Mult és Jelen, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-05-28 / 42. szám
331 letek szabad kinyomatását gátló minden akadálynak jövendőre elháritása iránt. E’ gyűlésen egész családoknak ’s egyeseknek tíz folyamodása jött tárgyalása alá a’ reform, vallásra térhetésök eszközlésére nézve, melyek küldöttségeknek adattak át. A’ megyén átkelő ujonczcsapatok úttervei német nyelven lévén írva, mivel ez a’ törvény világos rendeletével, mely a’ katonai kormánynak is magyarországi törvényhatóságokkal magyar nyelveni levelezést parancsol, öszveütközik, felírást határoztak Szabolcs rendei a’ helytartó tanácshoz, hogy ily törvényellenes levelezést sem elfogadni sem leküldeni ne méltoztassék. Szathmár megye felszóllitása ’s országgyűlés tárgyául kitűzendő pontjai az utasítást dolgozó küldöttséghez utasittatott. Elegyes házassági adatok. Zólyom vármegyének Beszterczebányán április 20-kán kezdett közgyűlésén az elnök első alispán legelsőben is azt jelentette, hogy már neki négy eset panaszoltatott be, melyben a’ kathol, plebánusok az áldást megtagadák, kik a fennálló határozat szerint perbe is vannak idéztetve. Ennek folytában Zala, Gömör, Szabolcs, Fejér, Mármaros, Nyitra, Csongrád, Pest, Sáros , Heves és Esztergom megyék körlevelei — minekutánna Zólyom rendei e’ tárgyban Zala értelmében még januar 12-kén intézkedtek — tudomásul vétetvén; az említett folyamodások egyike olvastatott fel. Figyelmet gerjesztő volt már maga a’ folyamodó Bocskay Annának Horn özvegyének neve is. Bocskai volt a’ bécsi békekötés szerzője is; Gusztáv Adolfnak a’ harmincz éves háborubani egyik jeles tábornoka pedig Horn nevet viselt. Valóban úgy tetszett, mintha Bocskay István szelleme komoly kérdést intézne jelen századunk vallásos mozgalminak inditóihoz: ha váljon megfelejtkeztéké az alapról melyen a’ bécsi béllekötés épült? meg-é a’kölcsönös viszonyosságról ? meg-é a’ vallások törvény előtti egyenlőségéről. — A’ históriai nevű özvegy panaszoskodik, hogy fia vegyes házasságától megtagadtatik az áldás; előadja, miszerint a’ plebanust arra kérte, adná öszve e’ párt ha már templomban teljességgel nem akarja, legalább azon megyei kápolnában, hová a’ rabok szoktak bébocsáttatni, végül az iránt esedezik: tétetnék e’ házaspár oly állapotba, hogy szerződését kath. vagy evang. templomban, vagy pedig valamely törvényhatóság előtt, de az eddig megadatni szokott szertartások kíséretében, minden lealacsonitás nélkül, egész innepélyességgel,minél előbb megköthesse. E’ tárgyban felírás határoztatott ő felségéhez, melyben egyszersmind óvás létetik a’ Csanádi püspök Romábani intézkedései ellen is, mennyiben azokat a’ magyar nemzet nevében tette volna. A* gyűlés második napján egy vegyes házasságra lépni szándékozó nő, az áldás megtagadása által egyházából kizáratva hívén magát, folyamodásában arra kéré a’ rendeket, eszközlenék ki számára az ev. vallásra átmeneteit. Erre hasonlag felírás határoztatott; abban foeghatik, hogy szorossan ragaszkodnak ugyan a’ törvényhez, mely nem az átmeneteli szándékot, hanem a’ már megtörtént átmeneteit rendeli ő Felségének bejelenteni: mindazáltal az eset rendkívülisége miatt arra kérik ő Felségét, méltóztatnék mind ezen, mind hasonló , hihetőleg gyakran előforduló esetekre előleges engedelmét megadni. Harmadik napon ismét ezen tárgy, de más alakban került szőnyegre: Zomborka Pál korponai evang. polgár, miután vegyes házasságra lépni óhajtván, a" papi áldást csak úgy nyerheté el, hanem render gyermekeiről téritvényt (reversalist) ad, ’s ais conditio sine qua non képpen kivántatott tőle: adott téritvényének ünnepélyesen ellent mond, ’s arról bizonyság levelet kér. A’ kérelem helyesnek találtatott, annyival is inkább, mint hogy ilyen téritvények hahogy a’ házasság megkötése után azonnal viszszahuzatnak* királyi rendeletek által is erőteleneknek vannak nyilvánítva. Ezen végzéssel a’ papság nem ellenkezett. II. Külföldi tudósítások. Viszszatekintések és gondolatok. Az angol gabona törvényeknek jelenleg napirenden lévő fontos kérdését a’ következő históriai jegyzések némileg világositni fogják. A* mondott törvények czélja, nagy vám által az idegen gabonát Angliából mind addig kitiltani, mig a’ hazai termesztmény ára elég magosra hág. Ez országból a’ mult század végéig nevezetesen 1788-ig rendszerént több gabonát vittek ki, mint oda bé a’ külföldről, de attól fogva megfordítva a’ bevitel rendszerént felyűlhaladta a’ kivitelt, bár nem nagy mértékbenígy p. o. 1796-ba,820,000 quarterre (egy quarter nyolcz véka) számították a’ hazai termesztést, az ország szükségére kivántató mennyiséget ellenben 0 millióra, e’ szerént nem igen sok hiányzott. Ez a’ környűlállás, ’s a’