Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-05-12 / 38. szám

151 gyében ele nem fordult. A’ már megválasztott követek­ párt­ja számára kisebb volt, ’s ezért a csinálási erdőbe megvon­va magát, nagy részit az Uray pártot vívó szekereknek ma­ga mellett elbocsátotta; de az utóseregre rácsapott, azoknak zászlóját — egy darab kék ruhát—öszvetépte, ’s a’ négyet szekérnyi nemest széljel verte. Ezt hallva az elösereg, ’s most már a győzedelmes K. és U. M. párt jutanyott­ meg csata­vesztés után. A’ megtámadás által felbőszített U. párt beér­vén Nagy Károlyba, ott a’ főszolgabíró (most már egyik slö­vet) Kovács Ágoston szállását, ’s pártjának — de a’ mely on­nan csillantott vala— tanyáját megrohanta, ostrommal bevet­te, öszve viszsza rombolta, úgy hogy csak a’ falak ’s fedél maradott­ meg. A tobbi között a' Corpus Juris is kezükbe ke­rülvén azt csaptak verték. Egy csoport nemesség éjjel gyer­tyával rontott­ bé a’ megyeház udvarára. Itt lehetne látni az ólmos botokat és árva-tölgyfa gerundiumokat öszveverve csat­togtatva teljes erejűkben működni. A’ II. Károlyba menő vi­tok­ akármely utazó felelni volt köteles a’ ,,k­i a’ vivatára. Magok a’ pártfönökök már nem használni, hanem valamiként távolítani— mert a’ csendesités nem sikerült — igyekeztek a’ nyers vaderőt, csak hogy mulnék­ el e’ pohár töl eb; ’s igy történt az események ezáránál czifrább öszvebonyolodása ’s még furcsább kifejlődése következtében, hogy a’ sokkal na­gyobb erejű párt éppen a’ követ választás ad­usán erejét nem használva, a’ gyözedelmet gyengébb ellenfelének átengedte. — A’ nyers erőnek ily módon használása és azon gyászos kihágások, valamint a’ magyar nevet és nemzeti jellemet nem a’ legszebb színben mutató viszszaélések­ szülték azon vés­­zést, hogy a’ kormány a’ megye által megkéretni határozta­­tott, jövendőben a’ közgyűlések tartása alkalmával katonai erőt rendelni oda, a’ tanácskozás biztosítására. — Ennyire sü­­lyedett a’ magyar szabadság, vagy inkább az azzal viszsza­­élés.— Közelebbi tudósítások szerint— vajha lehetne kétel­kedni azoknak hitelességén — a’megholtak száma tizen, a’ kis­se­b­b nagyobb mértékben megsebesedettekk­é százon is fe­­lyül van.— A’ városban april 20-k szabad nemesek egy­mást puskával, fejszével, vasvillával öldösték , a’ jámbor vá­rosi lakosokat kiprédál­tált, és azoknak legalább harmincz­­ezer rítra menő kárt tettek.... Elöl­eg­es megyei közlések Magyarországból. Bi­har vármegyének april. 20-kán kezdett közgyűlésében az a­­dó elvállalása mellett 1220, ellene 426-an szavaztak. — T­o­­rontal megye rendei a’ házi adó nemesek által is vise­lését csak nem közakarattal elfogadtak. Ilont vármegyében ápril. 27-k a’ házi adó kérdése számos kortesség jelenlété­ben megbukott; mellette egy vendégen kivül senki sem szó­lott. Az ősiség megszüntetése elfogadtatott. Az utasításban fő elvül a’ ,,józan , lépcsönkénti haladás“ tüzetett­ ki.K­is­á­c­s megye rendei april, utolján tartott közgyűlésükben kijelen­tek, hogy adót nem fizetnek, az ösiséget fenntartják, de országgyűlési költségeket és szállás pénzt fizetnek ’s a’ ezé­­deket eltörleni kívánják. Tudományos jelentés. A’ kolozsvári kir. lyceum kőnyomó intézetéből kikerült közelebbről ,,Földképe a’ leg­újabb kútfők után, mely Erdélynek ugyan azon könyvnyom­tató műhelyben kiadott leírásához tartozik, és azt az inté­zet igazgatójánál kiki megkaphatja. Külön is megtalálható csinosan színezve a’ Stein könyvkereskedésében 20 pengő krajezárért. Méltán ajánlhatjuk a’ szép és csinos munkát os­kolai használatra, mint a’ mondott könyv- és könyomó inté­zet derék igazgatója tiszt de t. Lezo Ferencz ur fárad­hatatlan szorgalma és buzgósága egy újabb bizonyságát. bol. Bereg: Uray Pál másod alispán és Lónyai Meny­hért. Bács : L­a­t­i­n­o­v­i­c­s Károly m. alisp. és Z­á­k­ó István főü­gyvéd. Brassó: Kiss Andor első alisp. és Pap­i­­ázy György. Torna: Komjáthy Sámuel m. alisp. és Soltész János, lejegyző. Zemplén: L­ó­n­y­a­y Gábor és Draveczky Alajos. Pozsega:­­Mark­ovics Gusztáv és Farkas Sándor. Ung: Morvát Simon kir. tanácsos és Orosz Elek főszolgabíró. Hont: Fej­ér­vár­y M M­i­k­l­ó­s és Szentkirályi László. M­ár ma­ros : 13. S­z­t­o­j­k­­a Imre és Mihályi Gábor. Heves: A­l­m­á­s­y Pál és f­e­j­é­r L­a­j­o­s. N­­orvátország részéről a lórend­ek táblájához: Bucsák Hermán, a’ követi táblához: Klobucsarics Károly és Osegovich M e t­e 1 1. Városokból. Sopron: Martini Fridrich városkapitány és Érti Nép. János főjegyző. Kőszeg: Nagy Károly tanácsnok. Szatmár­németi: Nagy Mihály főjegyző és Zsiga György tanácsnok. J lyi'as’yilin­oslá Közlések. Pejér vármegye­­ápri­lis 18-kán kezdett közgyűlésénél» tárgya vala a’ tisztválasz­tási szabályok megállapítása. Ennek kidolgozására választ­mány volt nevezve többnyire a’ túlzó pártból, mely a szabá­lyok közzé a’ titkos szózatolást is beigtatá. A’ conservativ párt, mint a’ másik is tehetsége szerinti előkészületeket te­vén, mindenül külön vezérlet alat innepélyesen nyomult­ be a’ székvárosba; mivel pedig a’ nagy sok­aságot a’ megyei te­rem be nem fogadhatá, a’ gyűlés az udvaron tartatott. Két­felé állott a’ hét port; a' tulzólt veres tollal jegyzett fare­­valokkal jobbfelöl, a’ conservati véli fejér tollal ’s piros sza­lagai balfelöl, közöttek a’ zöld asztal. Az országgyűlésre meghívó h. h. levél után olvastattak­ a’ kidolgozott tisztvá­lasztási szabályok,’s egyszersmind öszvehasonlitásul az 1850-b használt szabályok­ is. Cz. J. gróf a’ conservativ részről er­re kinyilatkoztatá, miképp ő a’ régi szabályokat czélszerűb­­beknek tartja, ’s a’ javaslott titkos szózatolást nem fogadja­­el; a’ másik párt szónokai vívtak a’ titkos szavazás mellett ’s igy mindenül rész elmondván okait és erősségeit, minde­­niknek partja t. i. a’ jobb és baloldali kortes sereg igyeke­zett harsány kiáltásaival a’ másikat felyülmulni, szemb­e vele egyik fél a’ másiknak, hogy nem nemeseket is cseditett­ fel falkájához. Végre abban mondatott ki a’ határozat, hogy a’ régi szabályok ’s a’ nyilvános szavazás állanak. Másnap alig volt jelen egy kettő a’ titkos szavazat melletti pártból, ’s tárgyaltatott az országgyű­lésrel utasítást készitö választmány munkálata. Ennek folytában Fejér megye meghatározó, kö­vetei által a’ közelebbi höngyívésen eszközlendönek: az or­szággy­űlési szállásbér fizetést csupán a’ közelebbi országyű­­lése által kinyomozandó valóságos kár mértéke szerint vál­­lalni­ el; az országgyűlésnek Pesten tartása iránt óhajtást fe­­jeztetvén­ k­i. A’ városok ügyében azon felsőbb helyről tett intézkedést, mely a’ városok követválasztási rendszerét tett- reg megváltoztatja, az alkotmányba ütköző sérelemképpen venni, ’s ö Felségéhez iránta felírni. A’ k­áptalanok­ szavaza­tát rendezni ; az országos tanácskozási rend és csendesség fenntartása végett mind ö Felségéhez mind az ország nádo­rához felírást intézni, ’s ennek pártolása iránt a’ többi tör­vényhatóságokhoz felszólítást bocsát. Utasításul adatott to­vábbá, hogy e’ megye követei az adófizetéshez még csak elv­ben se járuljanak, ’s adó formában semmi féle fizetendösé­­get el ne vállaljanak. Az ösiség maradjon épségben. A’ nem nemesek birtok és hivatal képessége ’s az erőltetett jobbá­gyi megváltás el ne fogadtassák. Mosony vármegye apr. 4-ai közgyűléséből követeinek adott utasitása főbb pontjai. A’ nemzetiség ügyébeni orszá­gos felirat hátra maradt pontjaira a’ kir. válasz sürgettes­­sék; a’ hazai nyelv Horváth- és Tótországban diplomaticai palozra emeltessék. A’ vakok, siketek, némák és őrültek szá­mára intézetek állíttassanak. A’ közadó lejjebb szállíttassák. Az országgyűlési szállások a’ fölovászmesteri árszabályzat szerint fizettessenek a­ nemesség által. Nemesi országos pénz­tár alkottassák. A’ házi adónak el nem vállalása esetében a’ pestfiumei, pestkolozsvári és pestbécsi vasutak létrehozatalá­ra szükséges subsidium megadása pártoltassék. Az örökös tartományok és Magyarország közötti vámok szüntettessenek­ meg. Azon pénzek, melyek értéke felírásukkal meg nem e­­gyezik­ , töröltessenell­el. A’ megyei szerkezet hiányai szün­­tettessenels­ meg. (Hát kinövései , a’ korteskedés vérengezés megmaradjanak?) A’ képviseleti táblánál napló vitessék. Az elöfogatok el ne töröltessenek, hanem a’ nép javára szabá­­lyoztassanak. A’ hiteltörvény körében feltűnt hiányok iga­­zittassanak­­ ki. H­­­h. Szathmár vármegyében megesett — mint irtuk — a’ követválasztás. Az arra tett készületeket, ’s azok borzasztó eredményeit különböző színben adogatják ugyan a’ tudósí­tások, a’ szerint, a’ miképpen egyik vagy másik pártot kí­vánják legyőzni, de mindenükből kisül, hogy oly féktelen vérengetés, egymásra agyarkodás még eddig semmi más me­ Lombár­d-velenczei k­i­r­á­l­y­s­á­g. — Majlandban az all­irály, föherczeg Rajner , cs. kir. fennsége april. 20-i1 estve 7 órakor csak egy kamarássától kisértetve, a’ székes egyház piaczczán alig ötven lépésnyire a’ palotájától látott egy idősöcske férfit hozzá közelitni, ki térdet hajtva, m­ig egyik kezével a’ föherczegnek egy kérelemlevelet akart átnyúj­tani, a’másikban tartott egy se nem éles se nem hegyes vaskó­val e cs. kir. fennsége jobb oldalát megdöfte, de a’ mi a­­zonban egy kis gyenge ütésen kivül semmi sértést nem csi­nált. Az ezen testre öszvesereglett, és boszszankodását han­gosan nyilvánító néptömeg közepette elfogott gonosztevő, a’ rendőri hivatal elibe vitetett, hol mindjárt rá ismerteti hogy Sínes­­­i János nevű tereli hordozó, ki mint megháborodott már többször vala fogva , az őrültek ispotályában is néhány versen volt, ’s közelebbről is onnan bocsáttatott­ el Régeb­ben már egy főrangú ur élete ellen leselkedett, ’s annak ügyvivőjét meg is sebesitette, mivel azon úrtól, mint állitá, joga lenne nagy summát követelni, ’s a’ főherczegre nézve is elfogatása után azt nyilvánitá, hogy azért támadta­ meg, mivel neki igazságot nem szolgáltatott.— A’ szerencsétlen e­lőre írásba tette borzasztó szándékát, a­­mit nálla meg is .

Next