Műemlékvédelem, 2011 (55. évfolyam, 1-6. szám)
2011 / 5. szám - EMLÉKEZÉS - Kovács Gyöngyi: In memoriam Gerő Győző (1924-2011)
EMLÉKEZÉS IN MEMORIAM GERŐ GYŐZŐ (1924-2011) Október 11-én, 87 éves korában végleg itt hagyott minket dr. Gerő Győző, turkológusrégész, akit sokunk csak úgy szólított: Juszuf, vagy a fiatalabbak: Juszuf bácsi. Gerő Győző a háború utáni régésznemzedék különleges egyénisége volt, aki nemcsak az általa művelt szakterület révén vált ismertté, hanem nagy tudásával, segítőkészségével, mindig vidám természetével is. Gerő Győző a magyarországi oszmántörök régészet egyik megalapítója, egyben kiemelkedő és elkötelezett kutatója volt. 1952-ben fejezte be az egyetemet, de már 1950-től a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa volt egészen 1987-ig, nyugállományba vonulásáig. Dolgozott a budai vár török erődítéseinél, a pasapalota feltárásánál, részt vett a vár polgári lakóépületeinek helyreállítását megelőző kutatásokban. Érdeklődése azonban nem csupán a budai épületekre korlátozódott: dolgozott Esztergomban, Egerben, Székesfehérváron, Baranyában több helyen is, így Pécsett, Szigetváron, Siklóson, Mecseknádasdon. A pécsi városfalaknál és a püspökvárban, illetve Magyaregregyen a Márévárban és Szászváron együtt végezte a kutatásokat feleségével, dr. Sándor Máriával, aki mindvégig szeretően támogatta őt munkájában és magánéletében egyaránt. Gerő Győző neve elsősorban a magyarországi oszmán-török építészeti emlékekkel forrt össze, a budai Király és Rác fürdő, a Gül Baba türbe, az egri Valide szultana fürdő és a pécsi Merni pasa fürdő, továbbá a szigetvári Szulejmán szultán és Ali pasa dzsámi, a siklósi Malkocs bej dzsámi vagy a pécsi Jakováli Hasszán pasa dzsámihoz tartozó tekke maradványai fémjelzik kutatói munkásságának néhány fontosabb állomását. Több esetben a XX. századra átépített, beépített, részben elbontott és elfeledett épületekre ő irányította rá újra a figyelmet, olykor az azonosítás is az ő nevéhez fűződik. Az esztergomi Víziváros falaira épült Uzsiceli Hadzsi Ibrahim kis dzsámiját az 1960-as évek elején - egy séta közben - ismerte fel egy lakóépületben. A pécsi Ferhád pasa dzsámi sztalaktit boltozatát a maradványokat magában foglaló szomszédos kaszinó padlásán vizsgálta - igazi felfedezői szenvedéllyel, nem megriadva a nehézségektől sem -, ezáltal a dzsámi még meglevő része újra bekerült a tudományos vérkeringésbe. Ismert történet az is, hogy a siklósi Malkocs bej dzsámira a város víztornyából szemlélődve figyelt fel. Feltűnt neki egy, a város épületeihez, utcáihoz nem illeszkedő, eltérő tájolású épület. A siklósi kutatások története számára így kezdődött, és mintegy másfél évtizeddel később a nemzetközi elismerést jelentő Europa Nostra-díjjal zárult, amelyet a dzsámi példaszerű helyreállítása kapott. Juszuf megérhette a sokáig romos állapotban lévő Uzsbeli Hadzsi Ibrahim dzsá- Gerő Győző 2011-ben. Hack Róbert felvétele