Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-09-03 / 71. szám
ni javaslóit.• A’ harmadik indítvány szerint, mit egy dunai örökös főispán terjesztett elő , a’ megyei kicsapongások megszüntetésére legjobb óvószer gyanánt, a’ képviseleti rendszer ajánltatott , de úgy, hogy az a’ kiváltságok körén túl meszsze ne terjesztessék, hanem általa az értelmiségnek oly határozat mellett adassék befolyás, hogy kik bizonyos qualificatio alá esnek, személyesen vegyenek részt a' tisztválasztásban s közdolgokban, a’ többiek pedig képviselőket küldjenek. — E’ három indítvány közül élénk vitatkozás után a’ többség által a' középső fogadtatott el , ’s annálfogva a választmány által is ajánlott képviseleti rendszer mellőztetvén, a’ megelőző rendezések hozatala pedig a’ megyék elrendezésére útasittatván, a’ fő RR. jelenleg csak repressiv szabályok által kivánnak a’ főbb bajokon segíteni , ’s e’ végre a’ rendi munkálat felolvasása és pontonkénti tárgyalása jövő ülésre halasstatott. Száz kilenc fi venedik országos elegyes ülés, aug. 3-k estvéli 6 órakor, a’ mikor is mind a’ felső, mind az alsó tábla szokás szerint a' főrendi teremben egybegyülekezvén, ő Felségének a katonaélelmezés és szállásolás tárgyában kiadott ’s 67-d számunkban t. ez. olvasóinkkal már közlött kegyelmes kir. válasza kihirdettetett. Százkilenczvenedik országos ülés, aug. 3*k délutáni 6 órakor, a’ KKés RRnél. Az elegyes ülésben felolvasott katonaélelmezés iránti k. kir. válasz ez ülésben is kihirdettetett. Azután a’ kerületi elnökség által bémutattatott a’ RR és RRnek a’ börtönrendszerről szóló 3-d izenete. Végre a’ főRRnek az országgyűlési szállások iránt átküldött válaszizenete és a’ sérelmek ’s kivonatok tárgyalt részeire tett észrevételei felovasottaknak vétetvén, az ülés eloszlott. CCLIII-d kerületi ülés, aug. 5-kén. Tárgy: a’ Hajdúkerület elrendezésére tett főrendi észrevételek. Felolvastatván a’ főrendi szenet, a’ bévezető szakaszban, a’ felső tábla, a’ hajdúkerületnek az iTQI-beli 12.-d t. ez. által biztosított országgyűlési szavazatjogát, jelen belszerkezettel feltételezhetőnek nem látván, hanem azt az említett törvénynél fogva minden kétségenkivülinek tekintvén, úgy egyéb alkotmányos jogai is a’ kerületnek a’ már fennálló törvényekben gyökerezve lévén, azok nem egyedül az alkotandó törvényen alapulnak , a’ törvényetikk bévezető szakaszát, az országgyűlési szavazat kihagyása mellett, eképp javallá szerkezendőnek: ,,A’ hajdúkerület belszerkezete jövendőre e’ törvény által szabályoztatik, és minden előbbi, ezzel ellenkező törvény, rendelet vagy határozat eltöröltetik.“ —Az illető kerületi követ, e’ főrendi javaslatot, mint a’ mondott kerületre nézve szükségest, elfogadtatni kérte. Talált is az számos pártolóra, mert a’BB egyedül a’ bevezető sorokra fordítván figyelmüket , ezen főrendi módosítást némelyek elfogadták, mások a’ régi szerkezethez ragaszkodtak. Végre a’megállapodást szavazat vívta ki, miszerint 20 megye 10 ellenében, a’ föRB által javaslott módosításhoz járult. Ezen határozat nyomán a kir. városok követei szavazatuknak egyenkénti számítását követelték ’s erre nézve kimondák, hogy ha a’ Hajdúkerület országgyűlési szavazata a’ berendezéstől nem feltételeztetik, a’ kir. városokat sem kell akkor ettől feltételezni, mert a’ kir. városok szavazata hasonlóan oly törvényben gyökeredzik, mint a’Hajdúkerületé, ’s valamint ennek törvényes szavazatát kétségbe vonni nem kívánják , éppen úgy az övékét egyenként számittatni annál inkább kívánják, mivel látják, hogy az annyira óhajtott rendezésből semmi sem l°sz. S ily véleményben a szerkezet mellett egyenként szavazni kezdettek. — Azonban meg jegyeztetett, hogy jelenleg csal; szerkezeti módosításról vala szó, de a’ RR egyébiránt a’ dolog lényegére nésve elöbbi nézeteik mellett megmaradnak, mi a’ 151-d’ban leszen kimondandó. Százkilenczvenegyedik országos ülés, aug. 5-kén a’ méltós, töbBnél országbírói elnöklet alatt. [Az augustus 5-ki megállapodás szerint, ez ülésben a’ megyei választások és köztanácskozások szabályozásáról szóló munkálat vala pontonként tárgyalandó, melyből is a’ tisztújító szék tartását illető első szakasznak 10 §-ból álló első fejezete „az elnökségről“ felolvastatván, indítvány létetett, miszerint ezen egész szakaszban előforduló intézkedések, mint előzményi természetűek, a’ megyék átalános elrendezésére halasztassanak. Mindkét oldalról, az elfogadók s ellenzők közti kifejlett, bár nagyobb részt ismételt élénk viták, czáfolatok , ellenczáfolatok, elnöki rendreutasítás ’s igazolások, és az illetlenül zajoskodó hallgatóságnak megrovása után, az említett fejezetnek a’ megyei rendezésre halasztása végzésül kimondatott. Ezután a’ Khat és RRet elnök önmaga vegyes ülésbe hivatván, abban ő Felségének, a’ jelen országgyűlés bérekesztése határnapjául ez évi October 15-i napját kitűző k. kir. leirat, melyet 67-d számunkban már közlöttünk, kihirdettetett. Százkilenczvenegyedik országos ülés, aug. 5-kén a’ RR és RRnél. A’ börtönrendszerről szóló harmadik izenete a RRnek lévén vizsgálat alá: elnök önmaga ez alkalommal is a’ főRR azon javaslatát, hogy csak egy mintabörtön létesittessék, a’ RR figyelmébe ajánlotta, de a’ RR többsége a’ kerületi szerkezetet megtartotta. Ezután a’ RR vegyes ülésre hivattak, onnan viszszatérvén, ő Felségének az országgyűlés bérekesztés határnapját October 15-kére kitűző kegy. kir. leirata a’ BRnél is kihirdettetett. Végre elnök önmaga bémutatá a’ soproni és károlyvárosi váltótörvényszékeknek a váltótörvények miképpeni alkalmazásáról szóló jelentéseit, melyek szükséges használatul, az e’ tárgyban működő választmánynak kiadatnak. CCLIV-d kerületi ülés, aug. 6-k. Tárgy : a’ Hajdúkerület rendezése ügyébeni főrendi észrevételek. A’ mai kerül. ülésben tárgyalt §§-ra nézve leginkább azon elvek állapittattak meg , melyek iránt a’ városi szerkezetben a’ két tábla közötti egyezkedés megtörtént. A Hajdúkerület egyik követe, midőn a’ városi szerkezetre tétettek hivatkozások, mindannyiszor felszólalt, miképp küldői leginkább azon szempontból óhajtják a’ rendezést, hogy ők a’ megyékkel álljanak egyformaságban, nem pedig a’ kir. városokkal analógiában, mert a’ Hajdúkerület lakosai, legtöbbnyire vérrel szerzett ’s privilégiumok által erösitett birtokokban laknak ’s földmivesekböl, mezei gazdákból állván, inkább hasonlítanak a’ megyei birtokosokhoz, mintás iparűző polgári osztályhoz. Erre viszszafeleltetett, miszerint itt nincs szó arról, hogy a' Hajdúkerület a’ kir. városokkal mindenben egyenlő alapra állíttassák; vannak a’ kerületekben olyan állapotok, melyek a’ városokban nem alkalmazhatók, itt csak olyan elvekről van szó, melyek a’ kerületekben is alkalmaztathatnak. Egyébiránt a kerületnek nincs miért annyira irtódzni a’ városi szerkezettől, mert a’törvényhozásnak a legfőbb feladata, hogy az országban szétágazó érdekek, rendezés által forrasztassanak öszve; nem diplomák erősítése forog itt fenn , hanem hogy az alkotmányos szabadság minél többekre kiterjesztessék, hogy annak jótékonyságát a’ honnak minden polgára egy iránt élvezhesse. E’ szerint a’ szabályok és határozatok iránt aképp történt a’ módosítás, mint az a’kir. városoknál elfogad 10 ova van, s mennyire ott e’ tárgyra nézve a’ két tábla közötti egyezkedés még nem történt meg, annak hozzájárulására a’ főRe itt is felszólitandók.— A’ 42-d §-ban, e’ főrendi kívánat folytán,a’nemesek és az adományos hajdúk kétségtelen maradéki, személyeiktől és ingó értékeiktől fizetendő adó alól felmentettek . Az országgyűlési követek, és helyhatósági tisztviselők közvetlen választásához tovább is ragaszkodnak a’ RR 5 ellenben megnyugodtak abban, hogy a’ köztanácskozásra meghivaptató igazgatói képviselők száma minden városi tisztviselő után háromra határoztassék. "Továbbá a’ kerületi tisztviselőit miképpeni választása némi vitára nyújtott alkalmat voltak, kik a’ megyék példájára, úgy mint a hajduvárosi tisztviselőket közvetlen kívánták választatni; a’szabad és közvetlen választás a’ helyhatósági jogok egyik legszebbike s ha ez 100 — 200 mértföldnyi megyékben, hol 25 — 30 ezer nemesség létez, megtörténhetik, annál inkább meglehet ez egy 17 mföldnnyi kerületben, melynek választói a’ 6000-et semmi esetben sem fogják meghaladni. Ellene azonban felhozatott, hogy ez által korteskedésre nyujtatik tárkapu; egyébiránt azon szabadság, mely a' rendezéssel a’ Hajdúkerületnek adatik, Böszörménynek túlnyomó béfolyása által önkényes játékává tétetnék. A’ mire ismét czáfolatok mondattak, ’s végre a többség abban egyezett meg, hogy a’ kerület tisztviselői képviselők által választassanak, képviselőket pedig a’ lakosok, minden 50 lakos után egyet válaszszanak. A’ tisztválasztás , mint a' megyékben három évről három évre határoztatott. — Nem fogadtatott el továbbá a’ két. közgyűlésekben résztvevő képviselőknek azon száma, mely a’ BB által ajánltatott. — Némelyek kivárnák ez úttal is, hogy a’ választó képviselők egyszersmind tanácskozók is legyenek, mások pedig azok számának csak felét kívánták alkalmaztatni; végre közelítés tekintetéből abban lett a’ megegyezés, hogy a’ városi képviselők közül, a' városi népesség arányához időről időre, a' kerületi közgyűlésre annyi képviselő választassák, hogy közzülök legalább 46 minden esetre jelen legyen , egyébiránt a' többi városi képviselők is a' tanácskozásban részt vehetnek. — Végre a’ főRR által javaslott kir. főkapitány sem fogadtatott el, megtartatván e’ részben a’ RR előbbi szerkezete, csupán a’ Hajdúkerület kívánságára, a’ nálok szokatlan főbíró név kapitánynyal cseréltetett fel, ’s a' főkapitányon kívül első és második alkapitány állapittatott meg. Aug. 23 ’s 26-kai kerül, ülésekben , és indítványok tárgyalása folytán, a’ kir. és hétszemélyes táblán országgyűlés alatt is hogy mindennemű perek folyjanak, és a’ hét személyes táblánál a’ postpaschalis juristitiumok megszüntettessenek, meghatároztatott. A’ decretalis napok végső megszüntetése, a’vasárnapok és keresztyéni közönséges három nagy innepek ide nem értése mellett, külön törvényjavaslatba foglaltatik. — Továbbá ő Felsége egy felírásban megkéretni végeztetett, hogy a’ magyar kir. egyetem pénzalapjáról a’ törvényhozást felvilágosítani, ’s az egyetemben gyorsírászati tanszéket rendszeresíteni méltóztassék. Azon indítvány pedig, hogy a’ magyar testőrek seregbe polgárfiak is alkalmaztassanak, elhalasztatott. —» Aug. 25-kai orsz. ülésben a’KKés RBnél, az egyik vallásból másikba leendő átmenet kérdését illetőleg meghatároztatott hogy: ha az illető lelkészek a’választmányban meg nem is jelennének, vagy a’ bizonyítványt alá nem írnák, azért az átmenet tökéletes érvényességű legyen. 283 A11 s z t r a. _ HaCCSI. Császár és császárné ő Felségük aug. 20-k reggel a’ schönbrunni mulatókastélyt kivánt egésségben elhagyták ’s Triestbe útnak indultak, hová Grätzen és Laibachon keresetül fognak menni. •—• 0 Felségüket Triestben nagy innepélylyel fogadják , többek köztt a’ kikötő pompásan kivi