Műgyűjtő, 1971 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1971 / 4. szám

Sárkány István emlékére Több mint egy év telt el azóta, hogy Major Máté profes­­­szor a Magyar Építőművészet hasábjain köszöntötte Lajta Béla, Málnay Béla, Kozma Lajos építésztársát, az akkor 85 éves Sárkány Istvánt, aki nem sokkal a cikk megjelenése után, 1970. március 27-én meghalt. Végrendeletében óriási könyvtárat és félmillió forintot hagyott a Szépművészeti Múzeumra, jelentős bútor- és szőnyeggyűjteménye pedig az Iparművészeti Múzeumba került. Sárkány István építészcsaládból származott. Ernő bátyja szintén építészmérnök volt, hagyatékát, a Thék Endre mű­helyében, 1870 körül készült ebédlőt, az Iparművészeti Mú­zeum őrzi. Első jelentősebb munkája a Fővárosi Könyvtár terve volt, amellyel a Budapesti Községi Nyilvános Könyvtár és Közművelődési Egylet tervpályázatán szerepelt 1911-ben Nem került kivitelre, akárcsak a Magyar Mérnök és Épí­­tészegylet kispályázatának nyertes műve, az Artézi ivócsar­nok terve. Pályaműveit 1907-ben, illetve 1909-ben a Sza­badságharc-szobor és a Rákóczi-emlékmű tervpályázaton is jutalmazták. Az első világháború után megvalósult alkotásai közül a szombathelyi víztornyot (1927), a budapesti Vágóhíd ú. épületeit (1928-30), a Márvány u. 14. (1930), a Pasaréti u. 47. (1932) és a Szemlőhegy u. 42. (1936) sz. alatti házakat és a kelenföldi leányiskolát (1934) említhetjük. A negyvenes években készült az OTI székházának terve s az OTI Albertfalván építendő emeletes kislakásos ház terv­sorozata. Az ötvenes években az ő tervei alapján készült a Fény ut­cai és Bosnyák téri piac. Utolsó műveinek egyike az 1957- ben épült Kada utcai iskola. 1966-ban ismertem meg Sárkány Istvánt, a műgyűjtőt. Ege­­ri reliefintarziával díszített kabinetszekrényét, amely a gyűjtemény legértékesebb darabja, az első Ernst-aukción, Radisich Jenő ellenében szerezte meg 1917-ben. Ígéretet tett Radisichnak, aki akkor az Iparművészeti Múzeum igazgató­­­ja volt, hogy halála után a szekrényt a múzeumnak adja. Ezt az ígéretét beváltotta. Az észak-csehországi Cheb­ ben (Egerben) a XVII. században készült szekrény méltó párja a nagytétényi földszinti bútorkiállításon látható egeri ka­binetszekrényünknek. A faragott, festett és berakással dí­szített bútort mitológiai jelenetek, tájképi környezetbe he­lyezett allegorikus alakok díszítik. Az emeletes írószekrény a gyűjtemény másik jelentős da­rabja. Vereteinek nagy része eredeti, a XVIII. század dere­kán készült. Különösen szép a lehajtható írólap és a két fi­ók fölött, a kétajtós szekrényrész homloklapjának beraká­sa, levél- és viráginda-dísze. Steindl Ferenc volt a XIX. század első felének egyik leg­ismertebb pesti asztalosmestere. Biedermeier­ neobarokk bú­torai az 1830-40-es években készültek. Valószínűleg az ő műhelyéből került ki Sárkány István ívelt háttámlájú két karosszéke is. Ezeken kívül több felvidéki eredetű, empire, Emeletes írószekrény, 1750 k.

Next