Mult és Jelen, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-11-05 / 89. szám
észetes következése. Reméllyük sőt állhatatlan hiszszük e’ rémito, borzasztó esemény nem ogja bölcs kormányunk figyelmét elkerülni, mely bizonyoson módját találandja e’ kihágásokat, ’s a’ túlzás ily botrányos tetteit jöveniére nézve megelőzni, ’s azoknak ismét megújulását czélszerű eszközökkel meggátolni, vaamint hihetőleg az is ,mi most történt, ’s a’goloszság szerzőinek kinyomozása, és illő feleletre szoritása el nem fog maradni; mert a’ bűnnek elkell büntetését venni. Mi lehet pedig nagyobb polgári bűn, mint a’ szabadságnak ily megfertőztetése ? Annyi igaz, megyénkben a’ belsőfélbeliek elkeseredése a’ már két ízben szenvedett meggyaláztatásért, ’s rajtok elkövetett kegyetlenségért magas pontra hágott; sajnos, sőt rémitő lenne annak kitörése, mi hogy ne történjen, az isteni kegyelemtől, és felettünk őrködő kormányunk atyai indulatjától várjuk! — Éppen azért e’ jelenések rövid, de hiv leírása szólljon intő például,’s egy bizonyos párt ismertetéséül: tanúság leszsz pedig az megyénk minden jó érzésű fiára nézve, a’ szabadság gyakorlásában a’ mérséklettség köréből ki nem lépni, ha rágondol: ilyen volt a’ középszolnoki lamena! — Kraszna vármegyének követ választásra hirdetett közgyűlése Sz. Somlyón octob. 20 k. ’s több következő napokon folyt. Miután felhozatott, hogy e’ vármegyének is az 1832/6 k. testvérhoni országgyűlésen hozott XXI d. törvényczikk által Magyarországhoz viszszakapcsoltatása meghatároztatott, a’ KK. és RK. abban állapodtak meg, hogy követeket most nem választván, Ő Felségéhez egy alázatos felirást terjeszszenek, esedezni, hogy a' megye ezen állásában az iránt, mi tévők legyenek, O Felsége a’ KKt és RRt felvilágositni és megnyugtatni méltóztassék, miről az erdélyi kir. kormányszéket is értesítik. Továbbá az 1855-b. decemberben tartott közgyűlés jegyzőkönyvének megsemmisítése és új formába öntése elvégeztetett, valamint a’ katonaság számára sürgetett tűzifa adását a’KK. és RR. most is megtagadták, — így hát Krasznának képviselői következő országgyűlésünkön nem lesznek. Méltán kérdeni lehet, váljon ez után a’ czél, mit a’ megyében egy párt ezzel kivívni akart, a’ reapplicatio siettetése, el leszszé érve, vagy az fog megtörténni ez esetben is, hogy a’ szerfelett siető, hátrább marad ? — Brassóban odtob. 25-k. ment végbe a’ Barczaság vidéki és városi főbb tisztek választása, medgyesi polgármester Heidendorf K. Mihály elnöksége alatt. Városi és vidéki főbiró lett, eddigi városi és vidéki biró Azenczel Mihály, városi és vidéki biróvá, eddigi városalbiró Graef József, ’s városalbiróvá, (Stadthann) eddigi rendőrigazgató Albrichsfeld János. Továbbá kerületi felügyelő Trausch József rendőr igazgatóvá, ’s végre Barbenius György János a’városi közönség szónokává (orator) választattak. — A’ brassói „Erdélyi Hírlap“ nevezetes újságot közöl Sepsi Szt. Györgyből. Egy reformáta leány egy a’ mondott városbeli Zsidó aránt viseltető heves szeretetböl a’ zsidó vagy Mózes vallására tért, és octob. 17-k. új hite szertartása szerént a’ mondott izraelitával házassági életre öszveadatott. A’ leány szülei és rokoni híjában kívánták ötét e’ lépéséről leverni, mert szándékában állhatatos maradván, azt végre is hajtá , ’s igy történt jelenkorunkban, azon több oldalról figyelmet érdemlő esemény, hogy keresztyén zsidóvá lett.—Aaljon ha a’ mondott leány nemes születésű volt, azon tettével, hogy egy törvényesen bévett vallásból, egy csak elszenvedettre tért által, személyes jogait megtartotta, vagy elvesztette? Idei 28-a. számunkban le volt irva fő tiszt, de Szoboszlai Pap István urnak superintendenssé választása. — Minekutánna od. Qk szóba jött az ürességben lévő egyházkerületi főjegyzői hivatalnak bétöltése, melyre időközileg a’ köz tiszteletet meg nyert Karap Sándor neveztetett ki — meghatároztatott, hogy a’ kerület keblében létező egyházak e’ hivatalt illetőleg jövő 1842-b. januarius hónapban tartandó egyházkerület gyűlésre szabályszerű szózataikat adják bé. Mely alkalommal, hogy e’ hivatal rang ’s hatásköre felett támadható kérdések előre megfejtessenek, végeztetett, hogy az egyházi kerületi jegyző hivatala sem jog- sem gyakorlatszerüleg a’ superintendensi hivatalra lépcsőül ezentúl sem tekintetik; *) sőt a’ főjegyző soha, a’ gyűlésben né talám meg nem jelenhető superintendens mint elnök székébe nem ülhet.— Meghatároztatott az, hogy újabb — vajha minél későbbre—előforduló alkalommal a’ superintendensnek föpásztori hivatalába béiktatása, nem az egyház kerület tanácskozási teremében, mint eddig, de a' templomban egész innepélyességgel történjen. *) Nállunk Erdélyben megfordítva áll a’ dolog. Itt az egyházi főjegyző — azonban csak 1726 óta—minden választás nélkül püspöknek következik; mint szintén az egyházkerületek, tractusokbeli főjegyzők is ilyen következett joggal ülnek be az esperestiesekbe. —