Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-03-31 / 26. szám
Figyelmeztetes' Fertály évi előfizetést elfogadunk: Mult és Jelen csak magára 2 rft. 40 kr. Magyar Gyermekbaráttal 5 rft ezüstben. Magyar Gyermekbarátból még teljes példányosat szolgálhatunk. Félévre postán 3 rft 2 4 kr. helyben 3 rft ezüstben. — Kolozsvár maiízius — 2(1-lik szám. Fojfliiti»*- 1 [. Honi tudósitások. IL. Ausztria. III. Külföldi tudósítások. Napi B. IBoui tudósitások. Nyugalmazás és megtisztelés. Ő cs. és apost. kir. Felsége méltóztatott idei martz. 11 k. költ. kir. klines határozata által erdélyi nagy fejedelemségbeli kir. kincstárnokját kis-rhédei gróf Rhédei Adám ur ő exoját saját kérésire e’ hivatalától felmenteni, s hív és hoszszas szolgálatját méltányova, legfelsőbb kegyelme bizonyságául Sz. István jeles rendje középkeresztjével megtisztelni. Tudatlanság, ’s fel ég* valami7 — Az 1,Erdélyi Híradó’ 25-d. számában ezt olvassuk: A’ Kolozs- Vár 11 át Iitandó első kisdedóvó intézet tőkepénzének gyarapitására pénteken u. m. mártz. 31-k. hangászati estvély fog a’ redoutteremben adatni...— Midőn már tizenhárom esztendőtől fogva Kolozsvárt!, külső monostork utszában egy süsdedóvó intézet valósággal létez, az, melynek alapítását városunk köszönheti a’ minden szépet, jót, valamint több közhasznú intézeteket lelkesen pártlogó, a’ honi műipart, szorgalmat példás buzgósággal előmozdító, éppen azért a’ köztiszteletet megérdemlő, s azt teljesleg is biró gr. Csáky Rozália, b. Józsika Jánosné ur aszszony ő exojának,— midőn e’ kisdedóvó intézet, melybe a’ gyermekek vallásbeli különbség nélkül bévezetnek , és ápoltatnak, valósággal fenn áll, akkor még is Kolozsvárit állítandó első kisdedóvó intézetről szólni, egy oly hírlapnak, melyet annak uj öntetű tudós szerkesztősége szokott dicséretes szerénységével az erdélyi közvélemény orgánumának (?!) hiszen és mond, egy kissé VUS téltféli* datlanság, ’s még valami. E’ kolozsvári már 15 évek óta létező kisdedévé intézet megnyílt 1850-b. május 1-je napján, annak mintájára, mely legelőbb Pesten alapittatott és az ausztriai birodalomban első ilyen intézet vala. A’ mi nevezetes, akkor midőn a’ kolozsvári kisdedóvó intézet már létezett, még Bécsben sem volt ilyen intézet, mert a’ sárosina Auguszta özvegy császárné ő Felsége pártfogása alatt ott a’ Rennweg nevű külvárosban felállott hasonló kisdedévó 1830-b. május utolsó napján nyittatottmeg. E kolozsvári kisdedévé intézetben — mely az „Erdélyi Híradó“ tudós szerkesztősége e’ részbeli tudatlansága daczára is annyi évek óta fennáll, és jótékonyul munkál — a’ múlt 1842-d. évben taníttatott és ápoltatott 57 fiú és 35 leány, együtt 12 gyermek. A’ fiú gyermek köztt volt 30 rom. kathol. 1 reform. 2 unitárius 10 egyesült görög; felsőbb oskolákba lépett 1, kimaradt 3. A’ leány gyermekek klözt 28 kathol. 5 reformata, és 2 egyesült görög; kimaradt 2—* Szász ügyek. A’ szász nemzet universitássának II. Szebenben folyó martz. l-jén kezdődött ’s mint némely töredéki adatokból látszik, nevezetes és érdekes gyűléséről, mint szintén az abban folyt tárgyakról a’ nyilvánosság korszakában, szinte csak annyit tudunk, mint arról a’ mi a’ haldban történik. — Talleyrand mondása ismeretes, hogy a’ természet az embernek a’ beszédet gondolatai elrejtésére adta. Ez elvet a’ szász hírlap collegák — sic volente prudentia— dicséretesen követik, és azon nemzeti gyűlésről mélyen halgatnak. A’ mit e’ hallgatás daczára tudunk, ennyiből áll: Beszterczén febr. 23-k. a’ vidéki közönség gyűlése tartatván a’ nyelv kérdésében meghatározták a’ nemzeti gyűlésre küldendő követeknek a’ n. szebeni és brassói választó közönségek által tett felszólítás értelmében készült utasítást adni.— (Milyen szellemű és tartalmú ez utasítás a’ szász lapok erről is hallgatnak.)—Brassó vidéke közönsége mártz. 21-k. a’ nemzeti universításra egy harmadik követet választa , Lange Pétert, mert a’ nevezett gyűlés határozásából egy három tagból álló küldöttség rendeltetvén Bécsbe, Schreiber Simon, Meister Sámuel és Trausch József személyükben , mely mártz. közepén el is indult—ez utolsónak mint egyik brassói követnek helyébe kellett NI. Szebenbe mást küldeni — Miért mentek fel a‘ három férfiak Bécsbe ? arról csak annyit tudunk bizonyosan, hogy nem a’ magyar nyelvnek e’ hazában közállományi rangra emeléséért.__ Országgyűlési hiteles tudósítások. A’ februarius 3-k tartott száznegyvenharmadik országos ülésben a jegyzőkönyv megállítása után, kormányszéki titoknokok Brennerberg Sámuel és Istvánfy Pál jelentik, miszerint az adó tárgyában ő Felségéhez intézendő alázatos felirat szerkezetét, a’ kir. fökormány a’ Kiírtak és RRnek, oly észrevétellel küldi viszsza, miszerint óhajtotta volna a’ kir. fökormány, hogy miután ezen tárgyban a’ RK és RR viszszairást határoztál«, amellett maradva, tettlegesen az adó mennyiség ajánlását meg nem tették volna. Mi azonban már megtörténvén, ez úttal a’ kir. fökormány a’ közlött szerkezetben csak némi szóbeli változásokat kívánt javallani , melyek ottan megjegyeztettek. A’ KK és RU a’ kir. kormányszék észrevételeit vizsgálat alá vévék, s a’ styluson tett módosításai közül némelyeket elfogadva, a’ szerkezetet a’ szerint igazították. Kötelességévé tették egyszersmind az itélőmestereknek, a’ nevezett feliratot minél előbb tisztába íratni. Miután az országos pecsét tárgyában költ törvényjavaslat, felirat, két rendbeli ellenvélemény és kisérő tudósítás, úgyszintén Hunyad megye tiszti háza tárgyban költ törvényjavaslat és kisérő tudósítás tisztába íratva felhozattak, a’ szokott módon hitelesíttetvén, aláírattak és bépecséltettek; azoknak a’ kir. biztos e nagymagához leendő felküldése, mig az adó tárgyában készült felirat is készen lesz* elhalasztatván. — A közelebbi ülés 737-d száma alatt az országos múzeum, nemzeti színház, és országos tanácskozási terem tárgyában tett, és előleges tanácskozásra adott indítvány tanácskozás alávétetvén, határozhatott, minekutánna a’ múzeumra tett több rendbéli ajánlatok, biztosítások, úgyszintén azon körülmény, miszerint a’ még 1810-i választott színházi bizottmány tagjai kihaltak, ’s igy ezen országosan felállított intézet sorsa a’ legkedvetlenebb rendetlenségeknek, és teljes romlásnak lenne kitéve, az országgyűlésnek a’ fennebbi tárgyakbani czélirányos rendelkezését teszi szükségessé: a’ RK és RR, az országos muzeum, nemzeti színház és országos tanácskozási terem tárgyában választott bizottmányokat a’ tisztekben eljárásra kötelezik , egyszersmind pedig a’ kir. főkormányszéket arra bizzák meg, hogy az akadálok lehető elhárításával, a’ felnevezett három tárgyakbani intézkedések sikeresitésére a’ körülmények és fennálló törvényekhez képpest czélszerű lépéseket tegyen. Mely alkalommal Kraszna megye és szék városa követjei, Bagosi Sándor és Csorba György ellenmondásukat és óvásukat tétették a’jegyzőkönyvbe, ha netalán a’ fennebbi határozat következéséül a’ kir. kormányszék jogosittatna és felhatalmazva lenne a’ megállított ravatalokat addig is felszedethetni, mig az ő Felségéhez felküldött e tárgybeli törvényjavaslatok kötelező erejűekké válnának.— Ugyan ezen alkalommal több szász követek a’következő óvást igtatták jegyzőkönyvbe. „Egy országos határozatnak , mely törvényjavaslatokba ő Felsége ebbe terjesztetett, csak akkor lévén kötelező ereje, minekutánna ő Felsége által megerösittetvén , és a’ tek. KK és RR által elfogadtatván, maga rendén ártörvények sorába béigtattatott, alólirtak, e’ mai napon hozott azon országos határozatba, miszerint az alapítandó muzeum, nemzeti színház és országos tanácskozási terem alapítására, és az e’ három tárgy feletti törvényjavaslatok teljesedésre nézve, az e’ tárgyakban országosan választott bizottmányok, a’ törvényjavaslatok legfelsőbb megerősítéséig is, és országgyűlése közben is a’ szükséges rendelkezéseket megtehessék, a lur. fokormányszék pedig, a bizottmányoknak ebéli munkálkodásukban, a’ körűlményekhez képpest segítségül legyen, az országos teremre nézve (bár ki is legyen mondva az, hogy a’ kivántató költségek felszedése nem tartoznék az idő közbeni teendők közé) meg nem egyezhetnek, mivel minekelötte az országos terem dolgában költ törvényjavaslat (mely ellen a’ szász követek külön véleményt adtak bé) a’ törvények sorába igtattatott volna, ennek teljesedésére, a’ fennebbi elvnél fogva, semmi lépés meg nem tétetődhetik. Ez okból tehát alólirtak, a csak most emlitett határozat ellen ezennel innepélyesen óvást tesznek.“ És Zaránd megye követe, Baternay Antal jelenti, minti események. Franczia ország.