Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-05-05 / 36. szám

ugyan nem is csodálkozom , mert a dal­ok­ folyama alatt, egy padon hos­­zen nyújtózva olvasni szokott— ha csak Juli­us Caesar kifogásával nem bir; a’német parenthesis helyett azért jobb lett volna, a’dolgokra figyelmetesebben hallgatni, mert de curio a g e b a t u i a’ tudósitóra nézve is ; ugyan­is egy lélek nélkül való számadással ok nélküli megelégedés, mintegy a’ Rendek tudatlanságát látszatik kigunyollni,­­ az Azon köz székelynek kívánsága, hogy mind három képvise­lői egy közönségnek, egyénileg szavazzanak minden küldöt­tek, — nem mint idején és helyén kívül tett kérdés nem vétetett vitatás alá, hanem a’ kivárni» személyek okszerüleg győzettek­ meg az elnök , ’s több befolyással bíró tagjai által a’ közgyűlésnek, hogy az uj rendszernek ország­­gyűlésileg való kidolgozásában, erre különös tekintet fog lenni, hogy nem csak hárman mind közönségek küldöttjei, hanem minden nemes szabad székely egyénileg szavazzon , ez lévén törekez­ése, a’ mostani országgyűlésinek is, ezen meg is nyugodtak a’ kívánók, csak­ a’ tudósitó nem. A’ 26-d. számban á­er A dohány kiviteli vámjának leszállításáért , ’s a’ két oláhországi nyers termények (gabona, bor, hízott maf­fia, sertés,­ behozatali vámjának felemeléséért, naponként sulyosabbak­ nyomó szegénységünk palliativ,­­s mint egy sü­keretlen szeréül, a’ felséges kir. kormányhoz felírás határozhatott, s itt nyilt mező a’ tudósitónak, hogy az álta­la felállítandó répaczukor gyárra részvényeseket nem talál­va, egy őszutó hó 22-n 1842-n tett felszólítása után, egész epéjét kiönthesse rendesiikre, mely egy ifjú szellemű vállal­kozóban, vagy a­hogy maga teszi ki, fiatal emberben (kinek egy répaczukor gyár megbukása esetében elégedendő hypothecája hogy nincs, bátran merem erősíteni) nem bí­zott; ’s hogy még egy Rajna melléki czukorgyár igazgatója, bár társul ajánlotta is magát sem szerezhetett hitelt a’ vál­lalatra nézve. Meg engedjen a’ tudósitó, mert a’ székelyt fö­venyen épült vállalatok pártfogására, kivált ily szűlt pénz idején bajos rá venni , még nem felejtvén­ el , hogy a pesti Básty­a’ 10 forintos praenumeratiot, könyvére felszed­i, ’s máig sem küldötte­ meg. Ez csekélység, s még is kö bizo­dalmát rontó eset. Azért a’ gazdaság egész megváltoztatására viz-curát, híjában ajánl; mert búzáját, rozsát eltudja adni a’ székely több helyeken, ha ólcson is; de ha répát kezdene mind termeszteni, egy gyárocska két falu határán termettet sem tudna feldolgozni, s a’ többit hová tenné? nevezze azért a’ vám felemelésit bár mi sü­k eret­len, és palliativ eszköznek; de az ilyen, csak az elméletien kön­nyen foganszható vállalatok reménye fejében, búza helyett ré­pát nem ültet a’ székely ’s az elromlott kardot is jobbnak tartja, mint a’ puszta kezet;’s légyen bár a’ répaczukor gyártásnak ígéret­ földe a’ két magyar hon, de mig bé nem mehet Kánaánba, az égből hulló mannát is fel­szedi, ’s a’ fürjet is megeszi, mert ez ma jobb, mint hol­nap egy túzok; marhát pedig aránylagosan, többet seholt sem téri vesztetnek honunkban, mint Háromszéken. Azért nem csupán paliizativ eszköz a­ vám felemelése erre nézve; hogy pedig a székely gazdaság, nem oly silány mint tudósitó ál­lítja : az­­ atyjára hivatkozom, kinek okszerű gazdasá­ga nélkül, ma nem álmodoznék a’ tudósitó rápaczukorgyár felállításáról, miután Frankhont már meglátogatta. (IVgehör.) Követeki a’ magyarországi országgyűlésre. Békésből b. Wenk­heim Béla és Horváth Antal. Nyitrából Bossányi Simon másod alispán, és Batthyány Fer­dinand főjegyző. Győrből Balog Kornél és Szabó Kál­mán. Jász-kun kerületből Szluha Imre főkapitány és Vágó Ignácz jászkapitány. Fiumei kerül: Horhy Mi­hály és Cimietti Lajos. Városokban Nagybányáról Csausz István főbíró. Esztergomból Meszéna János kapitány. Korponáról Szalay László­­biró ’s magy. tud. társasági rendes tag. Budáról Schreiber Ferenc* város­­bíró és Házmán Ferenc* főügyész. Komárom városában 5 választó által Tolnay Ferenc* tanácsnok és Amt­mann Jenő főügyész. Testvérhefii isk­onyei közlések. Tu­ró­cz vármegyének ez előtti számunkban eredményére nézve rö­viden emlitett közgyűlésén, mely mártz. 20-k kezdődött, szo­kottnál számosabb nemesség jelent­ meg. A’ tárgyak érdekes­sége vitte­ bé val­y a’ követválasztási előkészületül remélt ’s kapott lakomák? nem vitatjuk. A’ mult évnegyedi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után, L­eh­o­cz­ki Imre elnök alispán kifejté beszédében — melyet deák nyelven írásból ol­vasott­ fel— a’ BR előtt, hogy a’ nyolcz százados alkotmány némely egyesek sőt törvényhatóságok által is veszélyeztetik; mert itt is amott is annak lényeges alapjait, az­ adómentes­séget ’s ősiséget alóla kirántani iparkodnak; holott azoknál­, kivált az adónak tárgyaltatása az 1781 . 8-k törvényczikk ál­tal világosan tilalmaztatik. Nem kételkedik a’ Rendek e’ tör­vény szellemével megegyező gondolkozás módjáról, ’s az uji­ IQ.Ili hajnal hasadást is ágyus­ó idvezlette felséges császá­runk születése napjára. A’ dálnoki­a­k gyalog 8 házart a’lem­­körüli várban kiállítatván, helybeli papunk szivet eme­­lö, háromszor ,,Éljén!“ által megszakasztott 's háromszor szá­­llt.csi 's ágyú lövésekkel megtisztelt beszedő után, az egész század a templomba gyűlvén, a’ katonai s külső tartományi tisztekkel, felséges Ferdinándunk hősescal, boldog életéért, a’ nép énekét elénekelve, a legbuzgóbban imádkoztak. Ezt követte kezdi királybíró Lázár Dávid ur által az egész szá­zad minden egyéneinek félkupa bor ’s elégséges kenyérreli m­egvendéglése, hol dicső császárunk, hitvese, az egész­­­égi ausztriai ház tagjai, erdélyi főkormányzó, udvari cancellar, föhadivezér, udvari cancellaria, kir. kormányszékért, a’ két ezredes, tisztikar ’s a’ jó szivűt elfogadó gazdáért teli po­harak ürittettek; 's a’ menny trónja eleibe felséges császá­runk életéért igaz­* székely szivünkből áradott fohászok é­­in elkelitek. E 1 ő­l­e­g­e­s közlés K­ö­z­é­p - S­z­o­l­n­o­k megye k­ö­­ve­t­vá­l­asz­t­ó közgyűléséről. Folyó május 1 -ső nap­ján tartatott K­özép-Sz­olnok megye közgyűlése, mely a’ kö­­zelebbi magyar országgyűlésére követeket választani hi­vatott­ ősz­re. A’ gyűlést maga a’ megye tisztelt főispánja cs. kir. kamarás melt. id. báró Wesselényi Farkas úr nyi­­totta-m­eg egy szép beszéddel ; majd éppen a’ tisztelt főis­pán úr ajánlata következéséül az ismeretes statutum felöl vas­­tatott, sőt teljesedésbe is vezetett, mert hét bot rögtön el­vétetett, s több ilyen fegyvert viselő nemesek pénz bünte­tésre ítéltettek, melynek lefizetéséig úri személyeket letar­tóztatták. — A’ gyűlés főtárgya, a’ május 1­1-k tartandó festverhoni országgyűlésre követeket választani, elővetetvén, férfias és érett vitatkozások következéséül, csak nem köz­ ér­­telemmel elhatároztatott­ követeket nem küldeni; mit az elnök mélt, báró és főispán úr kimondván, a’ gyűlés ér­zését tolmácsoló és a’ végzést helyeslő hangos öröm és „él­jen“ kiáltás követett. •— Czáfolat és helyreigazítás. Háromszékből ápril. 22-k. Az „Erdélyi Ili­adó“ 27-d. és 27-d. számaiban, a’ háromszéki közgyűlésről 1-nak vagy — tegyük ki — Vida Károly­na­k, mert e jegy alatt a’ 2()-d. számban ki van téve, átalánosan a' Rendeket, különösen a’ szék sok ki tű­nő de­rék egyéneit érdeklő, gúnyirati modorban tett tudósítása, ha szó nélkül hagyatnék, a’ két magyar hazának nyomorult sor­sunkat csak szánni lehetne. Nem feszengő sty­list­icá­val azért hanem egyenességet szerető székely szívvel , a’ mint a' dol­gok történtek, 's a’ jegyzőkönyvek róla bizonyítanak, aka­rom a’ gyrás szék működésit tudatni, azon pontjaira nézve Y-nak, melyek gúnyos elferditéssel bocsáttattak közre. 1-er Egy kir. főkormányi leiratra, bizonyos köz­rendű székely által elkövetett levél- hamisitás tárgyában , a’ miről a’ 27-i számban éppen ellenkezőleg tudósított, azt a’ 20*k számban viszszavonja , ’s maga magát első tudósításában is megczá­­folja. 2. A’ követi számadásban , derék követeink előadását támadja­ meg, kikről igazságot szerető főtisztünk öntapasztalá­sából közgyűlésünk előtt, ezen tanúbizonyságot tette, hogy az országgyűlés minden párton lévő tagjainak becsülését, ’s tiszteletét megtudták érdemleni, az igazsághoz’s követi meg­­bizatásukhoz tántoríthatatlan hív ragaszkodásukért; s a’ de­rék Barta Károly követi számolásával teljesen megelégedett közgyűlés, hoszszas „éljenek!“ kiáltások között lelkes köve­teinknek köszönetet szavazott, a mit a’ szerény b. Apor Jó­zsef sokalván, csak arra kérte a’ Rendeket, hogy megelége­désüket jegyzőkönyvbe igtatni méltóztassanak ; nem tehát b. Apor József rendelte ezt, hanem a’ Rendek teljesítet­tek szerény kívánságát, azért ezen követet szerénységéért, ki egy volt a' székely nemzetet diplomatikai állásába viszsza­­helyheztetni törekedő csüggedhetetlen bajnokai közzül az or­­szággyűlésinek, valami suprematiát követelő rendelkezőnek ferdíteni, hálátlanság bűne nélkül nem lehet vala; ’s hogy Barta Károly csak is általánosan minden speciali­tást mellőzött, puszta reménynyel biztatott, és egy előadásában élet nem lett volna, docent non fabu­la sed veritas—; ugyan hogy tudta a’ tudósitó figyelmét elfutni, éppen az általa ezerszer remélt ’s annyi­szor csalódottnak nevezett népet illető tudósítása? mikor tisztán számolt arról, hogy ő Felsége ugyan a’ biro­dalom bátorságositása tekintetéből, a’ székelyekről a’ fegy­vert el nem veheti, hanem átadatott e' tárgy egy országgyű­lési bizottmánynak hogy egy terheiket könnyítő rendszer dol­goztassék­ ki, s a’jövő országgyűlésin megvizsgáltatva, tör­vény hozásilag könnyittessenek­ meg, ugyan ezen császári kegyel­met sem tartja-e okszerű biztatásnak, ’s a’ különben is, a’ nemzet szivében ingerült kedélyt, miért akar­ja a­l­­kotmány ellenes Hajlamra ösztönöz­ni!? nem vár­ván be atyáskodó fejedelmünk, igerete szerint a’ székely sérelmeknek mélyebb belátással országilag állandó orvosoltatását, min csak­

Next