Mult és Jelen, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1842-04-08 / 28. szám
birtokszerzéstől ’s annak a’ közjóval egyeztethető használatától eltiltotta, eltartóztatta volna; tanúi ennek azon sok kűlömböző ajkú ’s sor■su többnyire mesteremberek, kik a’ két magyar hazából mindannyian vándorbottal tervelő városunkba, ott hazára, birtokra, ’s biztos élelemmódra tevének szert. E’ kérelemre tehát mély tisztelettel kijelentjük, hogy Szamosujvár várossá a’ tisztelt törvények kötelezése alól magát kivenni nem törekedett, nem is fog törekedni, s mind a’ három, de kivált a’ vele minden napi érintkezésben lévő nemes magyar nemzetnek bételepedni akaró egyes tagjait, mint külömben is magyar város szeretett testvérei gyanánt ölelő karokkal fogja mint mindenkor kebelébe fogadni; szóval sokkal szívesebben hódol a’ fenntisztelt törvényeknek, hogysem e’ részben újabb országos határozatra bár szükség is lenne.• Mi az észrevételek másik ágát illeti: 2-or Azt kívánja is Doboka vármegye, hogy praetoriumának Szamosujvárra leendő általtétele országosan határoztassék meg, és pedig ezt mint következést hozva ki a’ fenn többször tisztelt törvényekből. — Itt nem szóllva a’ dolog derekához, formalitására nézve e’ kettőt bátorkodunk alázattal megjegyezni : a) Nemes Doboka vármegye praetoriumának Szamosujvárra befogadása nem következése a’tisztelt törvényeknek, — ’s csak azért is b) kiváltságlevelünkkel nem öszreköthető. — Hogy az 1701- es, ’s az Appr. 3-d. Rész 81 titulussából nem kivonható, bébizonyiták az 1810/11 ki országos Rendek, kik a’ kérdést hozandó új törvény útján ’s még pedig úgy látták eligazithatónak, ha előbb Szamosujvár és Doboka megyéhez csatoltatik, váljon ha egy már létezett törvényekből lehetett volna e’ következés kivonható, leszsz vala-é új törvényre szükség ? s nem sérelem utján kellett volna-é azt eligazítani ? törvényhozás útjára tartozott tehát ezen ügy, még pedig systhematica deputatioebbe. — ’S abból hogy Szamosujvár szabad kir. város (mert éppen olyan város volt 1811-be mint a’ milyen ma senkinek eszébe nem jutott a’ praetoriumot közvetlenül bévihetni, mert hiszen az akkori jegyzőkönyv bizonyítása szerént a’ 172-k lapon Szamosujvár azért határoztatik Dobokához csatoltan, mert ennek alkalmas praetorialis helye nincsen. Ezen szempontból alkottatott akkor a’ 2-dik articuli projectum is , melyre a’ mult 1837-i országgyűlésre ,5 bó* 1837. szám alatt következő kegyelmes kir. leirat érkezett: „Articulum 2ura de nonnullorum locorum addistinctarum, jurisdictionum applicatione propositum ulterius pertractar, et ustrue subsecuturam determinatonem nostram regiam, rem in statu quo relinqui volumus“ nem lehet tehát e’ kívánságot a’ postulatumok sorából csak azért mert és Doboka vármegyét érzékenyebben ’s a’közigazgatás szempontjából illeti, kivenni, ’s gravamennek, annyival kevésbbé ellentmodás okának tekinteni, még kevésbbé lehet pedig ilylyetén fenn leírt állasában a’ már megkezdett ’s most függőben lévő útról leteritve, azt csak egyoldalúl,g ’s a’ törvényhatóságok elrendezése útján kivül tárgyalni, mert országosan elosmért elv az a’ fennebbiek szerént is, hogy a’ megye házát Szamosujvárra általtenni a’ nélkül hogy ennek ns Doboka megyéhez csatolása articulariter megállitassék, merőben lehetetlen. Hogy a’ dolognak ilyetén állásában ns. Doboka megye praetoriumának Szamosujvárra tehető betelepitése, mint az eddigi fennálló törvényekből éppen nem kivonható, csak jámbor óhajtás, még pedig törvényhozás útján létesíthető, tökélletesen be van bizonyítva, ’s éppen e’ tekintetből szükségtelen más okokat felhoznunk arra , hogy az kiváltságlevelünkkel nem egybeköthető, ’s csak egyedül azt bátorkodunk még alázatosan megjegyezni, miszerént ezen állításunk valóságát maga is Doboka vármegye tettel megismerni méltóztatott a’ mult 1837-ki országgyűlésen, midőn a’ 100-d. ülésben városunk egy, a’ kiváltságlevéltől egészen külön kérelmeket tárgyazó alázatos folyamodást nyújtván a’ telt. Kendek eleibe, akkor ugyanazon ülésben is Doboka vármegye nagy érdemű követei azt is ki kérték, ’s azzal is ugyan ezen praetorium kérdését kivánák öszvekötni, mely amazzal együtt a’ 155-d. ülésben a’ közigazgatási dolgokat tárgyazó biztosságnak adatott által, ’s ma is előtte áll. —Ebből csak is az a’ következtetés, hogy bár mi sorsú ’s természetű ügye forogna városunknak a’ tek. ország Kendei előtt, és Doboka vármegye mindenihhez hozzá ragasztaná praetoriuma kérdését, mi merőben kitünteti azt, hogy mindenhez lévén ragasztva, törvényszerűleg egyhez semm s különösen kiváltságlevelünkhöz nem kapcsolható; de ugyan mi is lenne kiváltságlevelünkből, ha mindaz, kinek bármi, de kiváltságlevelünkre nem alkalmazható tekintetből valami egyenetlensége vagy követelése lenne városunk ellen, azt mind kiváltságlevelünkkel kívánná tisztekötni? ennek megítélését a’telt