Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-11-19 / 93. szám

a fels. kir. kormányszéknek idei 6Q­8 szu­­mu kegyelmes ’s már több törvényhatóságok közelebbi közgyűléseiből ismeretes , a’ tiszt­éi­­itást érdeklő rendeleté, melynek felolvasá­sa után, a’ tisztelt elnök méh. gróf főispán ur u’ as Rec­ e' tárgyhoz szólani és ő Fel­sége legkegyelmesebb rendeletéhez magukat alkalmaztatni felszólitá. A' teremben dará­kig hoszszas csend és hallgatás, — végre egy szózat emelkedett a választás mellett, de ez elhangzott — , mind a’ mellett is, hogy a’ mélt. grof főispán ur többször ja­vallatta a ts Helnek magukat a’ kegy. kir. leirat­hoz alkalmaztatni, határozatta lön: miképp a’ ns Rendek még múlt 1043.­ évi jun.­iQ-nezen tisztújitás tárgyában tett törvényes okokkal támogatott határozatukhoz és annak értel­mében felterjesztett felírásukhoz jelenleg is állhatatosan ragaszkodnak, teljes reményeik lévén az iránt, hogy a’ közelebb tartandó országgyűlésen, ez oly sok viszszálkodó súr­lódásokat szült tiszti választás kérdése ki fog egy em­li­ttetni , addig a’ felsőbb megerősítés alá tartozó tisztek újításába nem ereszked­vén. — 2) Olvastatott ugyan a’ fels. kir. kor­mány széknek idei 01­0 számú kegyelmes rendelete, melyben megiratik , hogy a'Würt­temberg­ igazgatás által a’ felséges udvarhoz kérdés létetett az iránt, hogy azon király­ságból ezen nagyfejedelemségbe átköltözni kívánó alattvalók minénvü kedvező feltéte­leit alatt fogadtathatnák­ bé a’földes urak bir­tokaikba? A’ tárgyban ő Felsége idei 1852 udvari szám alatt költ legkegyelmesebb ren­deletében meghagyni méltóztatott , miképp kihallgatva előre a’ földbirtokos nemességet, a’ feltett kérdésre, hogy ezen beköltözés czélszeröbbért miként történhetnék, mind­e­­lébb veteményes tudósítás és saját észrevé­tellel való nyilatkozat küldessék. Kihirdettetett. 3) Olvastatott ugyancsak a’ fels. kir. kor­mányszéknek rendelete, melyben megiratik, hogy a’as megye az iránti vélekedése, hogy T­éézs városában egy második gyógyszertár felállítása czélellenes lévén , szükségtelen , helybehagyatott Szolgál tudásul. —■ 4) Ol­vastatott a’ fels. kir. kormányszék azon ren­delete, melynél fogva megírja, miszerint te­kintetbe véve azt, hogy a' ns megyei iroga­tások az útabbi időkben megszaporodtak, e’ végett a’ tisztség számára 00 ezüst forint é­­vi fizetés mellett még egy írnokot ren­delt és annak fzetése kiadatása iránt a’ hazai főbiztosságnál rendelkezett. Szolgál tudásul. ( 5) Olvastasott a’ fels. kir. kor­mányszéknek idei 6312 szám alatti kegyel­mes rendelnie , melyben viszszaírja, miképp az idei május 20 , 2­1, 22 és 23-a napjain tartatott közgyűlés jegyzőkönyve 31-d pont­ja alatt megállított tizkármentő egyesületi szabályok, hogy kötelező erejűikké válja­nak, legfelsőbb kegyelmes helybehagyás ki­eszközlése végett külön jelentés mellett ter­­jesztessenek­ fel. (Folytatása követk.) SK&sz&rvastcsa Ufszlés. Két százharmínczegyedik­ orszzágos ülés, septemb. 27-n a’ méh. foRRnéh Ülés kezdetével a’ törvények kötelező erejének a’ királyi megerősítés napjától leendő kez­dete ’s azoknak az ország törvényhatóságai­hoz hasonlóul azon naptól számítandó har­minc/. nap alatt leküldése tárgyában költ al­só táblai szenet olvastatván, minden észre­vétel nélkül elfogadtatott. Ennek végeztével olvastatott ’s köziratra bocsáttatott a‘ váltó­­törvénykönyv némely­ pontjainak módosítása ’s illetőleg bővítése tárgyábani főrendi vá­­laszizenet. — Ezután napirendre került a’je­len országgyűlés költségeinek viselése irán­ti izenet ’s törvényczikkely, mely alkalom­­mal egy püspök kijelenté , miképp a’ BB ebbeli kívánaténak ugyan ellene nem mond’, de a napló tekintetéből érintetlenül nem hagyhatja, hogy már a­ mult országgyűlésen a JöRB által egy igazságos kivetési kulcs kidolgozása szükségesnek ítéltetett, mi azon­ban valamint jelenleg, úgy akkor is az idő rövidsége miatt elmaradott. Hogy továbbá ezen és más tárgyaknál viszszaértés ne kö­vetkezzék, szóló el nem ismerheti az alsó táblának, valamint némely főrendi tagoknak azon állítását, hogy az, mit a’ AA kíván­nak, egyenesen a’ nemzet kívánnia volna. Végre az 1655 : 37 és 1715: 47 törv. czik­­­kek tartalmát tovább is fenntartani kívánja, m­ely törvények szerint mind azok, kik sze­mélyesen az országgyűlésre meghivatnak ’s itt megjelennek, a’ költségekhez hozzájárul­ni nem kötelesek. De mint már előbb ki­­mondá, a jelen körülményekben, önkéntes ajánlás formában a’ költségviselést nem el­lenzi. E nyilatkozatban a többség megnyu­godván , azt nádor ő fennsége végzésül ki­­monda, s ezzel a’ Kilát és Riet vegyes il­lésre meghivatá, melyben a’ Pesten építen­dő országház iránt küldött országos választ­mány tudósítását benyújtván, felolvastatott, s kinyomatása elrendeltetett. CCXCIV-d kerületi ü­l­é­s, sept. 23-a. A’ börtönrendszer iránti ötödik izenet hite­lesítése után , felolvastatott a’ Hajdúkerület rendezése ügyében költ ujab főrendi válasz. A’ RA megegyeztek abban, hogy a’ kerü­letben, hol kormány hi­vatalnok nem igen la­kik, fizetéses tisztviselő is lehessen képvise­lő. Más nagyobb érdekű kérdésekben most is előbbi nézeteik mellett maradtak , tehát ezentúl is közvetlen választást kivánnak; mert nem áll az ellenvetés, hogy képpességi ér­ték a’ kerületekben nincs határozva, mint a’ városokban, tehát itt közvetett választás szükséges. A’ kerületet földmivelő nép lak­ja, közölték tehát főbirtok a’ föld. A’ váro­soknál ellenben főbirtok a’ ház, foglalkozás, mesterség és iparűzés , a’ mikre nincs sem­mi érték határozva. A’ BB ez okból követ­kezetesek, midőn különböző polgárképpes­­ség mellet, az egyenes követ választást min­denütt megtarták. — A’ főkapitányi hatóság körülírásához is ragaszkodnak a’ kér. RtV, sőt már most a’ városi felügyelőre nézve a’ városi ügyben megállapított több elveket is ,e’ munkálatba átviszik , s annálfogva a’ ke­rület főkapitánya országgyűlési követ sem lehet. — Következett ezután a’ Jászkun ke­rület rendezése iránti főrendi válasz. A’hár­mas kerületet a’ közigazgatás egysége tek­in­­tetéböl a’ RL­ a’ kir. helytartótanács felü­gyelete alá rendelek. A’ főRB előbb ezt el­lenzvén, most azt tuvánák, hogy a’ helytar­tó tanács mellett mindenkor a’ nádor is meg­neveztessék , a­­mely kettős kormányzást a’ RR nem fogadának­ el.— Legfőbb életkérdés­nek tartják azonban a’ jászkunok ’s a’ fö- RR a’ telepedési ’s birtokszerzési viszonyok rendezését. Ez nem csak közjogi, hanem pénzen vásárlott magánjogokat, kiváltságo­kat foglalván magában, tisztába hozása a’ rendezési választmányra bízatott. Kétszázharminczkettődik or­szágos ülés, sept. 28-a a’ KK és KRnél. Ez ülésben a’ zsidók ügyét illető törvényja­vaslat tárgyalása folytat látván , kimondatott, hogy az adandó engedmények csak a’ Ma­gyarországon született zsidókra terjesztetnek­­ki, külföldiekre nézve pedig , ha általános honosítási törvény nem készülhet, megszo­­ritólag való különös rendelkezés tétessék. A’ törvényjavaslatban történtek némely változ­tatások is, különösen elnök ö­nmaga sürge­tő, hogy a’ zsidó, ügyvéd ne lehessen, a’ mi a’ többség által el is fogadtatott, vala­mint szintén azon javallata is, hogy a’ zsi­dók csak saját vallásuk iskoláiban tanítsa­nak; de a’ külön zsidó tanitó­képző intézet felállítását illetőleg némi kis változtatással. Kétszázharminczkettődik or­szágos ülés, sept. 28-a a’ mélt. földnél. A’ katonaélelmezés tárgyában munkálódott országos választmány jelentése iránti alsó­táblai szenet felolvastatván, azt egy főispán, tekintve az országgyűlésnek közelgő végét, elfogadhatónak monda, ’s véleményezd a’ vá­lasztmányt működésének folytatásával meg­­bizatni, hogy legalább az ország részéről e’ tárgyban semmi el ne mulasztassék. — E’ vélemény általánosan elfogadtatván, követ­kezek a’ katonai kihágások ügyében költ rendi szenet, felirási­ ’s törvényjavaslat, mely­ek minden észrevétel nélkül helybehagyattak. CCXCV-d kerületi ülés, sept. 30-a.— A’ törvények kötelező erejének kez­dete ’s azoknak a’törvényhatóságokhoz meg­küldése iránt költ főrendi válaszizenete vé­tetvén tanácskozás alá, több megyei köve­tek, nem nyugvának­ meg abban, hogy a’fö-­RB által ajánlott két hónap határoztassék a’ törvény kihirdetésére, mert ezt azzal, hogy a’ törvény, megerősitése napjától kötelező erővel bir, ellentétben lenni találás , ’s u­­gyanazért a’ többség az előbb határozott 50 napi időt tartá­ meg. — Ezután a’ Hrabovsky Péter alapítványa béczikkelyeztetése, úgy a’ mult országgyűlésen az egyházi adományo­­sok törvényszéki elrendezése, valamint a’ futóhomok miképpeni meggátlásáról szóló törvény­javaslatok változatlanul elfogadtattak.­­ Továbbá az egyházi tizedről rendelkező törvényjavaslat lévén tárgyalás alá, erre néz­ve mult alkalommal a’ BA kimondák a’meg­váltás elvét, most leginkább a’ megváltás mennyisége iránt folyt a’ vitatkozás. Sokan a’ mult országgyűlésen készített törv.javaslat megtartását kívánták , mely szerint minden egész telek 2 forinttal váltassék­ meg, ’s ez szavazat útján 20 szóval 22 ellenében hely­be is hagyatott; és e’ szerint a’ többi sza­kaszok is megtartattak. — v égre a községi jegyzők iránti törv.javaslat vétetvén­ fel: e’ tárgyban az 1830. Q törvényen némi módo­sítások létettek, ’s a’ készítet­t szerkezet sze­­rint, a’ jegyzők minden­­ évben a’ község által minden befolyás nélkül lettek volna vá­lasztandók , de szavazat útján az 1836. Q-i törvény rendelkezése hagyatott­ meg. Kétszázharminczharma­dik or­szágos ülés, sept. 30-a a’ méltós. fö­ldnél. A’ szepesi ló városok rendezése tár­gyábani második; úgy a’ katonaélelmezés ü­­gyében munkálódott országos választmány tudósítása iránti izenetre készült főrendi vá­­laszizenet; továbbá a’ katonai kihágások tár­­gyábani, végre még a’ helytartó tanács ál­tal kezelt alapítványok , úgy szintén a’ je­len országgyűlési költségek iránti válaszize­­netek felolvastatván ’s minden változtatás nélkül jóváhagyatván, meghitelesittettek és azoknak a’ BRhez az itélőmester általi át* vitele elrendeltetett. — Ezután a’ zsidók ál­­lapotja tárgyában átküldött rendi izenet köz­iratra bocsáttatott. — Következve vizsgálat alá vétetett az 1740: 1­5-d törvénycikk ál­tal behozott váltótörvény némely szakaszai­nak módosítása bővítése tárgyábani­­zenet­re adott főrendi viszonüzenet , mely hason­lóul meghitelesittetvén, a’ KK és RLIhez át­küldetni végeztetett. CCXCVI-d kerületi ülés, october 1-n. — A’ város­rendezés ügyébeni 7-d ize­­net,— a’ futóhomok meggátlása tárgyában a’ tegnap hely­behagyott törvényjavaslat mel­lé készített izenet, az egyházi adományoso­k törvényszéke elrendezése, az egyházi sined és a’ községi jegyzők iránti izenetek meg­hitelesittettek. — Ezek végeztével pedig ta­nácskozás alá vétettek. A’ túrmezei sérelem és az illyrismus érdemébeni válaszizenete a föRRnek. Az illyr és pánszláv mozgalmak elfojtására intézett felírásban a’ föRR által javaslott módosítás első és utolsó részét a’ BR elfogadták, a’ másodikat azonban, mint mely az egész országban mindenek előtt tud­va van, továbbra is meghagyták; a’ túrme­zei sérelemre pedig a’ több ízben kifejtett nézeteiket ez úttal is megtartották. — Ezu- 370

Next