Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-05-12 / 38. szám
151 gyében ele nem fordult. A’ már megválasztott követek pártja számára kisebb volt, ’s ezért a csinálási erdőbe megvonva magát, nagy részit az Uray pártot vívó szekereknek maga mellett elbocsátotta; de az utóseregre rácsapott, azoknak zászlóját — egy darab kék ruhát—öszvetépte, ’s a’ négyet szekérnyi nemest széljel verte. Ezt hallva az elösereg, ’s most már a győzedelmes K. és U. M. párt jutanyott meg csatavesztés után. A’ megtámadás által felbőszített U. párt beérvén Nagy Károlyba, ott a’ főszolgabíró (most már egyik slövet) Kovács Ágoston szállását, ’s pártjának — de a’ mely onnan csillantott vala— tanyáját megrohanta, ostrommal bevette, öszve viszsza rombolta, úgy hogy csak a’ falak ’s fedél maradott meg. A tobbi között a' Corpus Juris is kezükbe kerülvén azt csaptak verték. Egy csoport nemesség éjjel gyertyával rontott bé a’ megyeház udvarára. Itt lehetne látni az ólmos botokat és árva-tölgyfa gerundiumokat öszveverve csattogtatva teljes erejűkben működni. A’ II. Károlyba menő vitok akármely utazó felelni volt köteles a’ ,,ki a’ vivatára. Magok a’ pártfönökök már nem használni, hanem valamiként távolítani— mert a’ csendesités nem sikerült — igyekeztek a’ nyers vaderőt, csak hogy mulnék el e’ pohár töl eb; ’s igy történt az események ezáránál czifrább öszvebonyolodása ’s még furcsább kifejlődése következtében, hogy a’ sokkal nagyobb erejű párt éppen a’ követ választás adusán erejét nem használva, a’ gyözedelmet gyengébb ellenfelének átengedte. — A’ nyers erőnek ily módon használása és azon gyászos kihágások, valamint a’ magyar nevet és nemzeti jellemet nem a’ legszebb színben mutató viszszaélések szülték azon vészést, hogy a’ kormány a’ megye által megkéretni határoztatott, jövendőben a’ közgyűlések tartása alkalmával katonai erőt rendelni oda, a’ tanácskozás biztosítására. — Ennyire sülyedett a’ magyar szabadság, vagy inkább az azzal viszszaélés.— Közelebbi tudósítások szerint— vajha lehetne kételkedni azoknak hitelességén — a’megholtak száma tizen, a’ kissebb nagyobb mértékben megsebesedettekké százon is felyül van.— A’ városban april 20-k szabad nemesek egymást puskával, fejszével, vasvillával öldösték , a’ jámbor városi lakosokat kiprédáltált, és azoknak legalább harminczezer rítra menő kárt tettek.... Elöleges megyei közlések Magyarországból. Bihar vármegyének april. 20-kán kezdett közgyűlésében az adó elvállalása mellett 1220, ellene 426-an szavaztak. — Torontal megye rendei a’ házi adó nemesek által is viselését csak nem közakarattal elfogadtak. Ilont vármegyében ápril. 27-k a’ házi adó kérdése számos kortesség jelenlétében megbukott; mellette egy vendégen kivül senki sem szólott. Az ősiség megszüntetése elfogadtatott. Az utasításban fő elvül a’ ,,józan , lépcsönkénti haladás“ tüzetett ki.Kisács megye rendei april, utolján tartott közgyűlésükben kijelentek, hogy adót nem fizetnek, az ösiséget fenntartják, de országgyűlési költségeket és szállás pénzt fizetnek ’s a’ ezédeket eltörleni kívánják. Tudományos jelentés. A’ kolozsvári kir. lyceum kőnyomó intézetéből kikerült közelebbről ,,Földképe a’ legújabb kútfők után, mely Erdélynek ugyan azon könyvnyomtató műhelyben kiadott leírásához tartozik, és azt az intézet igazgatójánál kiki megkaphatja. Külön is megtalálható csinosan színezve a’ Stein könyvkereskedésében 20 pengő krajezárért. Méltán ajánlhatjuk a’ szép és csinos munkát oskolai használatra, mint a’ mondott könyv- és könyomó intézet derék igazgatója tiszt de t. Lezo Ferencz ur fáradhatatlan szorgalma és buzgósága egy újabb bizonyságát. bol. Bereg: Uray Pál másod alispán és Lónyai Menyhért. Bács : Latinovics Károly m. alisp. és Zákó István főügyvéd. Brassó: Kiss Andor első alisp. és Papiázy György. Torna: Komjáthy Sámuel m. alisp. és Soltész János, lejegyző. Zemplén: Lónyay Gábor és Draveczky Alajos. Pozsega:Markovics Gusztáv és Farkas Sándor. Ung: Morvát Simon kir. tanácsos és Orosz Elek főszolgabíró. Hont: Fejérváry M Miklós és Szentkirályi László. Már maros : 13. Sztojka Imre és Mihályi Gábor. Heves: Almásy Pál és fejér Lajos. Norvátország részéről a lórendek táblájához: Bucsák Hermán, a’ követi táblához: Klobucsarics Károly és Osegovich M e te 1 1. Városokból. Sopron: Martini Fridrich városkapitány és Érti Nép. János főjegyző. Kőszeg: Nagy Károly tanácsnok. Szatmárnémeti: Nagy Mihály főjegyző és Zsiga György tanácsnok. J lyi'as’yilinoslá Közlések. Pejér vármegyeáprilis 18-kán kezdett közgyűlésénél» tárgya vala a’ tisztválasztási szabályok megállapítása. Ennek kidolgozására választmány volt nevezve többnyire a’ túlzó pártból, mely a szabályok közzé a’ titkos szózatolást is beigtatá. A’ conservativ párt, mint a’ másik is tehetsége szerinti előkészületeket tevén, mindenül külön vezérlet alat innepélyesen nyomult be a’ székvárosba; mivel pedig a’ nagy sokaságot a’ megyei terem be nem fogadhatá, a’ gyűlés az udvaron tartatott. Kétfelé állott a’ hét port; a' tulzólt veres tollal jegyzett farevalokkal jobbfelöl, a’ conservati véli fejér tollal ’s piros szalagai balfelöl, közöttek a’ zöld asztal. Az országgyűlésre meghívó h. h. levél után olvastattak a’ kidolgozott tisztválasztási szabályok,’s egyszersmind öszvehasonlitásul az 1850-b használt szabályok is. Cz. J. gróf a’ conservativ részről erre kinyilatkoztatá, miképp ő a’ régi szabályokat czélszerűbbeknek tartja, ’s a’ javaslott titkos szózatolást nem fogadjael; a’ másik párt szónokai vívtak a’ titkos szavazás mellett ’s igy mindenül rész elmondván okait és erősségeit, mindeniknek partja t. i. a’ jobb és baloldali kortes sereg igyekezett harsány kiáltásaival a’ másikat felyülmulni, szembe vele egyik fél a’ másiknak, hogy nem nemeseket is cseditett fel falkájához. Végre abban mondatott ki a’ határozat, hogy a’ régi szabályok ’s a’ nyilvános szavazás állanak. Másnap alig volt jelen egy kettő a’ titkos szavazat melletti pártból, ’s tárgyaltatott az országgyűlésrel utasítást készitö választmány munkálata. Ennek folytában Fejér megye meghatározó, követei által a’ közelebbi höngyívésen eszközlendönek: az országgyűlési szállásbér fizetést csupán a’ közelebbi országyűlése által kinyomozandó valóságos kár mértéke szerint vállalni el; az országgyűlésnek Pesten tartása iránt óhajtást fejeztetvén ki. A’ városok ügyében azon felsőbb helyről tett intézkedést, mely a’ városok követválasztási rendszerét tett- reg megváltoztatja, az alkotmányba ütköző sérelemképpen venni, ’s ö Felségéhez iránta felírni. A’ káptalanok szavazatát rendezni ; az országos tanácskozási rend és csendesség fenntartása végett mind ö Felségéhez mind az ország nádorához felírást intézni, ’s ennek pártolása iránt a’ többi törvényhatóságokhoz felszólítást bocsát. Utasításul adatott továbbá, hogy e’ megye követei az adófizetéshez még csak elvben se járuljanak, ’s adó formában semmi féle fizetendöséget el ne vállaljanak. Az ösiség maradjon épségben. A’ nem nemesek birtok és hivatal képessége ’s az erőltetett jobbágyi megváltás el ne fogadtassák. Mosony vármegye apr. 4-ai közgyűléséből követeinek adott utasitása főbb pontjai. A’ nemzetiség ügyébeni országos felirat hátra maradt pontjaira a’ kir. válasz sürgettessék; a’ hazai nyelv Horváth- és Tótországban diplomaticai palozra emeltessék. A’ vakok, siketek, némák és őrültek számára intézetek állíttassanak. A’ közadó lejjebb szállíttassák. Az országgyűlési szállások a’ fölovászmesteri árszabályzat szerint fizettessenek a nemesség által. Nemesi országos pénztár alkottassák. A’ házi adónak el nem vállalása esetében a’ pestfiumei, pestkolozsvári és pestbécsi vasutak létrehozatalára szükséges subsidium megadása pártoltassék. Az örökös tartományok és Magyarország közötti vámok szüntettessenek meg. Azon pénzek, melyek értéke felírásukkal meg nem egyezik , töröltessenellel. A’ megyei szerkezet hiányai szüntettessenels meg. (Hát kinövései , a’ korteskedés vérengezés megmaradjanak?) A’ képviseleti táblánál napló vitessék. Az elöfogatok el ne töröltessenek, hanem a’ nép javára szabályoztassanak. A’ hiteltörvény körében feltűnt hiányok igazittassanak ki. Hh. Szathmár vármegyében megesett — mint irtuk — a’ követválasztás. Az arra tett készületeket, ’s azok borzasztó eredményeit különböző színben adogatják ugyan a’ tudósítások, a’ szerint, a’ miképpen egyik vagy másik pártot kívánják legyőzni, de mindenükből kisül, hogy oly féktelen vérengetés, egymásra agyarkodás még eddig semmi más me Lombárd-velenczei királyság. — Majlandban az allirály, föherczeg Rajner , cs. kir. fennsége april. 20-i1 estve 7 órakor csak egy kamarássától kisértetve, a’ székes egyház piaczczán alig ötven lépésnyire a’ palotájától látott egy idősöcske férfit hozzá közelitni, ki térdet hajtva, mig egyik kezével a’ föherczegnek egy kérelemlevelet akart átnyújtani, a’másikban tartott egy se nem éles se nem hegyes vaskóval e cs. kir. fennsége jobb oldalát megdöfte, de a’ mi azonban egy kis gyenge ütésen kivül semmi sértést nem csinált. Az ezen testre öszvesereglett, és boszszankodását hangosan nyilvánító néptömeg közepette elfogott gonosztevő, a’ rendőri hivatal elibe vitetett, hol mindjárt rá ismerteti hogy Sínesi János nevű tereli hordozó, ki mint megháborodott már többször vala fogva , az őrültek ispotályában is néhány versen volt, ’s közelebbről is onnan bocsáttatott el Régebben már egy főrangú ur élete ellen leselkedett, ’s annak ügyvivőjét meg is sebesitette, mivel azon úrtól, mint állitá, joga lenne nagy summát követelni, ’s a’ főherczegre nézve is elfogatása után azt nyilvánitá, hogy azért támadta meg, mivel neki igazságot nem szolgáltatott.— A’ szerencsétlen előre írásba tette borzasztó szándékát, amit nálla meg is .