Műemlékvédelem, 2011 (55. évfolyam, 1-6. szám)
2011 / 5. szám - Borovi Dániel: Zala György bécsi Erzsébet királyné-síremléke és az Erzsébet-kultusz szakralizáló emlékei az 1900 körüli magyar szobrászatban
JEGYZETEK 1. Az Erzsébet királyné-emlékműpályázatokról és a pályatervek ikonográfiai sajátosságairól bővebben lásd: Borovi Dániel: Habsburg reprezentáció Magyarországon a XIX. század második felében. Ferenc József és Erzsébet magyarországi portréi. Szakdolgozat. ELTE BTK Művészettörténeti Intézet. Budapest, 2006. 64-77. Az emlékműpályázat eseménytörténetének korábbi, részletes összefoglalásai: Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Budapest, [1934.] 408-415.; Erzsébet királyné emléke. Br. Forster Gyula az Erzsébet emlékszobra ügyében alakított országos bizottság elnökének a jelentése. Budapest, 1907.; Az Erzsébet királyné emlékmű története. [Budapest], 1932. Az emlékműpályázat részletes, tudományos értékelésére eddig még nem került sor. Két rövidebb összefoglalás a témáról: O. Farkas Zsuzsa: Az Erzsébet-emlékműpályázat. Erzsébet királyné emlékére 1837-1987. Városi Helytörténeti Gyűjtemény kiállítása Erzsébet királyné születésének 150. évfordulójára. Szerk. Polónyi Péter. Gödöllő, 1987. 16-29.; Tóth Antal: Az Erzsébet királyné emlékműpályázat 1898-1932. Erzsébet, a magyarok királynéja. Szerk. F. Dózsa Katalin. Budapest, 1992. 24-26. Vér Eszter Virág a téma elsősorban kultusztörténeti szempontú feldolgozását végezte el, kutatása során a levéltári forrásokat is áttekintve. Vér Eszter Virág: Erzsébet-kultusz. Budapesti Negyed, 14, 2006, 2., 3. No 52/53. I.: 77-87. 2. Ezúton szeretném megköszönni a kutatásaim során nyújtott segítséget és szakmai útmutatást Szőke Annamáriának, F. Dózsa Katalinnak, Vér Eszter Virágnak, Farkas Zsuzsának, valamint Kun Gergelynek a szöveg gondozását. 3. A síremlék felállításának részletes eseménytörténetét Vér Eszter Virág dolgozta fel. Vér 2006. i. m. I.: 106-111. 4. Polgár Géza: Magyar emlékmű Erzsébet királyné sírján. Vasárnapi Újság, 1900. augusztus 26. 558. A készülő síremlék leírása 1899 októberéből így szól: „A síremlék fekete márvány-alapon nyugszik. Szép renaissance oltár előtt gyászoló géniusz és imazsámoly. Az oltáron töviskorona. Az oltár fölött egyszerű kereszt s e mögött az istenanyának glóriától körülragyogott álló alakja, tökéletes szépségű és kifejezésű Pieta. Az oltár jobbján szalagok övezte pálmalevelek emelkednek. Balról árnyékot ad egy szőlőlugas, mely alatt rózsák és krizantémumok terjeszkednek.” A királyné síremléke. Vasárnapi Újság, 1899. október 15. 712. - idézi: Vér 2006. i. m. I.: 108. A gyászoló géniusz figurája nem szerepel a megvalósult emlékművet bemutató leírásokban, és nem azonosítható a sajtóban megjelent, a kompozíció nagymintáját még a műteremben ábrázoló fotókon sem. Ezeket a fotókat használják a későbbiekben is a síremlék reprodukálására. In situ fotó a síremlékről nem ismert. A géniusz motívumát Zala a mű készítése során valószínűleg elhagyta. 5. Cennerné Wilhelm Gizella: A képzőművészet szerepe Erzsébet királyné tiszteletének és kegyeletes emlékezetének ábrázolásában. Elisabeth, Königin von Ungarn: Erzsébet, a magyarok királynéja. Hrsg.szerk. Gerda Mraz, Cennerné Wilhelm Gizella. Wien - Köln - Weimar, 1991. 175. o. Királyi ünnepek emléke. Szerk. Lakits Vendel, Péterffy Sándor. [Budapest], [1879.] 11., 22-23. 7. Mikszáth Kálmán: Királyné a trónon. Pesti Hírlap, 1896. június 10. - újraközölve: Mikszáth Kálmán: Mikor utoljára láttuk. Vasárnapi Újság, 1898. szeptember 18. 644-645. 8. A Nemzet, 1898. szeptember 11. - idézi: Niederhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen. 2. kiad. Budapest, 1992. 24. 9. Benedek Elek: Erzsébet királyné élete. Erzsébet királyné emlékének. Hódolat Magyarország nagy királynéjának. Főszerk. Gábel Gyula. Budapest, 1905. 135. 10. Idézi: Magyar Szalon, 1898. október. 78. 11. A beszédekben Erzsébet mint a német föld viszonzása jelenik meg az egykor Türingiába került magyar királyi sarjért, Árpád-házi Szent Erzsébetért. 12. A Magyar Szalon 1898 októberi számában például A magyar nők koszorúja Erzsébet királyné sírjára címmel közöl válogatást. Hasonló formájú és tartalmú a Gábel Gyula által szerkesztett emlékkönyv és annak díszes albummá duzzasztott bővített, reprezentatív változata. A napilapok cikkeinek főbb szólamait, motívumait Soós István forráskutatása nyomán Niederhauser Emil foglalta össze a merényletről írt monográfiájában. A kultusz legjellegzetesebb írásaiból Vér Eszter Virág állított öszsze szöveggyűjteményt. Vér 2006. i. m. II. 13. Gerőné Cserhalmy Irén. Magyar Szalon, 1898. október. 66. 14. Benedek 1905. i. m. 135. 15. Niederhauser 1992. i. m. 9. 16. Korbulyné Gerő Lina. Magyar Szalon, 1898. október. 64. 17. Uo. 18. Halász Ferenc miniszteri tanácsos. Gábel 1905. i. m. 79. 19. Budapesti Hírlap, 1903. november 1. - idézi: Lázár Béla: Fadrusz János élete és művészete. Budapest, 1923. 196. 20. A festmény eredeti példánya lappang. Az imakönyvi kép példányait számos köz- és magángyűjtemény őrzi. A Történeti Fényképtár gyűjteményében valószínűleg a nyomdai feldolgozáshoz használt fólia található. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár, Ktsz., 74.426. 21. A királynő halálának évfordulója. Vasárnapi Újság, 1899. szeptember 10. 614. 22. Gödöllő, Városi Múzeum, TD. 88.211.1. A szanatórium létesítését Korányi Frigyes még 1894-ben kezdeményezte. A Sanatorium-Egyesületet 1898 302