Műemlékvédelem, 2016 (60. évfolyam, 1-6. szám)

2016 / 1-2. szám - Hidvégi Violetta: Ideiglenes jelleggel: Bazár az egykori Színház - ma Vörösmarty - téren

Hídvégi Violetta IDEIGLENES JELLEGGEL. BAZÁR AZ EGYKORI SZÍNHÁZ - MA VÖRÖSMARTY - TÉREN Winkler Gábor emlékének A 2008-as Reneszánsz Év során kerültem először munkakapcsolatba Winkler Gábor­ral. Bár ez a bazár egyszerű megfogalmazá­sú, a korban a modern öntöttvas szerkezeté­vel utal a neoreneszánszra. Az efemer épületekre tiszavirág életűk miatt kevés fi­gyelem fordul, pedig rövid élettartamuk alatt meghatározó tényezői lehetnek egy vá­rosi térnek. A HELYSZÍN Az 1780-as évek Pestje szorongott falai kö­zött. A Kiskörút, Deák Ferenc utca irányában futó hajdani védelmi vonal ekkorra elveszí­tette hadászati szerepét, és egyre inkább gát­jává vált a település további terjeszkedésé­nek. A sokasodó lakosság megélhetését jórészt a városfaltól keletre elterülő, egy­másba ékelődő kertek, majorságok és szán­tók biztosították. Ezek a természetesen nőtt külvárosok' ez időben már önálló igazgatás­sal rendelkeztek. A Váci kapuval2 szemben terpeszkedett a Harmincadhivatalnak nevezett vámhiva­tal, tovább pedig a Sóhivatal állt rozzant raktáraival. Nyugatra a szabályozatlan Duna-part mentén, a kikötők és a hajóhíd1 közelében szétszórtan helyezkedtek el az adminisztrációs épületek. Távolabb a me­zőgazdasági művelésre alkalmatlan ho­mokbuckás, gödrös terepen II. József (1741-1790) utasítására 1786-ban indult a többfunkciós jóléti intézmény, a Neu­gebäude építése. Az Újépület jelölte ki a vá­ros északi irányú terjeszkedésének első ha­tárát. Az új városrész megszületését a vásárok falon kívülre helyezése generálta. A szervesen fejlődő József-, Teréz- és Fe­rencvárossal ellentétben báró Schilson János (7-1810) kamarai adminisztrátor munkája4 nyomán a felvilágosodás szelle­mében jött létre a négyzethálós szerkezetű Lipótváros5 zömmel téglalap alakú, köny­­nyen beépíthető telekkel.6 Schilson plánumában a Váci utca térre néző torkolata előtt egy új színháznak7 a he­lyét is kijelölte. Itt az egykori városfal mentén feküdtek a legértékesebb ingatlanok, nem vé­letlen, hogy a mai Vörösmarty tér keleti olda­lának házhelyeit gazdag görög kereskedők vá­sárolták meg.8 Az 1795-ben hivatalba került József nádor (1776-1847) megbízására Hild János (1761/1766-1811) továbbfejlesztette a kamarai adminisztrátor tervét. Ez az egész vá­rosra kiterjedő térkép lett - József nádor szö­veges előterjesztésével összhangban - az 1808-ban útjára indított városépítési hatóság - Pest város Szépítő Bizottmánya, Verschöne­rungs Commission zu Pest - alapvetése. BEÉPÜL A TÉR A Bizottmány tevékenységének első rep­rezentatív középülete, a Német Színház Johann Aman (1765-1834) bécsi udvari építész tervei alapján Pollack Mihály ( 1773- 1855) kivitelezésében valósult meg Hild koncepciója szerint a Vörösmarty tér9 nyu­gati térfalán. 1812. február 9-én nyitották meg a 36 ezer fős város lélekszámához képest túlmé­retezett, több mint háromezer néző befoga­dására alkalmas teátrumot. A színház föld­szintjére gazdaságossági megfontolásból boltok kerültek, ahogy azt már Schilson is szorgalmazta. Pollack Dunára néző Vigadó­jával 1832-re kiteljesedett az épületegyüt­tes. A színház hátfalához épült Redoute a pesti Duna-part meghatározó elemévé vált. A klasszicista stílusban, óriási lendülettel kiépülő új városrész fejlődését megakasztot­ta az 1838. március közepi nagy árvíz. Alig egy évtized múlva, 1847. február 2-án leégett a Német Színház, míg Buda 1849-es ostromakor Hentzi10 ágyúi elpusztí­tották a remek megjelenésű Vigadót." A város fokozatosan tért magához a forra­dalom és szabadságharc embert próbáló ese­ményei után. Az újraindult építkezések a klasszicizmus helyett már inkább az új ízlés, a 26

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék