Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-09-01 / 70. szám
i. M-arem» F-fr. Kolozsvár September 1-én g.§4.$. — ^ortik szám. ........................irt fc ^díjjal J»t. 1. Honi tudósitások. II. Külföldi tudósítások. Napi eseményeit. Spanyolorsza g. Szeben aug. 21-k. A’ szász nemzet ispánja és kormányszéki tanácsos Wachsmann János ö mlga, ki aug. 1Qk a’ báznai ferdéről ide a’ legjobb egésségben viszszaérkezett. 20-k reggel Szászsebesbe utazott, az ottani királybiró Marienburg József halálával megürült főtiszti válasz-hotást véghezvinni. — A’ szász nemzet universitása ez évi második gyűlését ma kezdi. (S. B.) Országgyűlési Siözlés. Nuszon nyolczadik országos ülés a’ mélt ló 11- nél, aug. i.k. A’ mélt. föRR ujonan rendezett teremükben öszvegyülvén, nádor elgé, a’ magyar nyelv ügyében a KB és KB izenetét mellékleteivel együtt tiszéki tárgyalás végett, mely is felolvastatván, legelébb is az e’ felöli törvényjavaslat vétetett vitatkozás alá. Egy szónok ennek 1-6 pontjára, mely a’ koronaörökösök ’s az uralkodó házbeli több herczegek ’s herczegnek még kisded korukban magyar nyelvre taníttatásukról szól, a’ mult országgyűlésnek a’ KK és RLI által most elhagyott törvényszerkezeti modort javallá azon tekintetből, hogy az inkább nyújt reményt a’ teljesedésre, a’ mi minden ellenmondás nélkül elfogadtatott. Most felszólala a’ bán ’s ilyformán nyilatkozók. Sok évek óta csak most juta a’ nemzet kifejlődése legkedvezőbb idejére, szükség hogy ez időt az egyesség és egyetértést eszközlő törvények hozatalára fordítsa, mely a’ nemzetet nagygyás erős». A’ ko p « q t országi viszonyokra nézve oly törvények alkotása lenne kívánatos, melyek mind a’ magyar nyelvet terjeszszék, mind pedig a’ két ország köztti egyetértést helyreállítsák.. Horvátország municipalis jogai 1404 tél óta 1715-ig számos törvények által vannak biztosítva, melyek szerint azokat többé kérdés alá sem kellenek vonni, miután tisztán végeztetett az is, hogy a’ belügyeket soha más nyelven mint a’deákon tárgyalni ne legyen szabad. Az iskolákra nézve a’KK kivonata nem kivihető, s azért a’ szónok óvást tesz. A’ negyedik pont szerint Horvátország czimere ’s színei a’ horvát hajóknál ’s minden intézeteknél eltörlése nagy ingerültséget okozana. Az ötödik szerint pedig a’ magyar hivatalos levelezésre szorítás kedvetlen kötelességet szültetne, azért hát elégségesnek javasolná mostanra azt, hogy a’ levelezések bevezető része legyen magyar nyelven szerkesztve, terjedelmes magyar levelezések pedig, melyekre a’ legnagyobb rész még most képpel nem volna, továbbra hagyassanak. A’ hatodik pont felesleges, mert a’ magyar nyelv Horvátországban különben is szépen terjed, az iskolákban rendesen tanittatik, ’s nem sokára úgy fog elöhaladni, mint a’ slavoniai megyékben. A’ hedetik pont eltörleni való, mert ha a’ horvát nemzetiség megszüntetése nem czéloztatik , miért rendeltetnék hogy tiz év múlva Horvátországban semmi polgári ’s egyházi hivatalt ne nyerhessen, ki a’ magyar nyelvet nem tudja? miután ezt tudni nem minden hivataloknál szükséges. Ez után egy másik szónok tarta beszédet, ’s boldog emlékű József császár idejebeli dolgokról elmélkedve, élő nemzetnél élő nyelvet használni óhajt ’s miután a’ nyelv körüli minden jó okok már elmondattak, ’s az okoskodás helyét már most csal; a’ szenvedélyek foglalják el, mi a’ törvényhozásnál, ’s politikánál nem helyes eszköz, határozottam fellépést javall oly törvényhozatalára, mely ezen vitatkozásoknak véget vessen. Helyeslő tehát a’ BB. azon intézkedését, miszerint a’ részletektől elállva általánosan határozták, hogy a’ magyar nyelv az egyedüli törvényhozás és országlási nyelv legyen. ’S ezzel egyértelmleg a’ törvényjavaslat harmadik pontját is a’ nevelésre vezetőt, jóváhagyhatónak véli. A’ törv. javaslat hátralévő többi pontjai csak Horvátországot illetik melyekre nézve, szemünk előtt kell tartanunk egy részről azon kötelességet, melylyel honi nyelvünk ’s nemzetiségünk fenntartása iránt tartozunk 5 másikról azon méltányosságot, melyet törvényhozásunk Horvátország irányában eddig mindig követett; vagy b. Veesselényi Miklóssal szólva, nekünk magyaroknak kötelességünk elkövetni mindent hogy a’ magyar nyelv, valamint a’ törvénynek ’s országos és törvényhatósági tanácskozásoknak s érvényes határozatoknak, úgy a’ közigazgatásnak is hivatalos nyelve legyen, kivévén csak Horvátországban a’ tisztán keblekbeni köz-és magány-dolgok folytatását, melyre nézve ők a’ latin nyelv használatában továbbra is meghagyandók , de elkövetnünk másrészről mindent az engesztelésre és kibékülésre is,’s eltávoztatnunk mindent, nemcsak mi sért, de mi ingerelhet is. — Valamint tehát a’ legkárosbb út lenne, a’ Horvátországban mutatkozott ellenzéstől viszszaijedve az eddig folytatott ösvényről viszszalépni, ’s a’ parányi illyr pártdaczának engedve, azon elvekről, melyek követése a’ magyar nemzet ’s törvényhozás legszentebb kötelessége, lemondani, úgy nagy hibát ejtene a’ törvényhozás, ha annyi gúny ’s izgalmak által sértve, melyek némely horvátok részéről egy idő óta büntetlenül szóratnak a’ magyarra, bármi méltó fájdalmának érzetében a’ méltányosság igénye, ’s helyzet tanácslásán túl tovább haladna. Véleményezi annak okáért a’ RK és RR-et e czikkely Horvátországot illető szakaszának oly módoni változtatására felszólítani, miszerint mindenek elött azon általános elv bocsáttatnék előre, hogy a’ magy. törvényhozás Horvátországnak belső viszonyaiba nem ereszkedvén, ’s ezekre nézve az eddigi törvényes szokásokat fenntartván, a’magyar nyelv általános használatár «l.sali atou iniv.lioi.tioi lu ’□ u nal li,söveteli, melyekre nézve Horvátország, vagy a’ kormánynyal , vagy Magyarországgal érintkezésbe jó. E szerint minden köz’s magány- ügyekre nézve, melyek, ’s a’ mennyiben csak Horvátország kebelében ’s horvát törvényhatóságok előtt folytattatnak, úgyszintén e’ törvényhatóságok ’s törvényszékek tanácskozásira nézve, az eddig használt deák nyelv ezután is fenntartatik. Magyarország egyes törvényhatóságaival, valamint szintúgy közigazgatási dolgokban a’ kormánynyal folytatandó levelezések egyedüli törvényes nyelve a’ magyar leend , melynek használatára Horvátországnak a' magyar hongyülésre küldött követei is köteleztetnek. A’ magyar nyelv minden horvát elemi iskolákban ’s magasabb tanintézetekben rendes tanulmányként fog előadatni. ’S igy a’világ látni fogja, hogy a’ magyart a’ legalatsonyabb gyanúsítások, ingerlés, rágalom, ’s nyílt ellenségeskedés sem birhatá legkissebb igazságtalanság elkövetésére is. — A’ második irányszónokok a KK és RR törvény javaslatára nézve Magyarországot illetőleg szintúgy pártolák, Horvátországra tekintöleg azonban a méltáris’Ússág s a’ horvát helyhatóságok iránti ingerültség lecsilapitása ’s viszszahatás kikerülése okáért mind bélkörében a’ társországnak, mind levelezésekben a’ magyar honnal, a deák nyelv használatát megengedni véleményezők azonban minden kivétel nélkül megkivánák, miként Horvátország követei Magyarország gyűlésein magyarul beszéljenek. Ezután egy főispán és gróf a’ törvényjavaslatot nem pártolá, mert az igazságosság határát áthágja , a társnemzeten erőszakot teszen. — E más szónok nyilvánitá , miszerint lehet nemzet nemzetiségben erős, nyelv nélkül is. Egy gróf , azoknak kik a’ magyar nyelvnek horvátországrai kiterjesztését azon szempontból ellenzék, mivel a horvátországi municipalitások tiltják, azt válaszolá, hogy a’ múnicipalitásoknak is a’ korlelkéhez szükség simulniok s úgy átalakulniok. Ezzel az illés délutáni 2 óra körül eloszlott. Huszonkilenczedik országos ülés a’ mélt JöRR-nél, aug. 18-k. A’ magyar nyelv feletti tanácskozás tovább folytattatván , miután ez ülésben is a’ tegnapi ülés hangján hoszszas előadás kiséretében egyik egy, másik másképpen pártolá a’ magyar nyelvet, többnek pedig véleménye oda öszpontosult, ’s a’ melynek hangulatán nádor e fensége a’ határozatot kimutalá, hogy a’ törvényjavaslat Magyarországot érdeklő pontjai elfogadtatnak, Horvátországot illeti, pontjai pedig csak annyiban hagyatnak helyben, amennyiben azok Magyarországgal érintkezésbe jönnek.