Műemlékvédelem, 2016 (60. évfolyam, 1-6. szám)
2016 / 1-2. szám - Kovács Gergely: Pécs-Málom késő Árpád-kori falképeiről, különös tekintettel a félkupola töredékeinek ikonográfiájára, valamint az együttes pécsi székesegyházhoz fűződő viszonyára
sorban ikonográfiai témájúak, illetve az emléknek a pécsi székesegyházhoz fűződő viszonyát firtatják. Emellett természetesen az európai kontextusra is kiterjesztendő stíluskritikai vizsgálat sem maradhat el. A TELEPÜLÉS, A TEMPLOM ÉS FALKÉPEI TÖRTÉNETE Pécs-Málom az ún. Pécsi-víztől délre húzódó dombvonulat egyik északra néző lapos völgyében (Malom-völgy) fekszik. Az egykori Málom községet 1954-ben csatolták Pécs városához, a baranyai megyeszékhely déli külső kerületeként. Neve a szláv eredetű „mlim” szóból ered, melynek jelentése: malom. Bár Pesty Frigyes szerint „már a pécsi templom (székesegyház) építésénél említtetik 1200 körül”,11 első, írott dokumentumban ránk maradt említése 1290 körülire tehető. E forrás szerint „a pécsi káptalan által állított (egyházi) nemes tanúk közt Málomiak is szerepelnek”.12 Mindez arra enged következtetni, hogy a falu már ekkoriban is püspöki vagy káptalani birtok lehetett. Első temploma (1. kép) 1290 előtt, a 13. század második felében épülhetett. A település a középkor folyamán MALIM, MALUN, MALON11 néven is szerepelt. A helyi egyház György (Georgius) nevű papja 1332-ben 10, 1333 első felében 13, míg Gergely (Gregorius) nevű papja 1333 második felében 12, 1334 első felében 8, második felében 6, 1335 második felében 35 báni dénárt fizetett tizedként.14 A forrásadatok kevésbé gazdag plébániára engednek következtetni. Ebből a szempontból is érdekes a pápai tizedjegyzékekből kiolvasható információ, amely szerint Málom a 14. század során a székesegyházi főesperességhez (archidyaconus catedralis) tartozó önálló plébánia volt. A püspökséggel és a székesegyházzal való szorosabb kapcsolat a későbbiek során is fennmaradt: „1400-ban a pécsi püspök itteni praedialisai [azaz a helyi egyház főpapjai által a nemesek soraiba emelt személyek - K. G.] szerepelnek. 1542-ben a püspökön kívül a kisebb káptalannak is volt itt birtoka.”15 Málom a török hódoltság idején is folyamatosan lakott terület volt.16 Sőt, a korabeli források tükrében temploma is aránylag épségben vészelhette át ezt az időszakot. Az első, Bohuss kanonok 1721-es látogatása során felvett canonica visitatio kőből készült, zsindellyel fedett épületről számol be, régi sekrestyéjének egy része átszakadt, oltára hiányzik ugyan, ám boltozatát festmények díszítik. A hiányzó oltár helyett ekkoriban gerendán függött egy Szent József-fest 1. Pécs-Malom, r. k. templom. Külső nézet délnyugat felől, 2015. Szerző felvétele 2