Műemlékvédelem, 2011 (55. évfolyam, 1-6. szám)

2011 / 5. szám - EMLÉKEZÉS - Kovács Gyöngyi: In memoriam Gerő Győző (1924-2011)

EMLÉKEZÉS IN MEMORIAM GERŐ GYŐZŐ (1924-2011) Október 11-én, 87 éves korában végleg itt hagyott minket dr. Gerő Győző, turkológus­­régész, akit sokunk csak úgy szólított: Juszuf, vagy a fiatalabbak: Juszuf bácsi. Gerő Győző a háború utáni régésznemzedék különleges egyénisége volt, aki nemcsak az általa művelt szakterület révén vált ismertté, hanem nagy tudásával, segítőkészségével, mindig vidám természetével is. Gerő Győző a magyarországi oszmán­török régészet egyik megalapítója, egyben kiemelkedő és elkötelezett kutatója volt. 1952-ben fejezte be az egyetemet, de már 1950-től a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa volt egészen 1987-ig, nyugállo­mányba vonulásáig. Dolgozott a budai vár török erődítéseinél, a pasapalota feltárásá­nál, részt vett a vár polgári lakóépületei­nek helyreállítását megelőző kutatásokban. Érdeklődése azonban nem csupán a budai épületekre korlátozódott: dolgozott Eszter­gomban, Egerben, Székesfehérváron, Bara­nyában több helyen is, így Pécsett, Sziget­váron, Siklóson, Mecseknádasdon. A pécsi városfalaknál és a püspökvárban, illetve Magyaregregyen a Márévárban és Szászvá­ron együtt végezte a kutatásokat feleségé­vel, dr. Sándor Máriával, aki mindvégig szeretően támogatta őt munkájában és ma­gánéletében egyaránt. Gerő Győző neve elsősorban a magyar­­országi oszmán-török építészeti emlékekkel forrt össze, a budai Király és Rác fürdő, a Gül Baba türbe, az egri Valide szultana fürdő és a pécsi Merni pasa fürdő, továbbá a sziget­vári Szulejmán szultán és Ali pasa dzsámi, a siklósi Malkocs bej dzsámi vagy a pécsi Jakováli Hasszán pasa dzsámihoz tartozó tekke maradványai fémjelzik kutatói mun­kásságának néhány fontosabb állomását. Több esetben a XX. századra átépített, beépített, részben elbontott és elfeledett épületekre ő irányította rá újra a figyelmet, olykor az azonosítás is az ő nevéhez fűződik. Az esztergomi Víziváros falaira épült Uzsiceli Hadzsi Ibrahim kis dzsámiját az 1960-as évek elején - egy séta közben - ismerte fel egy lakóépületben. A pécsi Ferhád pasa dzsámi sztalaktit boltozatát a maradványokat magában foglaló szomszé­dos kaszinó padlásán vizsgálta - igazi felfedezői szenvedéllyel, nem megriadva a nehézségektől sem -, ezáltal a dzsámi még meglevő része újra bekerült a tudományos vérkeringésbe. Ismert történet az is, hogy a siklósi Malkocs bej dzsámira a város víz­tornyából szemlélődve figyelt fel. Feltűnt neki egy, a város épületeihez, utcáihoz nem illeszkedő, eltérő tájolású épület. A siklósi kutatások története számára így kezdődött, és mintegy másfél évtizeddel később a nemzetközi elismerést jelentő Europa Nostra-díjjal zárult, amelyet a dzsámi pél­daszerű helyreállítása kapott. Juszuf megérhette a sokáig romos álla­potban lévő Uzsb­eli Hadzsi Ibrahim dzsá- Gerő Győző 2011-ben. Hack Róbert felvétele

Next