Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-11-29 / 96. szám

lest illető része iránti tapacsozás folytattat­­ván, meghatároztatok, hogy­ noha ezúttal a’ közterhek viselése életbe nem hozathatok, mindazáltal a’ BR izenetökben, sőt felira­­tukban is kijelenteniük, miszerint azt a’ ha­za felvirágzására múlhatatlanul szükségesnek m­­­a tartják, ’s attól remélik a’ nemzet boldogsá­gát. Végül a’ közmunkák szabályozását tár­­gyazó törvényjavaslat került vizsgálat alá, a’ mire nézve az országos választmány javasla­ta, némi csekély változtatásokkal helybeha­­gyatott. Kétszáznegyvenhatodik orszá­gos ülés, October 15-n a’ KK és RRnél. Tárgyaltattak, a’ magyar honfiaknak a’ ma­gyar ezredbei alkalmazása , a’ nem-neme­seknek hivatalképpességgeli felruházása , a zsidók dolga ’s azoknak az országba való be­költözése felőli izenetek, melyekre nézve a kerületi szerkezet változatlanul jóváhagya­tott. — Ezután a’ KK, a’ föRRhez vegyes ülésbe mentek, honnan viszszatérvén, az ott felolvasott 4 kir. válasz itt is kihirdettetett. Kétszáznegyven hatodik orszá­gos ülés, odtob. 15-n a föRRnél. Az Ausztria szélétől Pestig ’s ettől Debreczenig vezetendő vasút ’s még némely tárgyak irán­ti válaszüzenetek hitelesíttettek. Ezután ve­gyes ülés tartatván, abban 4 kir. válasz ol­­vastatott­ fel, melyek közzül az elsőben ő Felsége kinyilatkoztat­ja, hogy az ország R­ei által elibe terjesztett törvényjavaslatok ér­demére és egyes pontjaira is k­iterjesztetni kért kir. válaszok kiadásában az ez ideig szokásban volt concertatio módjához tovább is ragaszkodik.­­• A’ másodikban, az or­szággyűlési költségeknek egyedül a’ neme­sek általi viselése iránt felterjesztett, vala­mint a’ harmadikban a’ törvénykezés folya­matát illető törvényjavaslatok jóváhagyatnak. A’ negyedikben pedig ki­jelentetik, hogy ő Felsége a’ szekeres házalók eltiltása tárgyát illetőleg, az ország RRei kivonatában meg nem egyezhetett. CCCIX és CCCX-d kerületi ülés, od­. 16, ’s 17-n. Tárgy: a’ pénzügyi munká­lat, melyből szavazás útján azon czélok, mik­re a’ BA az elfogadott öszvegből (4 évre, évenkint 2,505,000 p. ft) ajánlatot tenni ki­­vánnak, kijelöltettek, azok a’ meghatározott részletes ajánlatokkal együtt a’ következők: 1) Az országos kőútakra öszvesen négy év­re 4 millió ft. — 2) A’ Luiza-út megváltá­sára 1,350,000 ft. —3) A’ fiumei kikötőre 250,000 ft.— 4) Út és csatorna-hálózati ter­vekre 150,000 ft. —5) A’ Tisza hajózható­vá tételére 600,000 ft. — 6) Egyéb folyók szabályozására 400,000 ft. —7) Hitelintézet alapítására 200,000 ft. — 6) Népnevelésre 400,000 ft. —­ 9) Statistical hivatal állitásá­­sára 40,000 ft. — 10. A’ Muzeum építése befejezésére 100,000 ft. — Ezután következ­ni fog a’ gazdasági és iparegyesület s az országház. Az utóbbira nézve a’ tér, mely építésére kijeleltetett, úgy az orsz. választ­mánynak tervkészítés iránti csőd hirdetése is helybehagyatott, a’ kitett jutalom útaltat­ván a’ pénztárra. — Műegyetemre ’s reális iskolákra most ajánlás nem létetik, hanem a’ RR a’ kormány e’ tárgyban tett intézke­déseihez kívánnak hozzászólani. Kétszáznegyvenhetedik or­szágos ülés, od­. iö­n a’ főRRnél. A’fi­umei ’s buccari kerületek rendezését illető­leg, a’ fÖRR annyiban megegyeztek, hogy a’ köztisztviselők lehetnek nem patríciusok is. A községi jegyzőkről pedig ezúttal ren­delkezni nem kívánnak, mert azokról az úr­béri törvények kielégitőleg már rendelkez­tek. Végül a’ zsidók iránti alsó-táblai újabb izenet elfogadtatott, oly hozzáadással, hogy a’ béköltöző művész vagy iparűző zsidónak 2000 ft, a’ többieknek pedig 16, 000 frt ér­téke legyen. ’S a’ törvényjavaslathoz mellé­kelt felirat helyett azon felirat fogadtatott­el, mely a’ mult országgyűlésről e’tárgyban felterjesztetett. CCCXI-d kerületi ülés, oct. 10-n. Ez ülésben, az alakítandó orsz. pénztárból a magyar gazdasági egyesület gy­ámolitására 100,000 forint ajánltatott, számadás mellett, ’s olyképpen, hogy ebből 70,000-et beruhá­zásokra fordítson , 30,000-et pedig tőkésít­sen, és ennek kamatjait használ­ja. Ezután in­­dítványoztatott, hogy az országház diszesíté­­sére fordítandó öszvegből néhány ezer Má­tyás szobrának elkészítésére tartassék­ fel, de többséget nem nyert. Végre az országos pénztár igazgatóságára és kezelésére nézve szavazat történt, s 20 szózattal IQ ellené­ben a’ pénzügyi munkálatban lévő különvé­lemény fogadtatott el. Kétszáznegyvennyolczadik or­szágos ülés, odtob. 10-n a KK és RR- nél. A városok rendezése ügyébeni 8-ai­­­zenet tárgyaltatván, elnök­e vmlga a’ ren­dezés kérdését, a' szavazat kérdésétől kü­lön választatni kivánta, úgy vélekedvén, hogy így e’ tárgyban könnyebben lehetne ezeit érni. Egy megyei követ pedig a főfelügye­lőket, szabadon a’ városok béfolyása nélkül ő Felsége által kivánna kineveztetni. E’ két vélemény huzamos vitatkozást idéze­ elő, mely­nek végre csakugyan a’ kér­ szerkezet ma­­radjona lett eredménye. —Ezután követke­zett a’ Vukovártól a’ magyar tengerpartig vezetendő vasút kérdése, a’ mire nézve ha­sonlóul a’ kerületi határozat tartatott­ meg. Kétszáznegyvennyolczadik or­szágos ülés, october 10-kán a’ főRBnél. Tanácskozásba vétetvén a’ nemnemesek hi­­vatalképyessége iránti 2-d alsó táblai szenet a’ mely egy főispáni helyettes inditványa ér­telmében el fogadtatott, következett a ma­gyar ezredekbeli tisztségekre ’s parancsnok­­ságokra csak honfiak alkalmazásáról izenet­i , v . . ’s felirási javaslat olvastatása, a mi némely kifejezések szeliditése mellett hasonlóul hely­­behagyatott. — Végre elővétetett az ország­gyűlési szabad újság tárgyábani 2-dik ren­di izenet, a’ mire nézve egy gróf ’s főispá­­ni helytartó indítványára a’ RRnek viszszas­­zentelni határoztatok, miképp a’ föRR most sem idegenek a’ sajtószabadság általános vizsgálatába bocsátkozástól , de a hírlapokat, a’ sajtószabadság általános rendszeréből ki­véve, ezúttal mellékesen tárgyalni nem a­­karják, hanem a’ RR találjanak a’ mostani rendszerrel megegyezhető módokat arra néz­ve, hogy a’ tanácskozások az újságokban terjedelmesebben jöjjenek­ ki, s a’ napló ju­tányosabb áron és sebessebben juthasson a’ közönség kezébe. CCCXII-d kerületi ülés, pd­. lQ-n. A’ börtönrendszer tárgya ismét tanácskozás alá kerülvén, hogy a kerületi börtönök igaz­gatóságát ő Felsége nevezze­ ki, elfogadtatott; de a’ Rendek a’ börtönök kerületére nézve új felosztást most sem tesznek , ’s idő és adatok kívánása miatt nem is tehet­nek, hanem felhívják a’ fölöket, hogy va­­lahára egyezzenek­ meg a’ büntető törvény­­könyv harmadik részének felterjesztésében, egyszersmind szorgalmazván az első rész tárgyalását is.— Ezután következett a’ pénz­ügyi munkálat tárgyalása. Ennek folytán az országos pénztár igazgatósága meg fog bí­zatni, hogy a’ tébolyodottak, siketnémák és vakok intézetének országositása ’s állapotja iránt a’ jövő országgyűlésre véleményt ad­jon. A’ Ludovicea iránt pedig a’ nőnevelési rendszernek a’ nemzet béfolyásávali megha­tározása sürgettetik. — Végül a’ BR az or­szág költségén építendő ’s fenntartandó út­vonalakról tanácskoztak, a’ minek folytatása jövő élésre halasztatott. Két­száznegyvenkilenczedik országos ülés, odt. 1­0-n a’ föRRnél. A’ városok rendezése ügyében áthozott 8-d al­­sótáblai szenet tárgyaltatván, abból a’ föRR egy pontot sem fogadtak­ el, minden vitat­kozás nélkül előbbi nézeteik mellett marad­ván.­­ A Hajdúkerület rendezését tárgya­­zó törvényjavaslatra nézve örömmel fogad­ták a’ RRnek elvek áldozatával tett közele­déseit , de a többi pontokra nézve itt is minden vitatkozás nélkül előbbi nézeteiket tartották­ meg. CCCX411 . kerületi ülés, oct. 21-n. Legelőbb is a’ hitelintézet iránti főrendi válasz vétetvén tanácskozásba , a’ lényege­sebb pontokra nézve a’ Az előbbi nézeteik mellett maradtak , de méltányoltatott az, mi­ként ő Felsége megkeressék, hogy a’magyar hitlevelek árulását a’ bécsi börzén is en­­gedje­ meg; valamint szintén számos ellen­­mondás ellenére jóváhagyatott az is, hogy leszámítolás iránt valamely pénzkezelő bécsi intézetnél ő Felsége közbenjárni méltóztas­­sék. Az intézet igazgatóságát ő cs. k. Felsége fogja kinevezni és fizetni. Az intézet életbe lépése a’ jövő 1­945-dik évi július 1-én fog kezdődni. A telekkönyv behozásáról is terv készíttetik. — Végre az útak felett folyt a’ vitatkozás ’s annak eredményéül a’ BA ab­ban állapodtak­ meg, hogy az útakra tett a­­janlat öt része osztassék, mely szerint Pest­től mint főhelytől Fiume, Galiczia, Kolozs­vár, Sieben, ’s a’ bányavárosok felé orszá­gos útak fognak készittetni. CCCXVI-d kerületi ülés, oct. 22-n. Mindenek előtt a’ középponti, az az: az Ausztria szélétől Pestig ’s ettől Debreczenig vezetendő vasútat illető főrendi válasz vé­tetvén tárgyalás alá: ennek folytán a’ RR továbbra is biztositni kívánják a’ társaságot pár von­alu vaspályák ellen; de mielőtt eziránt a’ főRRkel tovább egyezkednének, szükséges­nek tartják , hogy a’ választmány a’ társa­sággal a' felfüggesztett egyezkedést fejezze­­be, ’s eredményét szerződvény alakjában minél előbb adja­ bé. — Ennek végeztével a’ pénzügyi munkálat szolgált tanácskozási anyagul, melyből az országútak építéséről, és a’ fiumei kikötőről szóló két törvényja­vaslat helybehagyatott. CCCXV-d kerületi ülés, oct. 23-a. A’ pénzügyi munkálat feletti tanácskozás folytattatván az építendő csatornákról szóló törvényjavatlatok jöttek szőnyegre, ’s vitat­kozás után, 31 szóval 17 ellenében a’ szer­kezet megtartatott. A’ Balatonnak a’ Rába V­ize véli öszveköttetése nagy szótöbbséggel elhatároztatott. A’ vizek szabályzása ’s a’ Bég­a és Ferencz csatornákról szóló törvény­javaslatok pedig változatlanul hely­behagyat­tak. Következve tárgyaltattak az orsz. vá­lasztmány által, az orsz pénztár közvetett és mellékes jövedelem - forrásául véleményezett törvényjavaslatok, melyek nyomán, a’ só fel­emelt ára jövőre az orsz.pénztár jövedelmei­hez kapcsoltaik, a nemesek harminezadtóli mentessége a’ jövő országgyűlésig megszün­tetik s az ebből folyó jövedelem félévenkint az országos pénztárba leszen beadandó , é­­s végre a külföldön fél évig mulatozó hon­fiak a reájok arányilag kivetendő országos rovatalrészt kétszeresen tartoznak megfizet­ni,s egyszerűen elfogadtattak." Valamint szintén két megye inditványa is, egyik, mely szerint az egyházi javakból befolyó jövedel­meknek üresedés ideje alatt az orságos pénz­­tárbai beadása javalltaik, a’ másik pedig, hogy a’ diszezím­ek díja 1 4 részszel feljebb­emeltessék, ’s ezen 14 rész hasonlóul az or­szágos pénztárba folyjon, jóváhagyatott. 383 Portugalia. Lisbonából oct. 28-ról Írják, hogy török követ Fuad-Efendi oda megérkezett, ’s a’királynénál udvarlását meg­tette: négy hónapig szándékozik Portugáliá­ban mulatni. Meghitelező­ levele arabs nyel­ven készült, de a­ királynéhoz intézett­ekee .

Next