejlődése hazánkban: részletek
szeti és iparművészeti tárgyak elhelyezésére két külön termet, egyenként közel 80 m2 - és időleges kiállítások céljaira való termet, melybe a többi helyiség érintése nélkül is bejuthatnak 120 m2 területtel, továbbá a múzeumőr lakását 5 szobával és összes mellékhelyiségekkel; végül két szolgalakást esetleg az alagsorban. Ugyancsak az alagsorban legyen még a gipszöntő műhely, központi fűtőhely, tüzelőanyag raktár és egyéb raktárak. Mindezeket a helyiségeket a tervező egy emelet sorban vagy magas földszinten és I. emeleten oszthatta el, az utóbbi esetben megfelelő díszlépcsővel. Amint a VIII-ik rajzmelléklet és a két szövegábra láttatja, a tér hátsó részét emelkedőnek képzeltem, melyen terraszt létesítve, erre helyeztem el az épületet, mégpedig úgy, hogy főbejárata és a kupola a térre vezető főút tengelyébe essék. A főbejáratból az előcsarnokon át a kupolaterembe és ebből jobbra az antik (római), balra a renaissance terembe juthatunk, míg a középkori terem a kupolaterem mögött fekszik. Az antik és renaissance termek végeiben átjáró és pihenőhelyiséget rendeztem el, ezek mögött vannak mind a két részen a nagy termek stílusai szerint alakítva a szobrászati, szépművészeti stb. tárgyak elhelyezésére .1935 március 6-án jelentette be a rádió a magyar közönségnek a múzeum felállítását és a rákövetkező napon a hazai napisajtó is hírül hozta, hogy a kereskedelemügy kormányzat a múzeum felállítását elhatározta és a déli vasúti, ma az államvasutak tulajdonába tartozó épületek 10 helyiségét bocsátották a múzeum rendelkezésére. Ez a tíz helyiség azonban - további igényléseim során - hamarosan 50 helyiségre szaporodott fel s azonkívül a Káplár utcában egy üresen követelt helyiségek. A középkori szobrászati műveket részben a középkori terem falainak konzoljain, részben pedig a terem végében lévő átjáróban képzelem elhelyezve. A leírt elrendezéssel lehetségessé vált az egyazon korszakba tartozó tárgyak elhelyezésére szolgáló termek egy épületszárnyba való csoportosítása. A középkori terem mögött van a szekrényekben őrzendő tervek terme, míg a többi terveket és a részletrajzokat is, 4 csoportban a nagytermek közül állíthatják ki. Minden csoportnak a kupolatermen kívül külön s közvetlen bejárata van. A nagytermek s a tervek kiállítására való helyiségeknek magas egyoldalú oldalvilágításuk van, míg a részleteket a kupolaterem sarkában elhelyezett helyiségek felülvilágítói világítják meg. A nagytermek valódi téglaboltozat födémjük van, mely boltozatok oldalnyomásait részben rejtett, részben látható gyámok fogják fel. A kupolaboltozatot vasbetonból képzelem. Az épület hátsó részén, a középkori teremtől jobbra helyeztem el a múzeumőr lakását, balról pedig a könyvtárt és a vele kapcsolatos helyiségeket. A könyvtár alatt az alagsorban van a két szolgalakás. Az időleges kiállítások céljaira szolgáló terem az előcsarnok felett van, s ehhez 2 lépcső vezet, álló garázst is sikerült szereznem, ahová a nagyobb térfogatú és súlyosabb gépeket szállítottam be. Az első két télen, vagyis az 1936. év és 1937. év telén összesen 26 helyiséget rendeztem be és nyitottam meg a szakközönség, valamint az érdeklődők és az iskolai látogatások számára is. A berendezési munkálatokra ugyanis csak a téli hónapok állottak a rendelkezésemre, mivel hivatalos beosztásom szerint nyaranta - minden eszten-Irta: Lósy-Schmidt Ede dr. Megjelent: A magyar ipar. Szerkesztette: dr. Árvay József, 1941 Kiadó: Halász Pál Könyvkiadó Vállalata, Budapest VIII., Aggteleki utca 2/a AZ ORSZÁGOS MAGYAR MŰSZAKI MÚZEUM ÉS A MŰSZAKI MUZEÁLIS GYŰJTEMÉNYÜGY FEJLŐDÉSE HAZÁNKBAN (részletek)