Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1846-05-05 / 36. szám
adózó nép állapotra és az ország külviszonyai felett véleményét a jövő közgyűlésre bemutatná; azonban alelszónok indítványában t oly körülményeket , melyek akár a jobbágyságra nézve, akár pedig a’ külviszonyok irányában rendkívüli intézkedéseket igényelhetnének, nem találtak, következésképpen Szabolcs megye levelét sem pártolhatták. — Ezután olvastatott Pest megye levele, melyben nádor őlennsége 60 évi hivataloskodása tekintetéböl tervezett nemzeti innepélyre e’ megyét is meghívja. Ezzel kapcsolatban nádor ő lennsége levele iselolvastatott, melynél lógva ö fennsége a’ IU nek ajánli, hogy a’ mostani szűk termés s vi.aradások miatti időszakot tekintvén, érelte semmi áldozatot ne legyenek; melynek is a’ IUl engedvén, Pest megye levelétől elállónak ugyan, de ö fennsége magasérdemeit megismerve , azon forró kívánságukat, nyilvánítók, hogy a’ magyarok Istene c cs. kir. fennségét Magyaroszág java előmozdítása végett mindig újabb gyönyörük élvezetében a’ magyar nemzet díszére sokáig tartsa meg! 1 tiszíria. GralICZIKL A1 lembergi hirlapok ápr. 21-kén kiadott számaikban a’ következő legfelsőbb nyiltparancsot (pátenst) közlik: „Mi Ferdinand 's a’ t. „Az ezen év első hónapjaiban Galiczia királyságunkban történt események által jobbágyi községek és jobbágyi földek birtokosai ellenszegülésre éselsőségeiknek törvény szerint tartozó robotok és adózások megtagadására engedték magukat elcsábitlalni.“ „Midőn mi azon hűséget és ragaszkodást, melyet a’ jobbágyi osztályok a’ fennemlitett sajnos események folyama alatt személyünk és kormányunk iránt bébizonyitottak, megismerjük, hit gondolkozásuktól és rendszeretetüktől várjuk, hogy a’ sajátot védő törvények iránti minden ellenszegüléstől és kötelezéseik teljesítésében minden vonakodástól magukat meg fogják tartóztatni.“ „Valamint atyai gondoskodásunk legfőbb törekvéseihez tartozik alattvalóink jogait védelmezni, elnyomásokat és helytelen követeléseket tőlünk távol tartani és jólétük előmozdítására intézkedéseket tenni, szintúgy kötelességünknek ismerjük és szilárdul meg is határoztuk magunkban, erőszakoskodásokat vagy fennálló jogokon alapuló adózások megtagadását meg nem szenvedni ’s azokat a’ törvénynek egész szigorúságával büntetni.“ „Bizunk azért abban, hogy a’ jobbágyok nyugalommal és bizodalommal fogják azon rendelkezéseket bévárni, melyeket a’ közjó iránti atyai gondoskodásunk kijelölendő. ..Annak következtéül már ezúttal a’ következőket állítjuk ’s határozzuk meg : 1- ször, az 1786-k évi június 16-n költ nyiltparancsban (pátensben) a’ távoli fuvarok nevezete alatt kijelölt robotok ezentúl megszűnnek; 2- szor az 1786 k évi august.0-kén költ rendelet által az uradalmiknak megtérítés mellett engedett segitségi napokat kaszálás és magtermek alatt a’ jobbágyoktól többé kivánni nem szabad; 3 szór ha a’ jobbágyok földes uraiknak valamely követelése által magukat megterhelve hiszik, tíziránti sérelmükkel egyenesen az elöljáró kerületi hivatalhoz, vagy az e’ végre felállított fejedelmi tiszthatósághoz folyamodhatnak, a nélkül hogy panaszaikat előbb a' földesúri tiszthatóság ekibe kellessék terjeszteniük. A’ kerületi hivatalok és a’ felállított fejedelmi tiszt hatóságok kötelesek ilyetén sérelmeket közvetlenül és tüstént saját tárgyalás alá venni. Minden liszthatóságoknak, uradalmaknak és jobbágyoknak parancsoljuk, hogy magukat e rendszabályokhoz tartsák és azoknak követésére szorosan ügyeljenek. Kelt Bécs lő- és székesvárosunkban a hoi á prilis 13-kán az ezer nyolcszáz negyvenhatodik, uralkodásunk tizenegyedik évében. Ferdinand. Gróf Inzaghi Károly í (kcii Mezt* 11 r. Báró Pillersdorf Ferenc/, udvari eanczellár. Báró ,ladeni Kruczka János akancellár. cs. kir. ap. Fels. saját legfelsőbb parancsára: Zaleski YVenczel lovag, cs. k. udv. tanácsos. KÜLFÖLD. Sqntigdorsjca «**. .Madridi tudósítások április 12-éről a’ következő minisztériumot hirdetik: Istúria, elnök és külügyminiszter; Mon, pénzügyminiszter; Pidal, belügyminiszter; Sanz tábornok, hadiminiszter; Caneja,igazságminiszter; Armero, tengerügyminiszter. Egy más levél szerint, Monesik azon feltétel alatt lépett be, ha Pidal is ugyanazt teendi. Gane járói írják, hogy e státus szolgálatában őszült meg ugyan, akaratja becsületes, indulatra jó, de az öregség gyengeségei etel is utolérték ,s azért a jelen kényes viszonyoknak éppen oly kevéssé fog megfelelhetni mint Sanz tábornok, az új hadiminiszter, ki minden tevékeny erő nélkül szűkölködik. Mi sors várakozik Spanyoloszágra egy ilyetén gyenge kezekre bízott kormány alatt a zendülésre oly hajlandó nép ingadozása mellett, előre megmondani nem lehet. — Vigo is felzendült , de amit Madridban titkolnak. A’ madridi hírlapoknak egy ’fajjában még nem szabad a’ galicziai zendülésről a’ kormányra nézve kedvetlen tudósításokat közleni. — Illarle tábornok, Espartero párthive, Portugáliából mintegy 150 lovas dugárussal spanyolöletre Zamora tartományába nyomult, de mint Írják Jose de la Concha tábornok e’ kis serget megverte, nagyobb részét elfogta ; I r ia re maga megmenekedett. Catalonia felvidékeiben és Mavarrában carristai mozgalmaktól félnek. l’vanC/iaífíN/ílj.. A* király élete ellen április 16-kán elkövetett merényről a' franczia hirlapok a' következőket írják : Ápr. 16-a a’ kir. család vadászat után közel délutáni óráig szekerezett. A’ szekérben a' király,a’ királyné, Adelaide herczegné, a' szavernoi herczeg és herczegné és Remours herczegné ültek. Íemours és Joinville herczeg lóháton voltak; a' szekérben az első helyen a' király ült Montalivet gróffal. Néhány huszár tiszt, mindnyájan vadászat kedvelői és Brahau 11 kapitány a’ király parancs vivő tisztje, a' szekér mellett vágtattak. Már a'szekérelinduláskor a’ kertnek egyik fala megett egy ember álla, kinek léte zsebkendő alá vált rejtve; kezében a’ királyi szekérre irányozva egy kölcsőn puskát tarta, de a’ lövést elhalászta a' király viszszatéréseig, mivel akkor mint gondola, a’ királyt könnyebben fogná meglőhetni. A’ királyi szekér kíséretével viszszatér. A’ király még mind az első padon ül, baloldala mellett Monta Sivet gróf foglal helyet. A második padon a’ királyné és a’ szalernői herczegné, a’ harmadikon Adelaide és Nemours herczegnék, a’ negyediken a szalernoi herczeg, a’ királyné testvére. A' szekér a’ kőfalhoz közelit. A’ gyilkos fegyverét a’ falon ügyesen kiszámított magasságra jó irányba helyheztetve várja gonosz, szándékának kijelölt áldozatját. A’ királyi székér* most a’ gyilkos által óhajtott távolságra közelit, de a’ gyilkos czélpontja vonalán a’ király feje helyett , Montalivet fejét pillantja meg, kit ő nagyon jól ismer. Kénlesen azért fegyverét hirtelen más irányba hozni; azt elsüli; a' lövés tizenkét lépés távolságra történik; a’ töltés a’ király feje felett a' szekér rojtos diszitményét keresztül lyukasztja, *s a' fojtás a' királyné ölébe hull. Ugyan azon irányban második lövés követi az elsőt. A király erre monda: „semmi baj, e’ csak a* vadászat vége!“ a* szekér elölt lovagin lovászoknak pedig kiáltá: ,,No! csak tovább, a kastélyba!“s a* szekér tovább halada. A két lövés hallására egyik lovas/.s/olga, kinek neve Millet, gyorsan a falhoz vágtát s nyergébe felállván a’ kőfal Hőjére pattan, s a’ gyilkost űzőbe veszi, kiáltván „vagy én téged elevenen megfoglak , vagy kit engemet megölsz.“ A’ gyilkos vis/.szafrdul ,s magát védelmezni kezdi. Ő rendkívüli testi erővel hír és Millet a' hu szolga minden bátorsága mellett is nagy veszélyben forog; de nem sokára a* huszártisztek, kik a királyt kísérők, a* köfalat vágtatva megkerülvén segítségére és kéznek. A gyilkos megadja magát, megvallja gonoszságát, de sajnálja hogy azt végre nem hajthatá. Ezek valának röviden a’ merény jelenetei. — A’ gyilkos neve Lecomte,8 éves nőtelen , 's mint boszszuálló gonoszlelkü ember ismeretes, korlátolt értelmi tehetséggel bír. Az 1830-k év elött, mint altiszt a királyi testvérseregben, a’ spanyolországi táborozásban résztvett, ’s azután a* görögországiban is jelen volt. A* spanyolországi táborozásban a' becsületrend keresztjével jutalmaztatott. A* hadi szolgálatból kilépvén, az orleánsi ház magános birtokaiban erdőfelügyelő lett. Az Az 1830-k év után a’ fontainebleaui koronauradalom főerdészének létetett, ’s a’ királyt, valahányszor az fontainebleauban mulatása alatt sétálni ment, mitdunlor kísérte. Egyébiránt Lecomtelenindég nagyon hanyagul folytatta szolgálatát. jelölt n négy más fél évvel elbocsáttatását kérvén, elöljérói élet jobb gondolkozásra akarták birni, de ön akacsan feltett czélja mellett maradott. Artékre ajánlott nyugpénzt sem alatta elfogadni, noha nyugpénzhez semmi joga nem vala. Ő azon pénzöszveg tőkéjét kiráná, mit természetesen nem nyerhetett meg. Ezért minden elöljárói iránt gyűlölség ébredé keblében ’s ezek között különösen a’ bienaieidek főgondnokát, de Sabine-t, boszszujának kiválasztván , ennek ezért a’ rendőrséghez tett folyamodása következtében rendeni felügyelet alá tétetett. Két vagy három hónap alatt semmi szembetűnő dolgot nem követtén el Lecomte, azt lehete hinni, hogy a jobb észre tért ’s elcsendesedett. A rendőrség is annak következtében ölel kevésbé szoros felügyelet alatt tartá ’s végre szemei elől egészen eltévesztő, mig ő apr. 16-kán ismét a’ fontainebleaui kertben fegyveresen gyilkolt) szándékkal meg nem jelenik. Megjegyezendő az is, hogy Lecomte nagyon jó jövő, úgy hogy, mint mondják 150 lépésre a’ vadat mindég lelőtte. Millet lovászszolga ügyessége nélkül a’ gyilkos megmenekedett volna , mely derék magaviseletéért Milet legoltan a’ királyi istálló szolgálatában elöléptettetett, s azon kívül még arany érdempénzzel is meg fog jutalmaztatni. — A’ gyilkos április 18-kán Párizsba vitetett’s ott ugyan azon tömlöcs.be záratott, melyben Kiesein, Alibaud és Darmes, hasonlóképpen a’ király élete ellen törekvő gonosztevők fogva tartattak. Némely franczia hirlapok a’Lecomte merényei politikai indító oknak hajlandók tulajdonúm. — A’ Lecomte pere a’ király által a’ pairek kamarája elbe utasitatott. Már több rendbeli vallatásokon ment keresztül. Midőn nékie az általa elkövetett gonosztettet emlegetik, monda : ,,a’ királyra lövést nem kell gonosz tettnek nevezni, az merény“ Lecomte tagadja» hogy bűntársai is lennének. Szállása Párizsban megmotortatott; az ott talált irományok , levelek a' koronás erdők fögondnoka ellen vannak intézve. — A’ merény után a’ király és a' kir. család Fontainebleauból április 18-kán fél egy órakor érkezett viszsza a' tuilerikába. Szükségfelettinek tartjuk megemlítni, hogy a’ király élete elleni törekvés nem csak Fontainebleauban, de Párizsban és az egész országban mindenütt s méltán nagy benyomást lelt. A’ királyi család megérkezése után a’ tuileriákban fél három órakor a’ király és királyné apai.