Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-11-26 / 95. szám
tűit, hogy az igazitandókat igazittassa. Ennyi a’ kijavítás. Minthogy pedig nevezetes tárgyak maradtak-ki azon tudósításból , azokat utánpótlólag ezekben jegyzem-r meg : l) Ő Felsége méltóztatott Laborfalvának és Szentiványnak a’ sepsiszéki fekete ügyi járástól az oltraelyéki járáshoz történt adásáról tudósítást s egyszersmind azt rendelni, hogy ezen felsőbbi engedelem nélkül történt változtatásnak adjuk okát. Felterjesztetni határoztatok, miként azon változtatás a’ közszolgálat gyorsabb és az adózók kevesebbé terhelő folyama tekintetéből hajtatott végre, ’s a’ dr. az által felségi jogsértést elkövetni nem véltek. 2)A’ns2-d székely gyalog ezredben szolgáló kadét Székely Mihály mult júniusi közgyűlésünkből a’ magyar testőrök közzé leendő felvétetésre ajánlatván, a fels. kir. kormányszék viszszairt, hogy a’ nevezett egyén 5 láb 4 hüvelyk magasságú lévén, mint nem szabályszerű nagyságút, ő Felségének ajánlani nem lehetett. A’kt tudásul vették ’s a’ folyamodót értesittetni határozták. —• 3) A’ kebeli tüzkármentő egylet központi biztossága, mult gyűlésünktől fogva mostanig végzett munkálatáról és a’ társulat állásáról tudósítást tévén, a’ Lik intézkedtek . Hogy a’ már szándékos szűnni kezdett gyújtogatások helyett, a’ vigyázatlanságból támadott égéseket, szervezendő rendőri szabályokkal kevesitsék és kiirtsák. E’ végre bizottmányt neveztek ki, ’s meghagyták a’ központi biztosságnak, hogy az alapszabályok javithatása végett szerzendő tapasztalását jegyezze fel, ’s a egylet megállított öszvealkotási 5 éve kiteltével terjeszsze a’ Lili elibe , hogy azokban czélszerű módosítások létethessenek. 2 4) A’ halottak háza felállithatásáról tervezés végett kiküldött bizottmány derék és jeles munkálatát béadván, kinyomatni és köröztetni határoztatok, hogy a’ szék helységei és lakói a’ tárgygyal megismerkedvén , közgyűlésen leendő tárgyaláskor érdemlegesen szólhassanak hozzá. — 5) Karatnán és Volálban (és Felsöfejér vármegyében) lakó némely keblünkbeli birtokosok kérvén javaikat t. i. a’ várra egyebekeket, tüzkarmentési egyletünk által biztosíttatni, a’ kérés teljesittetni rendeltetett.— 6) Sepsiszentgyörgyön a’ széli tanácskozó tereme, tisztsége és börtöne helyére egy seborvosi állomásnak felállításáért a’ fels kir. kormányszék megkéretett. — 7) Egész közgyűlésünk öszves tárgyai közti legnevezetesebbnek tartom a’ Bt. azon intézkedését , miszerint meghagyták az országos tárgyakkal foglalkozó választmánynak, hogy a’ székely nemzet sérelme orvosolhatása végett készítsen czélszerű tervet. Átláttuk mi azt, hogy a’ székely katonaság sérelme, sérelmi úton soha sem fog orvosoltatni, annálfogva azt törvényhozási téren óhajtjuk elenyésztetni, ’s ez oka a’ tervezésnek. — 8) Kezdi vásárhely ezen székben legnépesebb vásáros vidékkel ’s legczélszerütlenebb barompiaczczal bírván , a’ fels. kir. kormányszék megkéretni határoztatott, hogy azon sáros barompiacz helyébe egy alkalmas vásári tért kijeleltetni méltóztassék.— g) Táblabirák felesketése után a’ RR eloszlottak. Nov. 7-n 1844. 7. Országss Érűlési Közlés. Kétszáz harminca kilenezedik országos ülés, octob. 7-n a’ föRRnél. Tanácskozás tárgya volt a’ RRnek a’ hirhatási jog ügyébeni izenete ’s törvényjavaslata, mely is hoszszas nyilatkozatok után elvileg általánosan elfogadtatott, csupán egy főrendi tag észrevétele következtében azon megjegyzéssel, hogy ezen törvény által e’ neranemesek birhatási joga azon korlátokon túl ne terjesztessék , melyeket eddig elő a’ törvények a’ nemesek birhatási jogának szabtak. — Ezután tanácskozás alá vétetek az 1840: 28-i törv. csikk felvilágositása iránti alsótáblai üzenet és felirási javaslat, mely Horvátország részéről sem ellenztetvén, egyhangúlag elfogadtatott. Következve olvastattak az 1830: 14. és 1840: 13. czikk alá eső öröködési esetek; az ausztriai lakosokon örökösödés esetében gyakoroltatni szokott lehúzások, s a hajózásgátló akadályok megszüntetése tárgyábani üzenetek, melyek köziratra bocsáttattak. CCClI, CCCHI és CCCIV-d kerületi ülés, pct. 8, 0 ^‘s 10*n- d’árgy: a pénzügyi munkálatnak a’ vasutakról szóló része. — A’ munkálat, első helyén emlité a’ központinak nevezett ’s Pesttől a Duna bal partján Ausztria széléig’s Pesttől Debreczenig vezetendő nagy vonalt. Erre nézve a helytartótanácscsal kötött szerződés bémutattatott. A’ RR azonban ebben az ország részére elegendő kedvezéseket nem találván, ujabbakat kivánnak részükről is adott újabb kedvezményeken vásárolni. Ez okból határoztatott, hogy legfeljebb is 18 millió forint tőkének 100-ról ötöt kamatjából a’ negyedik és ötödik kamatláb a’ gőzerőre épitendő egész vonalra nézve, 50 évre, párvonal a vaspályák ellen pedig 15 évre biztosíttassák, párvonal alatt értvén azon vonalat, mely a Dunának Ausztria szélétől Pestig vonuló jobbpartjától hat mértföldnél kisebb távolságban a Duna mentében, bárhol, részenként is vezettetnék. A társaságtól azonban kívánják arRA , hogy az egész vonal alapzatát 2/5 részben két év alatt, ’s az egész vállalatot 8 év alatt létre hozza; egyszersmind pedig nem 80, hanem 60 év alatt az egész pálya ingyen jusson a nemzet birtokába ; végre a vállalkozó társaság. Biztosításul, egy millió posztot pénzben tegyen-e, vagy bétáblázásokban mutasson ki Kiköttetett továbbá a’ vasúti biztositott költségek országos ellenőrzete , s hogy ha a biztositott 50 éven túl a’ pályának tiszta jövedelme a’ tőkének 10 százlaliját meghaladja, a vitelbér szabályozása , vagy a’ feleslegnek törlesztésre fordítása iránt az ország rendelkezhessék. Az egyezkedést ez alapeszméken folytatni, oly megbízással vélik a’ BB kiküldendőnek a’ választmányt, hogy kész, ’s a’ vállalatokra nézve már kötelező szeződést adjon bé megbirálás és jóváhagyás végett.— A’ fiumei vasútra nézve kimondatott, hogy nem országos költségen, hanem vállalkozók által lehető kedvezmények mellett kivannak egy folytonos és szakadatlan vonalt Vukovártól a’ magyar tengerpartokig vezettettek A’ szerződés feltételei a’ státus részéről meghatároztatnak , üresen hagyatván a’ vállalkozók neveinek helye. E’ tárgy feletti tanácskozás bévégeztével, az utolsó ülésben tárgyalás alá vétetett a’ föRRnek, a’ hirhatási jog és hivatalképpesség nemnemesekre is kiterjesztetése ügyébeni válaszizenetei, az elsőre nézve a’ föRR észrevétele elfogadtatott. A’ másodikra nézve pedig, hogy az egyesség a’ két tábla köztt annál hamarább megtörténhessék, inditványoztatott, hogy a’ nem-nemes minden közigazgatási hivatalra felvétethetik, de a’ birói hivatalt illetőkre, milyenek az alispáni , szolgabirói, eskütti , rendes tábla birói, nem alkalmazható; mások azonban az ily hivatalokra is fel kívánták vétetni a’ nemnemest. — Végre szavazat útján 31 szóval 17 ellenében a’ megállapodás abban történt meg, hogy a’ nemnemesek mely hivatallai nem alkalmaztathatása törvényben jeleltessék ki, azok közzül a’ táblabirót kihagyatván, következőleg a’ nemnemes is lehet táblabiró. Kétszáznegyvenedik országos ülés, odtob. 8-a a’ földnél. A’ hivatalképpességet, futóhomok meggátlását, gyorsirászatot , egyetem gazdálkodási ’s nevelési rendszerét, ’s végre a börtönrendszert tárgyazó újabb főrendi válaszok meghitelesitése, a’ birtokképpesség, 1840. 25 t. sz. módosítása iránti főrendi ízenetek köziratra bocsátása után,tanácskozás tárgyaiós szolgálták: az egyházi adományosok törvényszékeinek rendezése, mely is időhiányt mint egyszerűen a’ törvényszékek rendezésére halasztatott; továbbá a’ szabad sóárulás, melyet a’ foRR, a jobbágyoknak megengedni most sem kívánván, e’ részben előbbi nézeteik mellett maradtak. Ezután a’ világos örühösüdési törvényczikkek módosítását illetőleg, némi vitatkozás lefolyta után, az országbíró indítványa következtében a’ mínéit megszentetni határoztatott, miképp a’ felső tábla többsége világos örökösödési esetekben az ügy-útra nézve sem a’ megyei, sem a’ főtörvényszékekre nem véli ruházhatónak a’ feljebbvitelt, hanem a’ RR caélszerűbb javaslatot tegyenek. •Végre az ausztriai levonási adó lővén szőnyegre, ez alatt értik a’ PIR a’ magyarországi lakosok Ausztriában nyert örökségének azon tizedrészét, mely a’ béhozattal alkalmával szokott levonatni; ’s minthogy hasonló terheltetésnek az ausztriai örökösök Magyarországban alávetve nincsenek, ő Felségét arra kívánják megkérni, hogy ezen levonási adót a’ magyar lakosokra nézve viszonosság tekintetéből Ausztriában is szüntesse meg. A’ fORB többsége e’ kérelem felterjesztését nem ellenző. Kétszáznegyvenegyedik országos ülés, Octobere-n a’ KK és Rend. Az ausztriai határszéltől Pestig, ’s innen Debreczenig vezetendő vaspálya ügye vétetvén tanácskozásba, egy megyei követ attól tartva, hogy az e’ nagy munkára öszvesereglendö napszámosok nagy száma miatt az élelem megdrágul, ’s annálfogva a’ munkabért feljebb kell emelni, indítványozá, hogy a’ regálék mellőzésével csupán ezen munkásoknak élelemszereket mindenki árulhasson; de indítványa viszhangra nem találván, az e’ tárgyban készített üzenetre nézve a’ kerületi szerkezet változatlanul meghagyatott. —■ Ezután a’ RR, a' töRRhez vegyes ülésre távoztak; honnan viszszatérvén, tárgyalták l) a’ túrmezei sérelem és illyrismus ügyében készített 4-d, 2) az országos sérelmek ’s kivánatok iránti 4-d, 5) a’ pótlólagos sérelmek iránti 3-d üzeneteket, a’ melyekre nézve hasonlóan a’ kerületi szerkezet hagyatott helybe. Kétszáznegyvenegyedik országos ülés, pd. Q-n a’ földnél. A’ hajózás előmozdítására irányzott alsó táblai szenet tárgyaltatvan, ’s ennek alkalmával egyfelől a’ kisajátítás és kármentesítés eszméje, másfelől pedig az országnak közhaszna’s a’ kereskedés előmozdítása hozatván fel, a’ BRnek vizsszaszentetni határoztatott, hogy, mivel e’ tárgy más lényeges kérdésekkel szoros egybeköttetésben áll , további elintézés és eldöntés végett a’ pénzügyi munkálatra halasztatott. — Ezután vegyes ülés tartatván, abból a’ hasonszenvi gyógymód tanítására felállítandó tanitószék, — a’ Buccari városában létesítendő hajózási iskola iránti, ’s végre a’ katonai kihágások fékezésére a’ mult országgyűlésről felterjesztett törvényjavaslatra a’ k. kir. válasz kiadását szorgalmazó felírások ö Felsége elibe felterjesztettek. Kétszáz négyven kettedik országos ülés, od. lon a’ KK és RRnél. Ez ülésben tanácskozás tárgyául a’ hitelintézet iránti izenet ’s törvényjavaslat szolgált. A’ városi követek, azon tekintetből, hogy az ezen intézet részére ajánlandó tőkéhez aránylag járulnak, kívánták a biztosíték közzé a házakat is soroztatni. Néhány megyei követ pedig a munkálatot, mivel az azzal járó teherben részesülni nem akar, mellöztetni kívánta; de a’ többség a’ törvényjavaslatot tárgyalás alá vévén, elnök önmaga az intézet létesítését helyeslette. A’ BB többsége pedig a’ kerületi megállapodásokat e’ tárgyban egész a’ munkálat 4-d fejezetéig hl . D ' Ö elybehagyta. 37 .