Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-11-26 / 95. szám

Kolozsvárt*» Figyelmeztetés. Közel­etvén ez esztendő vége, midőn t. ez. olvasóinknak ennek folytában is bizonyított pártfogását hálásan köszönjük, tisztelettel kívántuk előlegesen , addig is, mig jövő évi programmánkat közelebbről át.bocsátandjuk , kérni és figyelmeztetni a’ jövő évi előfizetés beküldésére. Hetenként négy ívben megjelenő lapunkra félévi előfizetés 4®: hat f*tt ezüstben, b z e r k. : ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Kolozsvári u­jságok. Hir. kor­mányzónk e excja múlt pénteken nov. 22-n délben Szabolcs megyébe elutazott. — —• Nemzeti színházunk előadásai folynak; a* közönség részvéte igen szépen mutatkozik.— Mind ezekről, valamint egy a’ mult szomba­ton Kolozsvár és Szamosfalva köztt történt borzasztó gyilkosságról — de a’ melynek véghezvivői közzül már hárman kézre ke­rültek — jövő számunkban bővebben. Lapválaszt­ások. Háromszéken közelebbről két nevezetes papi választás volt. A’ léczfalvi evang. reformata eklézsia meg­ürült papi hivatalára, nagyenyedi volt prof. t. t. Péteri­ Albert urat, a’kézdivásárhe­­lyi evang. ref. eklézsia pedig szék. udvarhe­lyi theol. professor t. t. F­á­b­i­á­n Dániel urat választotta­ meg. Tárcza. Könyvismertetés. — Kolozsvári Na­ptár l 8 4 5 - k évre­l-ső év. Kiadja ifj. Tilsch János. 8. (Ara fűzve 12 kv pengőben.) A’ kolozsvári ev. ref. kollégyom könyv és könyomó intézetének jelenlegi ér­demes haszonbérlője ifj. Tilsch János úr, már több tudományos és művészeti vállalatai­val közjó - és haszonra irányzott buzgósá­­gát szépen tanusstá, minek 1839-n kezdve a’ három egymásután kiadott, de követke­zőleg félbemaradt ,,Erdélyi Házi segéd“ is bizonysága volt. A' mostani naptár is méltó e’ közönség figyelmére és pártfogására. An­nak becsét neveli a kolozsvári nagypiacz igen csinos kőre tett rajza. Szokott toldalé­­kában a’ magyar krónikán kívül, több ér­dekes és közhasznú tárgyak vannak, igy Kolozsvár ismertetése töredékes orvosta­nár Szőcs József ismeretes és lapunkban is közlött jeles beszédéből merítve: ,,a’kolozs­vári polgári biztositéki intézet“ ’s ,,a’ ko­lozsvári kisdedóvó intézetek ‘ „Linczig Já­nos kolozsvári királybíró hős lelkülete“ (egy t­örténeti elbeszélés) ,,Darvas Julia és Böjti Etván“ vízaknai gyászos regényes esemény, továbbá“ hasznos gazdasági jegyzetek“ vég­re ,,mulatva oktató elegytár.“ Ezt követik az ,,erdélyi és magyarországi sokadalmúak“ „ka­matok számitása“ ,,erdélyi tiszti névtár“ (egy kissé hijános) „Kolozsvár 11 fertálya“ és a’ „kolozsvári különböző osztálybeliek névsora.“ E’ rovat alatt legelői állanak „Kolozsvár 100 választott polgárai“ vagy közössége tagjai: a’ kolozsvári gyakorló orvos tudorok, (mind­­öszve 13-n) sebészek, (mindöszve 21-n) bá­bák (mindöszve 34*n) és gyógyszerészek (4-n) a’ kolozsvári kiváltságos kereskedőtársaság tagjai (3Q-n) a’ kolozsvári 20 ezek, me­lyekben mindöszre 735 mesterember van. Legtöbb az az: 223 csizmadia van, legkeve­sebb az az: 2 kötélverő.­­ Ezekből látszik, hogy a naptár érdemes kiadója az anyagi érde­kek képviselőit városunkban elősorolni nem mu­­latta­ el; legyen szabad remélni, miszerint azon naptár 2-d évéből a'szelemi érdek­ei­k vv­iselőit kihagyni nem fogja, azaz: az egy­házak és is­kolák személyzete, mint a' mo­taniban, nem hijánzik, hiszen egy derék könyvárusnak nem kellene a’ szent és tudós ezédokról elfelejtkezni. — Az érdekes és tartalomdús új alakú ’s a’ mellett olcsó naptárt azért is­mételve ajánljuk a’ t. ez. közönség becses figyelmébe és részvétébe. — Méltó dicséret­tel kell emlitnünk a’ Benigni úr által kiadott nagyszebeni német képes kalendáriomot is, e’ cím alatt: „Siebenbürgischer Volkska­lender mit Bildern für 1845- Dritter Jahr­gang.“ — Díszesiti ezt b. Bruckenthal Sá­muel Erdély kir. kormányzója arczképe, a’ tudós ’s tudományokat és szépm­űvészetet kedvelő és pártfogó státusférfi , általunk is közlendő, életleirásával; kinek a’ nagyszebe­ni jeles könyv és képtár „monumentum aere perennius.“ Követi ezt Erdély története chro­­nologiai átnézete 1002-től 1­224-ig­ (Itt le­gyen szabad megjegyezni, hogy 1070-ben az Erdélybe beütött kunok nem Dobokánál ha­nem Kerlézsnél — Cserhalomnál — verettek­­meg.) Továbbá gazdasági és műipari, vala­mint történeti és mulattató tárgyak , azok köztt is előfordul Linczig János, Hunyadi János rigómezei eseménye balladába foglal­va , ’s Mihály oláhországi vajda életrajza, egy érdekes czikk, ’s nehány anekdota. Be­fejezésül az erdélyi kir. kormányszéki, kir. táblai kamarai, és katonai valamint a’ új szász nemzet hivatalai személyzete; Nagy­szebenben a’különböző egyházak és iskolák elöljárói sincsenek elfelejtve. — Nem hagy­hatjuk ez alkalommal midőn naptárokról szó­lunk, emlitetten a’ következő kis munkát is: „Erkölcsi kalendáriom, melyet a’ kitünőbb latin irók jeles szózataikból minden napok­ra illesztve és magyarosítva kiadott Lőcsei Sp. Sámuel I év Kolozsvárit 1844 (Ara 10 kr. p. p.) A’ mint tudva van az erkölcsi kis kalendáriom kiadója több, részint eredeti, ré­szint fordított írunkéiról ismeretes a’ honi irodalom körében, ’s ez is azok köztt méltó helyet foglal, a’ minek átolvasása mindenki­nek haszonnal és gyönyörűséggel jutalmazó leend. Annak kiadója az olvasóhoz intézett elő­szavában igen jól mondotta : „Kisded könyv ez, de tartalma, Ter­jedelmes, nagy­ és bő; Mert az élet folyamára mindent, mi jó, egybesző, ’S tü­köréül erkölcsednek, Mint egyetlen főbb kin­csednek, Méltólag is tarthatod:“ ’s ezekben foglaljuk mi is az idves kis munka ajánla­tát.­­• Tudományos és közhasznú ismerte­téssel foglalkozván, legyen szabad egy más hasonnemü igen érdekes tárgyra átmenni. Ha van valamire kis hazánkban szükség, mi­nek hi­ánya erősen érezhető, a­­ bizonyosan a nőnem jobb és czélszerűbb nevelése, kap­csolatban azt illető iskolák alapításával va­lamint az értelem kifejtését és szív nemesítését tárgyszó kézikönyvek kiadásával. Az asz­­szonyoknak e’ férfiakra nagy és sok oldalú befolyásuk van. Mellőzve ezt, mint nem körük­be tartozót, (de a’ minek kis hazánk köze­lebbi súrlódásaiban nem egy, noha éppen nem örvendetes bizonyságát lehetett látni) hogy t. i. még politikai mozgalmakra is gyak­ran mélyen bevágó hatásuk van ’s némely nyargalva haladási jelenetek okát aszszonyi szív érzéseiben vagy cselszövéseiben lehetne feltalálni, mellőzve tehát e’női szellemességet — nem lehet tagadni az aszszonyok azok, kiknek a’ gyermek első lépéseit vezére­li, és gyenge szivébe az első jó és áldást ter­mő csirákat ültetni kell; ők azok kik az if­jú lelkének az első és bizonyosan egész é­­letére eldöntő irányt adhatják, valamint ötét nemes érzésekre, magas gondolatokra lelke­síthetik ; ők azok végre, Ikiknek elhivatásuk a’ férfi életét ék­esi­tni, ele­ven it­ni, lelkét, munkás erejét bátorságát felserkenteni, buzdítni és tü­zelni.Valóban nemes és magas az aszszonyi nem elrendeltetése ’s méltánylást, köszönetet és gyámolítást érdemel minden o­ly vállalat, mi az írt czél előmozdítására szolgál. Ily szem­­pontból mutatjuk­ be olvasóinknak­­. ifjabb Farkas Dániel úr és Alsófejér megye táblabirája és törvé­ngtatója következő tudo­mányos jelentését, s azt a’ nemes ü­gy min­den barátainak forró részvétébe és pártfo­gásába ajánljuk.— „Figyelmet esdek! — Tanodai éveim alkonyán — most is tisztelt tanítóim — sok szépet, sok jót mondtak ne­kem, ’s többek köztt az is, miként korunk , jog- becsület­ és érdem korszaka ; midőn a­­tyáink idején álladalom és család közben viszszásság és zsarnokság dulonga. Siettem kifelé, nehogy késő­n kirekedjek a’ valahá­­ra leérkezett mennyből. De nem vala miért? mert csekély különbséggel éppen olyannak találám Istenadta világát mint az előtt; menny­nek nyoma se látsza, sőt tapasztalául, miként a’ társaságot vérzésig sújtó ínségnek, ’s nyo­moroknak legalább felét nemünk azon osz­tálya okozza, melyről Schiller azt éneklé „rózsákat fon az élet tövisei közzé.“ Való­ban e’ látvány annyira leverően hata reám­ miként óhajtanám még egy magváltó lekül­­detését, ki az átok alól mentene­ fel. Hanem higgadtabb megfontolásra átlátám, miként napjainkban Egéria Nimfa paizsa, ’s a’ Ke­­rubimok nem sokat segitnek rajtunk, de e­­gyesnek és nemzetnek egyaránt ön erején kell nyomoraiból kifejelnie, dicsre, jólétre felküzdenie, mert bizony mondom — Isten midőn nagy szelleméből szikrát költsönöz,e embernek, osztály részét egészen kiadta. De igy nem engem üte a’ sor, mert minden nemzetnek vagynak felkent bajnokai, kikre szerencse ’s Minerva késesben pillanta, és ez okon nyomorai megszüntetésére felhi­­vált, s én ezektől várék. De lón, hogy a magasságuk, semmit sem tevének ez ügy­ben , ’s hogy a’láz tovább ne terjedjen, részvétet tanúsítandó, tollat ragadék, s véleményem szerint annak gyökere, ész- és szív mivelt-95

Next