Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-03-24 / 24. szám
!Mult és Jelen Figyelmeztetés- Fertály évi előfizetést elfogadunk. Mult és Jelen csak magára 2 rft. 40 lhr. Magyar Gyermekbaráttal 5 rft ezüstben. Magyar Gyermekbarátból még teljes példánynyal szolgálhatunk. Félévre postán 3 rft 24 hr. helyben 3 rft ezüstben. — Kolozsvári&iartzms 2 I-k. 1*4.*. - £ f-i lik szám. Ifojjl»!»*- I. Honi tudósítások. II. Ausztria. III. Külföldi tudósítások. Napi események. Francziaország. I. Honi tudósítások. József napi tisztelkedés II. Enyeden, mártz. 18-A — Mint egy fél hét óta borús sötétség lepé utszáinkat, a’ báj világa hold szokottnál később került elő, — ’s igy korú ink jellemével komor ellentétben álló természeti homály miatt, néhány pillanatig leverve állánk. De alig néhány pillanatig , midőn egyszerre kivilágítva láttuk a ref. főoskola, mind két casino, ’s több magános épületek ablakait , ’s örömmel hallók a’ bethleni múzsák hangászkarát öröm idvezletet harsogtam — az oskola előtt szeretve tisztelt főkormányzónk , gr. Teleki József ur ő excja becses életéért,— kit magas lelki ereje — a’ hon boldogitása, ’s a’ súlyos kormánygyeplő bölcs vezetése mellett — tudományok barátjává, s a miveltség hatalmas előmozdítójává is felszentele. így tisztelkedett az oskolai lelkes ifjúság, a’ városi polgárság ’s Alsófejér jelenlévő tiszthatósága pedig lárma nélkül ugyan, de meleg érzelmek közt—küldék fel a’ halaldvezleteket hazafi, önrömtől hullámzó keblekből, ő excra közhasznú életéért, esedezve az egek urának, hogy engedjen számos tavaszt érni azon nagy honpolgárnak, kitől nemzeti borús létünk kitavaszodását várja. — Ifj. Farkas Dániel. Országgyűlési hiteles tudósitársok. fA’ februarius l-sö napján tartott száznegyvenkettedik országos ülés kivonatban közlött jegyzőkönyve folytatása.) Ezek voltak okai az 1782-diki Rendek által megváltoztatott alakban felküldött 8 és Q-d szám alatti törvényjavaslatoknak, ezek, az ezek helyébe leküldöttek el nem fogadtatásának A’ k. k. leirat tehát, midőn a’ systema állandóságára hivatkozik, oly elvet fogad el törvényesnek, mely a’ Rendek és igazgatás közt a’ vélemények meghasonlásának mind végig legfőbb okát tette, ’s ugyan azon eszmének támogatására oly téteményekre utal, melyek semmit sem bizonyitnak nyilvábban, mint azt, hogy az ország a’ jelen adórendszer állandóságát a’ legközelebbről tartandó országgyűlésen túl soha el nem ismerte. De feltéve, ha meg sem engedve, hogy az adórendszer egy újnak behozataláig határtalan időre fogadtatott volna el, ezen körülmény mégsem szolgálhatna legkissebbé is okot az ország adómegajánlási jogának elhalasztására ; a’ jelen adórendszer behozatala után ugyanis még gyakorolta az ország ez adómegajánlási jogát, ’s ha ennek akkor az adórendszer ellent nem állott, miként állana az most ellent azon sarkalatos jog újbóli átvételének. Egyébiránt e joggyakorlatot kívánja alkotmányunk, melytől az adó iránti rendelkezés jogát elválasztani képtelenség,et orvoslásra jogosítanak fel számtalan törvényeink, ezt kívánja maga azon rendszer, mely oly sokszor használtatott fel az ország legtörvényesebb kívánságának meghiúsítására; azt teszik végre szükségessé a legközelebbről országos tanácskozás alá jövendő nagy fontosságú tárgyak, melyek az adóval szoros kapcsolatban lévén, czélszerűen csak az adó iránt tett intézkedések nyomán igazíttathatnak; oly tárgyak ezek, melyeknek ellátása bővebb megfontolást, és hoszszasabb időt kívánván, ha az adó ügye semmi részben is elintézésre nem talál, legfontosabb sérelmeink orvoslása újból hoszszasabb haladékot kell hogy szenvedjen. Ily nehéz körülmények között nincs egyéb mit tegyünk, mint hogy számtalan törvényeinkhez, különösöbben az 1458 5 t. ez. Mátyás 5 decr. 11 art. Ulászló 5 decr. 1 art. 15 §. Zsigmond 4 decr. 6 art. 15 J Approch. Ibr. 2 ez. 1 art. leopoldi körlevél 12-d pontja, és az 1791-diki ll-d törvényczikkhez, mely utolsónak elég tiszta rendelkezését hogy épségben fenn kivánja tartani ő Felsége, utolsó k. k. leiratában is tisztán kimondja, az e’ törvényeken alapuló ily módoni gyakorlathoz, valamint a’ törvények, és a’ gyakorlat nyomán közelebbi és jelen feliratunkban felfejtett elveinkhez ragaszkodva,az adó mennyiségének meghatározása iránti kétségtelen jogunkkal éljünk. Ez adó mennyiséget a’ legközelebbről törvényesen tartani kellett országgyűlésig a’közlevéli mennyiségnek is belé számításával 1,437,315 fr. 47-orban határozván meg, abból a’ 870,033 fr. 25-kra menő hadi adótöbelségének megajánljuk, a’ nélkül, hogy ez úttal az egyes bevételi, vagy kiadási pontok, úgy egy átaljában az egész rendszer bírálásába és megtörvényesitésébe legkevesebbé is elegyedtünk volna. Hogy e’ legtörvényesebb cselekedetünk által semmit, mi ő Felsége előtt váratlan, vagy kedvetlen lenne, nem tettünk, arról meg vagyunk győződve, és az ő Felsége igazság szeretetétől, kegyességétől, és országlási bölcsességétől ennek méltánylását fiúi bizodalommal remélljük, mindenesetre legfőbb vigasztalásunk , és oltalmunk abban helyhezve, hogy csak azt teszszük, mit a’ törvények, és a’hon közboldogsága hatalmason parancsolnak. A’ fennebbi határozat következéséül az adó tárgyában felterjesztendő felirat terve felolvastatván, megállitatott, és egy küldöttség által a’ kir. kormányszékkel közöltetett. — Kormányszéki titoknokok, Gebbel Károly és Radnothfai Sámuel a’ mai ülés alatt közlött irományokat viszszahozták, melyek közül a’ pecsét tárgyában költ feliratra nézve annyival inkább ragaszkodik a' kir. főkormányszék előbbeni nézetéhez, minthogy e’ tárgyban külön vélemények is adattak bé. — A’ Karok és Rendek előbbi határozataik mellett maradtak, ’s a’ leküldött irományok tisztába íratása az itélőmestereknek kötelességévé tetetett. — és Fogaras vidéke követe, gr. Teleki László indítványba hozza , hogy miután az országos múzeum, nemzeti szinház, és országos tanácskozási terem tárgyában felküldött törvényjavaslatok az országgyűlésére megerősítve le nem érkeztek, a’ KKnak és RKnek a’ fennemlített három tárgyakban hozott határozataiig minél czélszerűbb sikeresitéséről rendelkezni kellene. — Mely indítvány előleges tanácskozásra adatott. —A’ Radna vidéke és Mármaros közötti határegyenetlenség, az országgyűlés alatti perszünet eltörlése, a mezei rendőrség, az ezen országgyűlésen honfiusitottak , nemtelenek felsőbb hivatali képpessége, az úrbéri tárgyak, legrövidebb perekről, és megyei ülnökökről költ törvény czikkek, ezek melletti feliratok és kisérő tudósítások, úgyszintén a’ magyar nyelv, az újonnan lett kormányszéki tanácsosi kinevezés alkalmával esett sérelem, és a’ Részek tárgyában kelt feliratok és kísérő tudósítások szokott módon aláíratván, hitelesíttettek, és megpecsételtetek; a’ kir. biztos e nagymagához leendő felküldésük pedig a’ jövő ülésre halasztatott. — A’ fennebbi ülés délután is folytattatván — a’ bíráló biztosságnak Kolozsvár városa 1. pontok alatt felfejtett sérelmeire tett jelentése nyomán, azon kérelem több pontjai átadatnak az illető rendszeres albizottmányoknak, részint a’ kir. kormányszéknek, melyek közzül jelesen a’ 14*d pontra nézve, mennyiben a’ követi fizetést illeti, atyafilágosan felszólittatik a’ kir. főkormányszék, hogy minden e’ tárgybeli követeléseitől szűnjék meg, ’s egyátaljában minden kiváltságos helyeknél, melyeknek követeik, éppen azon joggal vették fizetéseiket, mint a’ megyei követek, a’ kivett napidij viszszafizetését ne szorgalmazza. Olvastatik a’ bíráló biztosságnak is Kolozsvár szabad kir. városa sérelmei és kivánataira tett jelentése. Ezen kérelem némely pontjaira nézve utasittatnak a’ kérelmesek annak elvárására, mig ezek elenyésztetése iránt tett feliratára a’ KKnak és RKnek ö Felsége kegyelmes rendelkezése megérkezend, a’ több pontok az illető rendszeres bizottmányi osztályoknak átadatnak tárgyalás végett, végre a’ mi a’ Q*d pont alatt a’ patika iránti kérelmet illeti, a’ KK és RR nem látják abban sérelmét a’ városi közönségnek, hogy a’Schmidt Ádámmal tett körlevél tárgyában törvény útjára utasitatott, annyival is inkább, mivel sem az igazságosság sem törvényesség szempontjából tekintve, nem látják a’ városi közönségnek jogát arra nézve, hogy a’ patika tartás iránti jogot haszonbérbe adhassa. Olvastatik a’ bíráló biztosságnak as magyarországi, bihar vármegyei Derecske, N. Szalonta, ’s több városok régi hajdú városi kiváltságaikba leendő visíszahelyheztetésök 1-24