Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-09-09 / 72. szám

a* Mult és Jelen­ben is van jóság, bár mi rosznak hiszi Sz. S. úr; és másodszor, hogy senki se higyje magát oly biztos bátor állás­ban, miszerint ha másokat, kimélelten mocs­kol, viszsza ne mocskoltathassék. L. F. mézesek a’ bih­ari viszo­nyokról. Újlak, augustus 24-n. Nemes Bihar vármegyének augustus 0-n tartott köz­gyűlése újólag meggyőzött bennünket arról, miszerint a­ conservativ ügynek jelen viszo­nyok fennálláig Bihar megyében jövendője nincs. Ezen meggyőződés már a­ legutóbbi boldogtalan emlékezetű lisztválasztás alkalmá­val keletkezett bennünk, és az az ólai esemé­nyek azt inkább nevelték , mint gyengítették. Mindenek felett nem egészen bölcs lépésnek tartjuk a’ katonai erőnek a­ tiszt választás al­­kalmávali használását ott és akkor, hol és mikor annak helye és szüksége nem volt, ez által a­ szabadelvű pártban gyanú költetett-fel hogy talán nem igen erős és erélyes ott az elnöki szék, hol az, senkitől sem fenyegetett és nem illetett jogainak gyakorlata pillanatá­ban is közvetlenül szuronyokkal vételi magát körül. Hibás és a­ conservativ ügynek Bihar­­bani ebihaladását tetemesen hátratartóztató lépésnek tartjuk m­á­sodszor, a­ szabad elvűeknek a­ tiszti karbóli csaknem teljes ki­­záratását. Ezt senki sem fogja tagadni, ki tud­ja, hogy Bihar megyében a­ conservativ párt csak korteskedés és lélek vásárlás tekintetében áll hasonló fokozaton a’ szabadelvű párttal; ellenben értelmiségre és népszerűségre néz­ve ez utóbbi áll fennebb. A* szabadelvűek kizáratása és elkeserítése által tehát a' con­servativ ügy az értelmiség és népszerűség ha­talmas iker­emeltyűitől foszlatott­ meg a’ he­lyett, hogy a* nevezetesebb ellenzéki kapaci­­tásoknak a' conservativ ügy édizkeibe belé vonatása által , ügye fogy­ottsága annyira istá­­poltatott volna. Hibás és a’ conservativ ü­­gyei elő nem mozditó lépésnek tartjuk har­madszor, a' julius 28-ki gyűlésnek a’ szó­lás-szabadság megszorításával történt rögtöni bézáratását, és a’ szabadelvű párt szónokai­nak és embereinek haza távozása után egy óra múltával lett isméti öszvehivatását, és pedig azért , mert ilynemű az ellenzék ál­tal csak párttávoztató és többségszerző esz­közöknek tekintett heroicumok csak az ellen­párt szorult helyzetét tüntetik napfényre, ho­lott azt czélszerű eszközök használása által inkább palástolni javalja a’ józanokosság és parancsolja a’ conservativ ügynek nagyszerű fontossága. Végre n­e­g­y­e­d s­z­e­r: nem ment­hető és a’ conservativ ügynek szilárdulását gátló lépésnek tartjuk az augustus 7-ki gyű­lésnek szétoszlatását, nem mintha magát a­ szétoszlatási tényt az elnöki jogok határvona­lán kivid­előnek gondolnék, hanem azért, mert a­ szétoszlatás nem akkor történt, mi­dőn az elnöknek az ellenzék részérőli vastag­­megsértése, és e­­miatt elnökileg elrendelt ad­­ofeltételnek meggátlása, a f­­eloszlatást leginkább igazolhatta volna,­­ ha nem tör­tént akkor, midőn az ellenzék egyik jelenté­kenyebb tagja, beszédének ama legártatlanabb pontjára jött , melyben veszélyesnek állitá az igazság kiszolgáltatására nézve azon körülményt, miszerint az új tiszti karban vannak egyének, kiknek biró létökre nincs fogalmuk a­ törvény­tudományról, mi tökéletesen igaz, csak hogy ezen szemrehányást igen könnyen hasonlóval lehetett volna viszszatartani, így tehát ezen véleményünk szerint nem eléggé indokolt el­oszlatás következtében azon álhiedelem vert gyökeret az ellenzék soraiban , hogy egyedül ezen eloszlatás által mellőzteth­etett­ el a’ több­ségnek az ellenzék szellemében szükségessé válandott kimondása ; ez pedig nem egyéb önámitásnál, mert csak a­ szavazatok fejen­kénti számlálása kivántatott arra, hogy a’ többség a* conservativek részére nyilatkoz­zék. Miket itt elmondank, azokat egyéni meg­győződésünk kifolyása gyanánt tekinteni kél­­ l?l.tgyarb­on­­ megyei közlé­­ seit­ Borsod megye aug. 10-n kezdett és 19-n végzett évnegyedes közgyűlésében az első alispán, a' rendki­vilis esőzések miatt tör­tént vízáradások által e’ megyében okoztatott és sok százezer ezüst lób­usra menő károk iránti intézkedéseit előterjeszté, mely is he­­lyeseltetvén, egyszersmind a' katonai szemlé­nek ez évben más törvényhatóságban leendő tartatása iránt felírás tétetni végezteti.— Ez­után olvastatott a’ kir. helytartó tanácsnak intézvénye, melyben a' Tisza vizének az or­szágos főépítészi igazgatóság által készitett i­­deiglenes szabályozása felöli terve, a’ tiszai birtokosokkali egyetértés és jelentéstétel vé­dett közölt­etik. Erre nézve határoztatott: 1) Nádor ő fennségének magas előgondoskodá­­sáért a’ 1­ R forró bálát szavaznak, ’s midőn azt továbbra is kikérik, folyamodnak egyszers­mind az iránt, 2) hogy b. Vay Miklós ö­nmagának e’ tárgyban kir. biztossá nevezte­­tését kieszközölni méltóztassék. 3) Az első alispán megbizatik, hogy a' tiszamelléki bir­tokosokból egyesületet alakítson , mely a' szomszéd megyeiekkel magát tszveköttetésbe tévén, a' szabályozás kivitelére minden lehe­tő erőt öszvegyüjtsön , mind országos, mind saját érdekénél fogva , miután e’ megyében évenként az áradás irtózatosabb. Olvasta­tott továbbá a’kir. helytartó tanácsnak a’ kato­nai hatalomkar használata iránti intézvénye, melyre nézve huzamos vitály után határozta­­tott, miszerint a’ mennyiben ezen felsőbb in­­tézvényben azon elvismertetik­ el, hogy a' ka­tonai hatalom a’ törvények végrehajtásában a’ polgári törvényhatóságnak alá van rendel­ve , annyiban azt örömmel fogadják a’ BB, de csak a­ következő értelemben: 1) miképp e’ hatalmat úgy tekintik, mint mely a’ ható­sági egyetemnek adatik, csak ennek lévén joga azzal felruházni azon tisztviselőit, kivel azzal felr­uházni a* körülmények szerint szük­ségesnek itél. 2) (jelenleg pe­dig azzal felruhá­­zák a’ RTv csak a* fökormányzót ’s alispánai­­kat, de csak ha kis- és közgyűlés- és tör­vényszékben a’ megye együtt nincs, mert ak­kor elölegesen kötelesek bejelenteni, és 3) al­kalmazásáért ezek mindnyájan felelősök, még pedig magának a’ törvényhatóságnak.— A’ gyűlés harmadik napján a' táblabirói kar is­mét egy évre megválasztatott. Elnökök lettek Bük Zsigmond , Ragályi Zsigmond, báró Vay Lajos, Szatmáry Király József, Miklós Fe­­rencz, Palóczy László, Gemsy József, Okoli­­csányi Ferencz ’s Máriássy László.­­ Ezután tanácskozás alá vétetett P. T. táblabirónak, bizonyos párt­főnökről beszélt lovagiatlan hír­ért, a­ kávéházban történt megtámadtatása, fegyverétől ’s pénzétöl­ kifosztatása és m­eg­­veretése iránti panaszát kinyomozott biztos­ság munkálata, melynek rendén, a’ nevezett trirónak megverettése és pénzétől kifosztatá­­sa nem jött ugyan világosságra , de megtá­madtatása, leköpdöstetése, zsebében volt pisz­tolyaitól megfosztatása és kegyetlenül megrán­­gattatása nem tagadtatott; a* miért is a’ biz­tosság véleménye szerint e* tényeket hibások­nak , de n­em közkereset­ tárgyaivá lehetők­nek ta­lalt­a , és e véleményt­, noha a haza törvényéből tudva van, hogy az ily megtá­madások, kifosztások, ha szintén okkal mód­dal színükből kiforgatva hozatnak is világos­ságra, nem csak roszszalást­­, de éppen bün­tetést és annyiban m­in­tagyhat­ást érdemlő betyári tények, melyektől az ember a’ haza minden alkotmánya mellett is honában h­ono­­si közti bátorságban különben egy óráig sem lehetne, — a’ közgyűlés hoszszas vitatkozás után magáévá tette, 's az e' tárgyban ő Fel­sége által parancsolt tudósítást annak értel­mében felterjeszteni határozá.— Következve Zala megyének a’ Részek viszszakapcsolását sürgető levele vétel vén­ elé, az egy hoszszu fel­iratban hévvel pártoltatott. — Továbbá má­sodat­spán előadására az úrbéri lelket biró ne­mesek pontos adóztatása, ’s az elpusztult tel­kek kimutatása iránt a’ választvány megujit­­tatott. — Végül b. Vay Miklós érzékeny bú­csúlevele olvastatott, mire bucsu-köszönettel felelni, ’s hozzá fényes küldöttség menni ren­deltetett. Pest megye aug. 28-n folytatva tartott közgyűlésében, a’ katonai hatalomkar iránti helytartó tanácsi intézvényre hozatott határozat meghitelesitésekor a’főispáni helytartó úr előa­dott óvásának jegyzőkönyvbe igtatása vagy ne ig­­tatása felett vitatkozás keletkezvén, a’ főispáni helytál­ló úr kijelenté, hogy ha a’RR nem teszik is óvását jegyzőkönyvbe, ő azt megtette, hi­­vatkozhatik mindenkor a* RRre, ’s ebben meg­nyugszik.— A’honti levélre nézve pedig a’jegy­ző által igen jelesen fellelt végzés, melybe a’ fele­lős kormány­ szükségefeletti nézetek is bé valának igtatva, tetszéssel fogadtatott ugyan; de egy előadás következtében, a’ felelőség eszméje innen kihagyatván, arra nézve a’jegyzőkönyv­ben egy külön pont fogalmaztatott , mely az aug. 29 . tartott ülésben a’ következő érte­lemben alapittatok­­ meg: M­­ivel az egybegyült­eK meg vannak győződve, miképp az alkot­mányosság fenntarthatásául nagyobb és erő­sebb biztosítékokra van szükség; ’s mivel ha kétkedtek volna is a’ közelebb mult ország­­gyűlési alsó tábla 155 szám alatt kelt hatá­rozatában foglaltak igazsága felett, most­­meg­győződtek volna, miszerint részletes intézke­dések az ország kifejlődésére nem vezérelhet­nek mindaddig, míg az ország közéletének gyökere orvosolva nincs, és mivel az egybe­­gyűlt Rt. az orvoslást egy alkotmányos nem­zetre, egy alkotmányos felelős kormányban hiszik rejteni: az országgyűlési tárgyakkal fog­lalkozó küldöttséget megbizatni rendelték , hogy a’ közelebbi országgyűlésnek ez irány­ban teendőiről tegyen annak idejében véle­­ményes tudósítást. — Ugyancsak az aug. 29- ki ülésben a’ közmunkák ügye is tárgyalásba vétetvén, az a’ kérdés vétetett­ fel, ha váljon a’ jobbágytelket bíró nemesek tartoznak-é köz­munkát teljesíteni? 's e* megye­ivei a' tör­vény szellemét úgy fogták­ fel, hogy személye­ikre nézve ugyan nem, de vagyonaikra néz­ve igen; ennél fogva három napot fej utá­ni tartozásul leszámítva, a’ jobbágylelket bíró nemesekre a’ közmunkatartozás a’ nem­­nemesekkel egyenlően kiterjesztetni végeztetett. Mosony megyének tisztújító közgyűlése aug. 26-n tartatott­ meg. Első alispán lett 177 szózattal Sötér Ferencz, másod alispán pe­dig Nagy István, mind ketten a’ fontolva haladó rész emberei. V­­a­s megyében is aug. 27-n hasonlóan tisztujitási közgyűlés volt, a’ midőn álalános conservativ többséggel Széli József első al­ispánná , Za­rka Sándor pedig másod alis­pánná megválasztattak. 128 lak. Mi szivünkből conservativek vagyunk. Mi a' kormánynak abbéli igen igen bölcs tervét, miszerint a­ honunk boldogilására c­­élzó jó­zan haladási kérdéseket egy országszerte or­ganizált, és a’ meddő ellenzés helyett, a' positivitás termékeny' mezején működendő jó­zan haladási párt segedelmével megoldani szándékozik, szivünk mélyéből idvezeljük, és annak egész nagyszerűségét­­elfogni és mél­tányolni tudjuk,­­s ugyanazért miket itt el­mondunk, azokat a­ conservativ ügy iránti forró buzgalmunk mondatá­ el velünk azon korlátok szemmel tartása mellett , melyeken belől mi senkit sem sértve, és csupán magány véleményünket 's meggyőződésünket tolmá­csolva őszinte fájdalommal ismételhetni vél­jük , miszerint Biharban jelen viszonyok fennálláig, a­ conservativ ügynek jövendője nincs. Többen. KÜLFÖLD. '2PoI2t£3l&ft vezéreA­ rab­ár­u s s á g. (Végzet), Angliának a’ rabárusság

Next