Műemlékvédelem, 2011 (55. évfolyam, 1-6. szám)

2011 / 5. szám - Borovi Dániel: Zala György bécsi Erzsébet királyné-síremléke és az Erzsébet-kultusz szakralizáló emlékei az 1900 körüli magyar szobrászatban

JEGYZETEK 1. Az Erzsébet királyné-emlékműpályázatokról és a pályatervek ikonográfiai sajátosságairól bővebben lásd: Borovi Dániel: Habsburg reprezentáció Magyarországon a XIX. század második felében. Ferenc József és Erzsébet magyarországi portréi. Szakdolgozat. ELTE BTK Művészettörténeti Inté­zet. Budapest, 2006. 64-77. Az emlékműpályázat eseménytörténetének korábbi, részletes összefog­lalásai: Liber Endre: Budapest szobrai és emlék­táblái. Budapest, [1934.] 408-415.; Erzsébet ki­rályné emléke. Br. Forster Gyula az Erzsébet emlékszobra ügyében alakított országos bizottság elnökének a jelentése. Budapest, 1907.; Az Erzsé­bet királyné emlékmű története. [Budapest], 1932. Az emlékműpályázat részletes, tudományos érté­kelésére eddig még nem került sor. Két rövidebb összefoglalás a témáról: O. Farkas Zsuzsa: Az Erzsébet-emlékműpályázat. Erzsébet király­né emlékére 1837-1987. Városi Helytörténeti Gyűjtemény kiállítása Erzsébet királyné születésé­nek 150. évfordulójára. Szerk. Polónyi Péter. Gödöllő, 1987. 16-29.; Tóth Antal: Az Erzsébet ki­rályné emlékműpályázat 1898-1932. Erzsébet, a magyarok királynéja. Szerk. F. Dózsa Katalin. Bu­dapest, 1992. 24-26.­­ Vér Eszter Virág a téma elsősorban kultusztörténeti szempontú feldolgozá­sát végezte el, kutatása során a levéltári forrásokat is áttekintve. Vér Eszter Virág: Erzsébet-kultusz. Budapesti Negyed, 14, 2006, 2., 3. No 52/53. I.: 77-87. 2. Ezúton szeretném megköszönni a kutatásaim során nyújtott segítséget és szakmai útmutatást Szőke Annamáriának, F. Dózsa Katalinnak, Vér Eszter Virágnak, Farkas Zsuzsának, valamint Kun Ger­gelynek a szöveg gondozását. 3. A síremlék felállításának részletes eseménytörté­netét Vér Eszter Virág dolgozta fel. Vér 2006. i. m. I.: 106-111. 4. Polgár Géza: Magyar emlékmű Erzsébet királyné sírján. Vasárnapi Újság, 1900. augusztus 26. 558. A készülő síremlék leírása 1899 októberéből így szól: „A síremlék fekete márvány-alapon nyug­szik. Szép renaissance oltár előtt gyászoló géniusz és imazsámoly. Az oltáron töviskorona. Az oltár fölött egyszerű kereszt s e mögött az istenanyának glóriától körülragyogott álló alakja, tökéletes szépségű és kifejezésű Pieta. Az oltár jobbján sza­lagok övezte pálmalevelek emelkednek. Balról ár­nyékot ad egy szőlőlugas, mely alatt rózsák és krizantémumok terjeszkednek.” A királyné sírem­léke. Vasárnapi Újság, 1899. október 15. 712. - idézi: Vér 2006. i. m. I.: 108. A gyászoló géniusz figurája nem szerepel a megvalósult emlékművet bemutató leírásokban, és nem azonosítható a sajtó­ban megjelent, a kompozíció nagymintáját még a műteremben ábrázoló fotókon sem. Ezeket a fotó­kat használják a későbbiekben is a síremlék repro­dukálására. In situ fotó a síremlékről nem ismert. A géniusz motívumát Zala a mű készítése során valószínűleg elhagyta. 5. Cennerné Wilhelm­ Gizella: A képzőművészet szerepe Erzsébet királyné tiszteletének és kegyele­­tes emlékezetének ábrázolásában. Elisabeth, Königin von Ungarn: Erzsébet, a magyarok király­néja. Hrsg.szerk. Gerda Mraz, Cennerné Wilhelm­ Gizella. Wien - Köln - Weimar, 1991. 175. o. Királyi ünnepek emléke. Szerk. Lakits Vendel, Péterffy Sándor. [Budapest], [1879.] 11., 22-23. 7. Mikszáth Kálmán: Királyné a trónon. Pesti Hírlap, 1896. június 10. - újraközölve: Mikszáth Kálmán: Mikor utoljára láttuk. Vasárnapi Újság, 1898. szeptember 18. 644-645. 8. A Nemzet, 1898. szeptember 11. - idézi: Niederhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen. 2. kiad. Budapest, 1992. 24. 9. Benedek Elek: Erzsébet királyné élete. Erzsébet ki­rályné emlékének. Hódolat Magyarország nagy ki­rálynéjának. Főszerk. Gábel Gyula. Budapest, 1905. 135. 10. Idézi: Magyar Szalon, 1898. október. 78. 11. A beszédekben Erzsébet mint a német föld viszon­zása jelenik meg az egykor Türingiába került ma­gyar királyi sarjért, Árpád-házi Szent Erzsébetért. 12. A Magyar Szalon 1898 októberi számában például A magyar nők koszorúja Erzsébet királyné sírjára címmel közöl válogatást. Hasonló formájú és tar­talmú a Gábel Gyula által szerkesztett emlékkönyv és annak díszes albummá duzzasztott bővített, rep­rezentatív változata. A napilapok cikkeinek főbb szólamait, motívumait Soós István forráskutatása nyomán Niederhauser Emil foglalta össze a merényletről írt monográfiájában. A kultusz legjel­legzetesebb írásaiból Vér Eszter Virág állított ösz­­sze szöveggyűjteményt. Vér 2006. i. m. II. 13. Gerőné Cserhalmy Irén. Magyar Szalon, 1898. ok­tóber. 66. 14. Benedek 1905. i. m. 135. 15. Niederhauser 1992. i. m. 9. 16. Korbulyné Gerő Lina. Magyar Szalon, 1898. októ­ber. 64. 17. Uo. 18. Halász Ferenc miniszteri tanácsos. Gábel 1905. i. m. 79. 19. Budapesti Hírlap, 1903. november 1. - idézi: Lázár Béla: Fadrusz János élete és művészete. Budapest, 1923. 196. 20. A festmény eredeti példánya lappang. Az ima­könyvi kép példányait számos köz- és magángyűjtemény őrzi. A Történeti Fényképtár gyűjteményében valószínűleg a nyomdai feldolgo­záshoz használt fólia található. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár, Ktsz., 74.426. 21. A királynő halálának évfordulója. Vasárnapi Újság, 1899. szeptember 10. 614. 22. Gödöllő, Városi Múzeum, TD. 88.211.1. A szana­tórium létesítését Korányi Frigyes még 1894-ben kezdeményezte. A Sanatorium-Egyesületet 1898 302

Next