Műemlékvédelem, 2009 (53. évfolyam, 1-6. szám)
2009 / 6. szám - Buzinkay Péter: A hivatali Műtárgyfelügyelet 10 éve (1998-2008)
nyelvű összefoglaló kötet adta: Mravik László: The 'Sacco di Budapest' and depredation of Hungary, 1938-1949. Works of art missing from Hungary as a result of the Second World War. Looted, smuggled, captured, lost and destroyed art works, books and archival documents. Preliminary and provisional catalogue Budapest, 1998. 10. Érdemes őket név szerint is megemlíteni, mivel az új műtárgy-felügyeleti rendszer (elméleti) kialakításában valóban kulcsszerepet játszottak: Sinkó Katalin, Szabó László és Király Erzsébet. 11. Megjegyzendő, hogy a könyvtári és levéltári területen némileg eltérő szabályozás volt hatályban korábban: ott az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Országos Levéltár képezték a szakértői alapot, viszont a kulturális minisztérium mindvégig (azaz 1998-ig, illetve 2001-ig) megőrzött magának bizonyos hatósági jellegű feladatokat (pl. védési határozatok kiadása). 12. Sajnos az általános kedvezmény csak a 2004. májusi EU-csatlakozásig volt érvényben, ugyanis ettől kezdve Magyarországnak mint EU-tagállamnak már nem volt felhatalmazása arra, hogy önálló, a közösségi szabályozástól eltérő vámkedvezményeket tartson fenn, így a vámmentesség ugyan nem szűnt meg, de az áfafizetési kötelezettség újra életbe lépett. Ezen a téren viszont a magyar kormányzat már nem élt a csökkentett áfa lehetőségével, így a teljes (25%) általános forgalmi adót kellett fizetni az EU területén kívülről (pl. USA, Svájc, Izrael stb.) behozott műtárgyak után. Az EU másik tagállamából való műtárgybehozatal viszont továbbra is vám- és áfamentes maradt. 13. Korábban ugyanis nemegyszer érte vád a múzeumokat, közgyűjteményeket, hogy a védetté nyilvánítás valójában továbbra is az államosítás előszobája maradt, hiszen azt védenek, amit azután - a védettség miatt a valós piaci ár alatt - meg is akarnak szerezni. 14. Idősebb múzeumi munkatársakat éppen ezért a KÖI mindjárt az évekkel korábban részben hasonló feladatokat is ellátó Központi Múzeumi Igazgatóságra emlékeztette. A KÖI-hez telepített központi hivatali feladatok mellett a múzeumok, könyvtárak és levéltárak szakmai felügyelete és az ágazati irányítás továbbra is minisztériumi feladatkör maradt. Megjegyzendő még, hogy a levéltári iratokkal kapcsolatos egyedi hatósági feladatok a minisztériumnál (és a levéltáraknál) maradtak, a KÖI ilyen feladatokat nem látott el, azok csak 2001 októberétől az utódintézmény KÖH-höz kerültek át. 15. Ekkoriban még Művelődési és Közoktatási Minisztérium, majd kevéssel később, az 1998-as kormányváltást követően az önállósult Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma lett a felügyeleti szerv. 16. Wollák Katalin 1998. december 1-jétől igazgatóhelyettesként dolgozott tovább a KÖI-ben. 17. Jelen tanulmány szerzője e „második” művészettörténész munkatárs volt, aki 1999 áprilisától kezdve — az évek során többször is változó szervezeti rendben és beosztásban - folyamatosan részt vett a műtárgyak védelmével kapcsolatos feladatok ellátásában. 18. A védetté nyilvánított műtárgyak felügyeletével és nyilvántartásával korábban megbízott 16 közgyűjteménytől a (védett műtárgyakra és tulajdonosaikra vonatkozó) nyilvántartási adatokat nagyobb részt csak 2001 után adták át már a KÖH-nek, de utolsóként a Szépművészeti Múzeum csak 2009 márciusában adta át a teljes nyilvántartási anyagot. 19. A honlap címe www.koi.hu volt. 20. Vö. dr. Jankovich-Bésán Dénes által írt Bevezető. Jelentés - Report 2000. A Kulturális Örökség Igazgatóságának Évkönyve 2000. Budapest, 2000. 5-6. 21. Tanulságos ebből a szempontból, hogy a KÖI-nek 2001 -ben már hét „osztálya” (vidéki székhelyű regionális irodája) és így - a gazdasági vezetőn túl - az igazgatóval és helyettesével együtt összesen 9 vezető beosztású tisztviselője volt, akik csak és kizárólag régész végzettségű és feladatkörű munkatársak voltak. 22. Sajátos módon - és az átgondolatlan intézkedések jó példájaként - éppen a KÖI megszüntetése és az egész jogi rendszer átalakítása előtt röviddel jelent meg a kiviteli engedélyezést az „új” (ekkor már hároméves) törvényhez igazító miniszteri rendelet (a kulturális javak kiviteli engedélyezésének részletes szabályairól szóló 13/2001. (VII. 5.) NKÖM rendelet), mely azután nem egész két hónappal később hatályon kívül is került. 23. Megjegyzendő, hogy mint neve is mutatja, ez az alosztály sem volt „profiltiszta”, a műkincsügyek mellett a megfelelő szervezeti függetlenség hiányában - más vagyontárgyakkal is foglalkozni volt kénytelen. 24. One Hundred Missing Objects - Looting in Europe / 100 objets disparus - Pillage en Europe. Paris, ICOM, 2001. Mivel ez egy gyors adatgyűjtés volt, az eredménye is esetleges lett, mely nem is feltétlenül tükrözte a hazai műtárgyállomány arányait és színvonalát. 25. A restitúciós feladatok ellátását ezután a minisztérium szervezte dr. Ecsedy István helyettes államtitkár, majd miniszteri biztos vezetése alatt, de a kutatócsoportot (megfogyatkozott létszámmal), könyvtárával és a nyilvántartással együtt a Szépművészeti Múzeumhoz telepítették. 26. A KÖI költségvetése, „vagyona”, létszáma ekkor csaknem tizede volt az OMvH-nak. 27. A kilenc regionális iroda központja, ahonnan a hatósági kiadmányozás történhetett: Sopron, Keszthely, Székesfehérvár, Pécs, Budapest (a fővárosi és Budapest környéki irodáé is), Miskolc, Szeged, Debrecen. Ezekkel párhuzamosan működött a három felügyelet: a Műemléki, a Régészeti és a Műtárgyfelügyelet. Az ide beosztott „felügyelők" a regionális irodáknak dolgoztak, ahol a hatósági iratok kiadmányozása történt. 28. A KÖI-ből átkerült „műtárgyas” munkatársak - a Nyilvántartási Osztályra került két „műtárgyrefe