Műhely, 1990 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 6. szám - DZSIDA JENŐ KIADATLAN VERSEI - Máté Romuáld: Győr-Sopron megye földrajza

meggondoljuk mily keveset tehettünk még önerőnkből, és hogy becsületbeli dolog hazánk részletes ismer­tetéséhez minden igyekezetünkkel járulni, örvendhet más oldalról szívünk, hogy a magyar búvárnak még oly tágas mező nyílik. Azért rajta munkatűrő társak! ne en­gedjük át senkinek azon dicsőséget, hogy hazánk kin­cseit kiaknázhassák, mert csak a fáradság után esik jól a nyugalom, és a serény tevékenységet követi a jutalom.” (49. oldal) A szerző maga jár elöl jó példával. Nem tartják vissza az esők, a sáros, járhatatlan utak, ismeretlen erdők, meredek sziklafalak. Kitűzött célját igyekszik megvaló­sítani. Nagy nehézségek, fáradság árán a nyári vakáció pihenése helyett mássza a hegyeket, szakadékokat, tor­nyokat, hogy gyűjtse a régi téglákat, edények töredékeit, szobrok maradványait, a kövületeket, régi pénzeket, ha­rangok feliratait. Megszállottan járja a Bakonyt, hogy a győri bencés gimnázium gyűjteményét növel­je, egy mú­zeum alapjait lerakja. A felfedező örömével számol be egy-egy kőbevésett feliratról, római téglák jelzéseiről és mindenről, ami a táj, a haza jobb megismerését jelenti. Mindezek szimpatikussá teszik egyéniségét, érde­kessé, vonzóvá írásait. Az olvasó nemcsak megismeri, de meg is szereti az egykor betyárairól híres Bakonyt tája­ival, erdőrengetegeivel, és lakóival együtt. A szöveget kiegészítő jegyzetek (a latin és egyéb idegen nyelvű szövegrészek fordítása), Gerencsér Zsig­­mond rövid tanulmánya Rómer Flórisról és a Helység­névmutató a megértést, a tájékozódást szolgálják, könnyítik meg. Az a véleményem, hogy könyvkiadásunk nagy nyere­sége a kötet megjelentetése. A tudományos részeket mindenütt feloldják az utazás gondjai, az emberekkel kapcsolatos gyakran humoros megjegyzések. Éppen ezért mindenkinek őszinte szívvel ajánlom a kötetet, aki hazánkat, hazánk egyik táját, a Bakonyt és a tájban élő ember száz év előtti életét jobban megismerni kívánja. (Dr. Rómer Flóris: A Bakony, természetrajzi és régészeti Vázlat. Nyomatott Sauerwein Gézánál Győ­rött, 1860. Hasonmás kiadás, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1990.) MATE ROMUALD Győr-Sopron megye földrajza Örömteli, hogy végre megjelent egy olyan köny­vecske, amely érdekes, ugyanakkor tudományos szem­pontból is korrekt, sokoldalú módon mutatja be lakó­helyünket. Hiszen hogyan is kötődhetnénk ehhez a földhöz, ha nem ismerjük alaposan, hogyan kötődhetne felnövekvő ifjúságunk lakóhelyéhez, annak környe­zetéhez, ha nem sok mindent tud róla. Ez a könyv hozzásegít ahhoz minden pedagógust, érdeklődő szülőt és gyermeket, de még akár kutató tevékenységet folytat­ni akaró embert is, hogy a megye természeti és gazdasági földrajzi adottságaiból bőségesen kamatoztasson a maga és mások számára is tudásanyagot. Az első fejezet Győr-Sopron megye természet­­földrajzát mutatja be. Nagyon alapos és részletes bemu­tatása ez a megye természeti földrajzának. Különösen jó a tájak részletes ismertetése, hiszen a gyerekek, diákok tanítása mindig a helyi élőhely ismeretéből kell, hogy kiinduljon,és annak pontos ismerete, az adottságok és az ott érvényesülő szabályok ismeretéből lehet következ­tetéseket levonni a bővülő ismeretanyagok tanítása és tanulása során is. Részletes ismertetést kapunk a megye geológiai helyzetéről, a felszíni adottságokról, az éghaj­latról, vízrajzról, a földrajzi szempontú élővilágról és a talajról. Nagy érdeme ennek a fejezetnek, hogy a kü­lön­­kü­lön meglévő ismeretanyagok most egy helyen meg­találhatók, és részletes kifejtésben állnak rendelke­zésére minden érdeklődő ember részére. A második fejezet a megye népességéről tájékoztat bennünket. Érdekes információkhoz juthatunk e téren is. Nagy hatású ebben a fejezetben az, hogy egyrészt a történelmi idő alakulásában szemléli a népesség alaku­lását, másrészt területi vonatkozásokban mutatja be a változásokat, és értékes, hogy a nemzetiségek területi és szám szerinti alakulása is megtalálható benne. A harmadik fejezet Győr-Sopron megye gazdasági földrajzát mutatja be. A mezőgazdaságról szóló rész nagyon alapos, széles körű áttekintést ad a megye mező­­gazdasági helyzetéről. Világos történeti bevezető után pontos, részletes adatokkal mutatja be a gazdálkodás ágazatait mind növénytermesztési, mind állattenyész­tési szinten, s külön érdemes felfigyelni az adatok fris­sességére, ugyanis az 1988-as adatok az utolsók, ami a jelen időszak tanításában nagyon fontos lehet. Sőt külön érdeme e résznek az, hogy érezteti néhány helyen a jelen, a mai gazdasági élet bizonytalanságait is. Az iparról szóló részben is dicsérendő, hogy történeti bevezetővel kezdődik, hiszen e nélkül a mai gazdasági és politikai változások nem lennének kellő mértékben ért­hetők, s jó a megye iparáról szóló általános bevezető is. Kiderül az is, hogy a megye ipara milyen az országos állagokhoz képest, de hogy hol helyezkedik el a megem­lített nagyarányú fejlődések következtében, a megye fekvéséből adódóan is, a nyugati gazdaságok színvona­lához képest, az nem derül ki. Pedig az országosan is 61

Next