Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-11-08 / 90. szám
rengező elszalad. A’ kegyetlenül megveretett Tollas József kínosan haza ballag ’s a’ szomszédjában lakó városi directort felkölti, Czirjáknak , mint jószágtalan czellengő embernek elfogatására, ki éppen llozsnyai Istvánnál lakott. A’ director erőt vévén maga mellé, llozsnyai István házához ment, utána ballagott itt is a’ szegényTollas ’s megállóit az útszaajtóban. Alig benn a’ director Ucrcle Czirjákot, észrvévén llozsnyai, hogy sógora is ott van a kapuban , a pitvarajtóban megtámasztva volt puskáját ragadja s egy pillanat alatt úgy lövi mejjbe Tollast, hogy ez mindjárt megholt. Ekkor többen a’ gyilkosra rohannak, ki puskájával úgy ütött másokra, hogy annak ágya is eltört, sőt az asztalon készen volt nagy kést is felragadta s azzal a’ meggyilkoltnak egy másik sógorát meg akarta ölni, de a’ kést csak ezomjába döfhette belé. Siet, három ember lesz vala áldozatja dühének, ha jobban meg nem csipik vala Attól fogva már börtönben van.— Borozások alatt a’ gyilkos ifjú mind szüntelen kínálgatta Tollast borral ’s igen barátságosan látszott vele bánni. Minden jelek oda mutatnak, hogy előre készült a’ meggyilkolásra, puskáját is ón ’s szeg darabokkal töltötte volt meg, ’s azzal várta készen a’ rá menőket, gondolván, hogy a’ piaczi megverés után látogatói fognak lenni még azon éjjen a’ városi, hivataloskodók. Alint mondják, valami kis boszszuja volt Rozsnyainak Tollasra. Egyébiránt ez ifjút igen rendetlennek , könnyen neveltnek , verekedőknek , sőt vérengezőnek mondják. Alár ezzel harmadikszor lőtt Tollasra. Másokat is sokakat megvert, megsebesített, szóval merő zsarnokságot űzött maga körében; még is többnyire mindég elkerülte a’ büntető igazság kezét, nemzetsége eligazgatván minden bajait ’s eltakargatván égrekiáltó sok gonosztetteit. — Megjegyzésre méltó ez ifjúról, hogy nehány évvel ezelőtt lova nem járván úgy, mint ő kívánta volna, leszállóit róla, ’s azonnal kését úgy ütötte belé, hogy a’ szegény állat egyszerre megdöglött. Egy szegény zsidót ij, mint mondják halálra vert. Az ember az Isten képére teremtett nemes valóság, de ha indulatja és szenvedélyes rabja lett, akkor pokolig sülyedő ördöggé vált, kitől a’ társaságot mentői előbb megtisztitni kell.— Helyreigazítás- Marosvásárhely octob. 24-n. Mult és Jelen 83-d számában ,Város köz 1és* czim] alatt kijött rövid jegyzéket a’ helybeli tanácsi alhivataloskodók tisztújitásáról, úgy kell érteni az ott említett korteskedést illetőleg, hogy ez csak ugyan nem volt ’s nem is lehetséges oly nagy mértékben mint a’vármegyében ’s székeken; mert itt nem működik az egész polgárság, hanem csak az esküdt közönség, mely 50 személyből ’s a’ tanács, mely 16 személyből áll a’ kir. pénztárnok és két jegyzővel együtt; az első testület kijelöl minden hivatalra hármat, az utolsó pedig választ azok kozzül egyet. Abban az esküdt közönségnek fele még tán több is apró hivatalokban van le a’ határ-inspectorig, látni való, hogy nem sok tag jut csupa kortesnek , ’s nem is felette nagy ily hivatal után járások alkalmával a’ mozgás. Továbbá, az említett rosteskedéssel nehezen fér egybe azon jegyzékben végül felhozott tudósítás, hogy némely készületlen ’s hanyag tisztviselők hivatalból kihagyattak ’s ezek helyébe alkalmasok választattak. Ez ugyan áldott korteskedés volna s óhajtani kellene, sok legyen ilyen. Csak annyi a’ valóság, hogy némely alhivataloskodók kimaradtak, kik máskor hihetőleg ismét megválasztatnak, mint történt azokkal is nagyobbára, kik most megválasztanak. Nagyobb dolog ’s méltán igazítást Vár az , hogy a’ városi egész polgárság képében választ ’s tesz mindent egy oly kis testület, melyet a’ polgárság soha nem választott, ’a molyo’ szerint igaz értelemben nem is képviselője a’ városnak, sőt gyakran ennek érdekével merőben ellenkező érdekei lehetnek. lílisS/fiai SW/al. Szilágy-Somlyó oct. 7-n *') Alig képzelhető, hogy a’ Készeknek, különösen Kraszna vármegyének is A Magyarországhoz viszszakapcsoltatásabeli terve még mindeddig szintén csak igen igen csammagó lépéssel, vagy inkább rákforma sebességgel való haladás után végéhez közeledjék; most egyszer elég annyi, hogy e’ tárgyban ma már jelen van egy executio. He mi dolog korántsem a megyének Magyarországhozi valóságos viszszakapcsoltatására. —• mert ennek tökéletes végrehajtása még hátra van , és váljon sikerül-e valaha, az még most is valóban kérdés alatt van, hanem inkább ezen executio, csak azon 800 arany forint büntetés felvételére jött, melyet a’ magyarországi kir. tábla, maga ítéletében irt okokból, K Kraszna vármegyén felvehetőnek határozott; melynek véghez menetele után megeshetik, hogy a’ A Magyarországhoz leendő viszszakapcsolásbeli terv is maga útján valamikor valaha teljesedik. De meg kell vallani, hogy a’ további igyekezet alig képzelhető; mert ugyanis Magyarországra nézve miképp lehet az, a mikor 1540-től fogva, minden nagy törekvés mellett is az 1830-beli törvényével szintén 200 évek múlva érkezett oda, hogy a’ már tudva lévő hadi események, viszontagságok, és zavaros hazai történetek mostohasága által magától egészen elszakasztatni és Erdélyhez kapcsoltatni engedett Résznek viszszaszerzésére éppen a’ kitől függ az erdélyi kormány megkérése’s megengedése nélküli esetben kérdés alá jöhet,miképp lehessen olyan törvényt alkotni, melynek ereje a’ távolabb valókat s éppen más igazgató törvényszék alá tartozókat kötelezhessen; a’ honnan látni való, hogy ezen törvény ereje az erdélyi kormány alattvalóit éppen nem kötelezi, ’s ugyanazért e’ megye, a’ mostani országgyűlésre Pozsonyba követeket nem is küldött. E’ törvényes dolgot tisztelt A Magyarország tekintetbe nem vévén, sem maga útján való orvoslását nem követvén, egyenesen a’ már tudva lévő elszakadás után a’ Részeknek kirekesztésével a’ töd században határozott törvénynél fogva, e’ megyét büntető közkereset alá rendelte, melre lett kihivatása mellett, a’ magyarországi tábla előtt csak is tiszteletből jelent meg s adta mentsége rendében annak okát, minden tisztelet megadása mellett is, hogy a’ új magyarországi kir. táblát illető furájának nem ismerheti, kivált a’ tettleges viszszakapcsolás kijánossága esetében; mindazáltal a’ tisztelt kir. tábla hozni tetszett ítéletében feltett okoknál fogva, ezen ’s több előadott mentsége előtte semmit érvén, a’ közfelperes által megindított kereset szerint a’ megye 800 ezüst forint büntetésre ítéltetett. Mely ítéletnek végrehajtására, a’ megbízott itélőmesteri executor, az előrebocsátott hirtétel mellett éppen a’ mai napra tett végrehajtás határidején ezen executiora a’ felperes fiscalis által személyesen vezettetve, a’megyeház kapuja előtt megjelent, hol az ítéletet felolvasván, szóval is tett előadása után e’ végre az executiót forma szerint elprobálta, melyre a’ megye részéről a’ rendes alispán a’ megye főügyészével együtt, többek is kik e’ végre a’ közgyűlés által kirendeltetve valának, ezen kirendeltetésökröl költ levelüket előmutatván , a’ megye képében ellentállásukat nyilvánították ’s annak jeléül kardjukat’emelek, melynél fogva az executornak ez úttal a’ 800 forint nélkül kellő viszszatérni. Mi türténend ezután e’ végrehajtás kérdése felett? azt legbizonyosabban a jövendő körülmények fogják megmutatni; de remélhető, hogy egy felsőbb hatalom, mely mind két ország felett egyiránt igazgat, belé fog szólni,’s a Partium felett most háborgó jelleget eloszlatva , a’ tiszta fényben ragyogó igazságot mindkét résznek kiszolgáltatja. Országt’gyűlési síölés. Hétszáz huszadik országos ülés, September 12-n a’ Uri és Iliinél. Olvastatott a’ katonaélelmezés és szállásolás tárgyában átküldött főrendi izenet, melyben tudatják a’ ALlkel, hogy az átküldött izenetet, a’ nélkül , hogy annati lényegébe ez alkalommal bocsátkoznának, elfogadják; — úgyszintén tudatott a’ tikkel az is, hogy a harminczedriak országgyűlésen leendő meghatározása tárgyában készített izenetet és felirási javaslatot egész kiterjedésében a’ föRR elfogadták, ’s a’ felírás ő Felségéhez minél előbb felterjesztendő leszen. — Ezután a’ mai kerületi ülésben hitelesített két rendbeli izenet s felirási javaslat vétetett fel; a’ turmezei sérelemre, úgy a’panslavismus és illyrismus tárgyában készült felirási javaslatra, Horvátország egyik követe, hoszas czáfoló előadással állott elő, de a’KK átalános többsége a’ kerületi határozatot hagyta helybe. Kétszáz huszadik országos ülés, sept. 12-n a méltós.földnél. Ezen ülésben felolvastattak ’s kéziratra útasittattak a’ jobbágyok által gyakorlott szabad sóárulás, az úrbéri czikkelyek némely szakaszainak módosítása , ’s a jászkunkerületek elrendezése tárgyában készült főrendi válaszizenetek. —Tanácskozás tárgya volt a’ katonaélelmezés és szállásolás körüli második rendi izenet, melyhez az e’ tábla jóváhagyása hozzájárult. Ezt követték a’ harminczadnak országgyűlési elrendezése iránti 2-d rendi izenet feletti tanácskozások, melyek eredménye hasonlóul a’ két tábla köztti tökéletes megegyezés jön, mi szóval szentetett a KRnek. — Végre a’ szabad községek elrendezése körüli 2-d rendi izenet tárgyaltatott s a’ főRR egy gróf és főispán indítványára, huzamos vitatkozás után előbbi nézeteiknél megmaradtak. A’ katonaélelmezés iránti válaszizenet az ülés folytában megkészittetvén, a’ BRhez átküldetett, CCLXXXIV-d kerületi ülés, September 15-n. A’ szekeres házalók tiltásából eredt sérelem iránt a’ két tábla köztti egyesség megtörtént. A’ még fennforgó sérelmi pontokra nézve a’ BB sem kivánnak engedni a’ főtáblának. — Az országos pénztári számadások megvizsgálására küldöttség választása határoztatott.— A kiszemelt indítványok között nevezetes volt a’világos örökösödési törvények módosítása. Egy követ ezt az ősiségi munkálat tárgyalására kívánta halasztatni, mert úgy vélekedik, hogy a’ világos örökösödési törvények körül, a’ birtok biztosítása tekintetéből gyökeres intézkedés szükséges; a’ mire válaszoltatok, hogy az örökösödési törvénynek nem czélja a’ vagyonbiztosítás, hanem az osztálykori villongások elhárítása. Mig az ösiség áll, birtokbiztosságról szó nem lehet; ellenben minél bonyolultabbá tétetik általa az öröködés, annál szükségesebb jó, rövid utu eljárás osztály eseteire. ’S e’ nézetben a’ többség megyéi részéről több indítvány létetett, a’ feljebbvitel megengedése, a’ bíróság száma ’s kineveztetése iránt. Nagy többség határozd, hogy a’ küldöttségtől, a’ törvényszékig, városokon a’ tanácshoz feljebbvitel birtokon belől engedtessék; ’s a’ törvényszék a’ feljebbvitt ügyet első alkalommal vizsgálja meg. Kétszázhuszonegyedik országos ülés, sep. 13-a a’ KK és RRnél. A’ *) Egy Kraszna megyei érdemes táblabiró úrtól beküldött ezen szózatot, az ott elpróbált tutivá lévő magyarhoni evecutio ügyében kiadni érdekesnek láttuk. Szerk.