Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-11-14 / 91. szám

rehajtása risti kezel as at jól eltalálta, s a­zt részrehajlat­lan egyenesség­re‘­, s mi­n­­den lehető panasznak elejei vere tudja Jo­hannát han tartani, úgy — „laurea, d «­nandus apó Ilin aray).- - - Kolozsvári tin­i­ Méhes Sámuel nyugalmazásával azon főiskola idöljáróságának ajánlása nyomán az állat- növény- és ásványtannak hetenként öt órán tanítására, kolozsvári negyedik pap Nagy Péter bízatott meg, évenként 1­t. ezüst st fi­­zetés mellett , mely öszveg aláírás utján né­mely joltévök adakozásából gyüll­ öszve. A’ mondott, tudományokat a’ jogászi osztály fog­ja hallgatni , ’s a’ mint tudjuk közelebbről a’ kolozsvári főiskola elöljárósága az ifjú se­gédtanító meghívásával a’ fennérintett intéz­et­­­­­kedést életbe is léptette. Mi az aláíró ér­demes jeltévől; balgaságában legkevesebbet sem két­elkedi­nk és egyát aljába­n senkire czélózni nem akarunk, hanem azt még is tudjuk, hogy az erdélyi aláírási iveket kész­pénz helyett venni kissé bajos és meg­fontolást kíván. így p. o. I S3­­ b épppen a­ kolozsvári főiskolában szerepel Károly t­anár­­nak kineveztél­vén, oly hat bed rá r­a, melylyel akkor­­é többinél kisebb fizetés volt öszve­­hetve, (Az egyházi főtanács keblében három évre aláírás határoztatott azon fizetésnek felj­ebbe­ni el­ést öszveg­ére nézve, — az alá­írási buzgóság nem is hí­ányzott , de igen am a'fizetés— ’s a dolog vége lett, hogy a' több gazdagoktól aláirt öszveget nagy­­részi­nt a’ szegény főiskola pénztára fizet te­­■meg. Exempla docent !) .„Usíkszék­ ito*syu­l(;SC. L’ ns szék­nek October­­i. 7. napjain rendes elnöklet alatt tartott közgyűlésén megfordult tárgyak köz­­ül, kiemelésre méltóbbak valónak a’ következen­­dők. — Olvastatott a’ fels. kir. kormányszék­nek mindenki előtt ismeretes azon körlevele, melyben az óriáshegyi lakosok béfogadásukra felszólittatunk. — Feljelentetni határoztatok­, hogy bár mint óhajtják is a’ sok az említett nyomorult emberek sorsán könnyíteni, mégis a’ népességhezi szűk hely miatt rajtok nem segíthetnek.­­ A’ fels. kir. kormányszék ő Felsége rendelete nyomán 4441 sz. a. a’szélbe­li katonákkkal vegyes hatóságokhoz az 18­26-k 5555 számmal jegyzett ’s kibocsátott szabály pontos megtartását parancsoló rendeletére határozattá vált, hogy az érdekelt szabályt, mennyiben a’ honi törvényekkel és a’ új székely nemzet törzsökös jogaival megegygye­­zőnek tudják, tudásul veszik, a’ többire néz­ve pedig jogukat fenntartják , és a’ mult or­szággyűlésére bocsátott követi utasításhoz ra­gaszkodva, hasonló utasitás adására jogukat fennhagyják. — A’ fels. kir. kormányszék idei 6667 sz. a. értesit arról, hogy tavalyi no­vemberben tartott közgyűléseinkből kiadott némely nemesi bizonyítvány viszszavétele ő Felsége által parancsoltatik.— Felfejtetni ha­­tároztatott, hogy a’ BB mind azoknak — kik a’ meggyőződésig kebelekbeli származásukat bébizonyitják — bizonyitványadás jogáról le nem mondhatnak, mert ha— a’ kir. kor­mányszék értelme szerint is— a’ kiköltözött atyjafiának adhatni, azt hogy a’ későbbi ma­radéktól miért kellessen megtagadni, a­ lilik­át nem láthatják.— Kósa Lajos, Fancsali Far­­kas és Benczédi László Sándor vesztegetőknek lel­itéltetésök — Kibéd és Mártontelke hely­ségekben engedett új vásárok — tudásul vé­tettek és köröztetni rendeltettek. — és Ma­rosszéknek pártolásra álirt azon elve, hogy az atyai hatalom alatt lévőknek kölcsön pénz a­­dását tiltó rendelet eszközöltessék — párto­lást nem nyert, a­ szülők és az ilyetén köl­­csönözések is korlátolva lévén. — B. Józsika Ló­hel önmagának új hivataláni örömünkből­­származott tisztelkedésünkre küldött nagybe­csű válasza — hangos éljenzések között felol­vashatott. Vége következik).­­. Margyarh­om­ m­egyei Itszló-2004. Szabolcs megye oct. 20en kezdett rendkívüli közgyűléséhez pótlólag még azt kívántuk közleni, miképp a’ szabad levegőre bocsátásáért esdeklelt rab, a’ II. II. szerint ugyan ezért az alispánhoz, folyamodoll­ volt, de jó választ neini nyert, imoly iránt a’ másod alispán migát a’ Ilii. elüti azzal méhtéllé, hogy arra nézve nem lett volna felhatalmazva. Azonban megemlittetett , hogy a’ megyének van egy statut um­a, mely az egyesekbe vagy lyukakba zárt rabokat naponként a’ megye­ház udvarára szabad levegő élvezhetése vé­gett kibocsáttatni rendeli , s ez fel is olvas­tatott: de a’ hoszszas vitájv közti kisült, hogy ez még nem lenne életbeléptésvé, a’ mi még élénkebb vitára adott alkalmat , ’s végzés­képp kimondatott, hogy a’ kérdéses rabok szabad légi ki bocsátásának elmulasztása ’,s a’ megyei státuium meg­­ nem­­ tartása Marjában roszaltassék. Zágráb megyének oct. 22-i követje­lentési közgyűlése volt. A’ megküldött jelen­tés felolvasása után, ő Felségéhez több felí­rások határoztát­nak , nevezetesen, hogy a’ nemességet tar­­tomány gyűlési szavazat jogába vis­­szahelyezni , — a’ turmezei nemességre nézve pedig Zágráb megyében az eddigi gya­korlatot fenntartani méltóztassék. Továbbá felirásilag kinyilatkoztatják Zágráb megye ők­et, miként a’ magyar kir. helytartó tanács törvényeiben gyökerező hatóságát ezen részek­re nézve továbbá is fenntartani óhajtják. — A’ nemesség! szavazat jog ügyében nádor , cs. kir. fennsége párt lógásért 's közbenjárá­sért megkéretni rendeltetett.— Ír gyűlésben igen kevés köznemes volt jelen.— A* surme­­zeiek , az oket illető tárgy elhatározásában részt nem vettek. 11 o­r V­á­t­h * T­ó­t­o­r­s­z­á­g, Sz­a­l­m­á­­­z­i­a­­o­r­s­z­á­g, V­a­g­y tarto­m­á­n­y­i g­y­ülése. Miután az em­litett országok tartományi gyű­lését, még 82- és 83-dik számunkban félbe­­szakasztottuk, annak folytatására most viszsza­­térünk. — Negyedik ülés, sept. 29-kén. Miután bán­y exczellentiája az országgyűlési jelentések felolvasását ajánlá , L. R. báró e­­melt szót s ellenmondásnak nevezé a’ kir. leiratban azt, hogy a’ személyesen megjelenő mágnás szavazatjoggal bír, de nem a’ szemé­lyesen megjelenő nemes, a kik között el tar­tományi gyűlésen, hol csak egy tábla vagyon, semmi különbség sem létezik. A’ felírás mel­lett szavaz, ’s azon esetben, ha az kereszt­ül nem vitethetnék, azt kívánja, hogy minden további tanácskozás elleni óvása jegyzőkönyv­be igtattassék. — Ezután bán­y exc/.ja szó­lott : Miután én a’ jelen kérdésbeni határoza­tot a’ hatóságok nyilatkozatai után mondám ki, attól el nem állhatok. — Utána a‘ turo­­polyai gróf szólott, ’s minthogy cs. kir. fő­­herczeg nádor ő fennsége példájára hivatko­zott, kére bán­t exczellentiáját ez ügyben a’ vesztett fél mellett szólani, ’s a’ dolgot leg­felsőbb helyen úgy előterjeszteni, a’ mint van, hogy t. i. a’ nemesek, kiknek szavazat joguk itt megtagadtatik, ő Felségének hiv alattva­lói, kik soha kicsapongást nem követtek­ el, hanem mindenkor csak védelmi állapotban voltak, hogy azok a’ tartományi gyűlésen kez­det óta mindenkor meg szoktak jelenni,’s sza­vazat jogukat gyakorolni, hogy közűtök oly e­­gyének is léteznek, kik beszédeket tartanak, ’s hogy a’ felírás ellen semmi alapos ’s ál­landó okot még nem hoztak­ fel, mint „mi nem akarunk felírni“ mi azonban a’ szónok, előtt, nem czáfoló ok. — A’ Rendeknek a’ fel­­irást már annálfogva is pártolniok kellene, mivel a’ jelen korszak főigényei közzé tarto­zik: a’ nem nemesekért, tehát annál inkább a’ nemesekért valamit tenni. Bán­ó exczel­lentiája ez ügybeni közbenjárása által örök bálaemléket biztositana magának. Ha a’ felí­rás el nem fogadtatnék, akkor óvást lesz, mint az előtte szólók. Az ülés eredménye va­­la, hogy az utóbb említett szónok párt javai,­­’s az alsóbb rendű nemességgel, miután min­den további tanácskozás elleni óvását bériyaj­tá, a' teremet odahugvá. Ötödik ülés, szept. 30 kán. 13­ ülésben országgyűlési kö­vetek jelentése bévége/jdtolt. — Az itélőmes­­ter több kegy. kir. leiratot és udvari paran­csokat olvasott­ fel, melyek egyike a­ zágráb­­megyei gyűléseken megjelenő turopolyai ne­messég szavazat kérdését, ezen országok tarto­mányi gyűlésére egy kegy ifit BR ebbe véle­ményadás végett terjeszti. F­.után S. szabad kir. Károly város követe, horvát nyelven tar­tott fényes beszédében köszönő feliratot in­dítványozott ő Felségének az utóbbi ország­­gyűlés alkalmával ez országok iránt tanúsí­tott legfelsőbb védelméért,­­ úgy szintén kö­szörűi szavazatot ez országok követeinek, ’s Kühner báninak a’ mondott országok ’s tör­vényhatóságaik melletti erélyes felt­ér­é­­sei­k­ért é s eredménydús védelmükért, mely indítvány egész terjedelmében egyhangúlag elfogadta­­tatoll. V­arasd megye követe, felírást in­dit­ványozott a Felségéhez, azon alázatos ké­relemmel, miszerint Zágráb megyét méltóz­­tassék meginteni, hogy a jelen tartományi gyűlésre követeket küldjön, mely felírás a’­­ Hatodik ülésen, oct. 3-n felolvasta­­tott, ’s némi módosításokkal ’s ezen világos megjegyzéssel elfogadtatott, miszerint Zá­gráb megye követeinek e’ tartományi gyűlés­­beni megjelenésük nem éppen lényegesen meg­kívántató, ’s hogy meg-nem­ jelenésök a' je­len tartományi gyűlés folytára ’s eredményé­­re semmi zavaró befolyással nem leend; mind­azonáltal Zágráb megye, úgy mint minden hatóság, törvény szerint és szokás által bün­tetés mellett köteleztetik a’ tartományi gyű­lésre követeket, küldeni.— Ezután, ez orszá­gok tartományi gyűlése rendezésének kérdé­se került szőnyegre, ’s e’ tárgyalások alapjá­ul a’ rendezési terv kidolgozásával 1837-dik évben megbízott küldöttség munkálata véte­­tett­ fel. A’ rendezési kérdés határozatnak va­ló tárgyalása ezen ülésben az említett mun­kálat­o­k pontjáig jutott, ’s a’ tartományi gyű­lésben ülési­­és szavazati joggal bírókat tar­talmazza. Ennélfogva a’ mai ülés határozatá­nál fógva jövendőben ez országok tartomá­nyi gyűlésében a’ következők bírandnak élé­si és szavazási joggal : az egyesült görög ka­­tholikusok ‘s nem egyesült vallásuak püspö­kei ’s metropolitája; romai kath. czimzetes püspökök, kik ezen országokban laknak,­­s czimeiket egykor a’ magyar koronával egybekap­csolt vagy egybekapcsolandó püspökségektől nyerték) az auraniai perjel; az ország alkapitánya; káptalanok főispánok ’s helyetteseik ; a­ fiu­mei kormányzó ; az ezen országokban birto­kos mágnások; az al­bán, ilélemester ’s báni tábla ülnökei; a’ kerületi tábla elnöke, a’ károlyvárosi ’s fiumei váltótörvényszékek elnökei, ezek mindegyike egy egy szóval bír; — továbbá a’ zágrábi tudományos akadémia egy keblükből titkos szavazás útján választott követ által képviseltetik, ’s hasonlóan egyszóval bír; a’turopolyai grófnak egy szava; nem különben a’ vinodoli kerületnek egy szava; a’ jelen ’s a’­ még alkotandó kir. városok mindegyikének két szava; Morvát- Tót ország hat megyéjének Öszvesen hasonló száma van a­ többi vala­mennyi szavakkal. —­ Kir. tanácsosok, arany­kulcsosok ’s a’ távol lévő mágnások képvi­selőinek egy- egy szavok leend. — Dalmátor­­szág ’s a’ határezredek egybekapcsolása vé­gett felírás intéztetek, az egyesítés után a’ szavazati elosztás felettük is kiterjesztelik. — Továbbá határoztatok, hogy a’ tartományi gyű­lés felváltva Morvát- és Tótországokban tar­tassák. — A' kérdés ezután eredeti formájá­ra viszszatért, t. i. váljon a’ bánlevél által meg nem hivott nemesség is részesüljön a’ tanácskozó szavazatban, vagy ne .’ ■— E’ kér­dés álalános igenlése kevés pártolókra talált, mivel féltek ,­ hogy a’ sok beszéd által, me­lyek a’ nélkül is­, minthogy a’ szónokok el­döntő szavazattal nem bírnak , semmi ered- r,io

Next