Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1846-09-27 / 78. szám
Kolo marti. 98. Vasárnap sept. 2?-n 1846. HÍRLAP. Figyelmez tetés. A’ folyamatban lévő országgyűlés tekintetéből —melynek érdekesebb vitatásai^ gyorsitói ^segítséggel adjuk sesteni bér elejétől kezdve négy hónapra a’ hetenként ötödfél íveii megjelenő „ML Ilita‘,s Jelen*' res indéklapjaira csak 3 —llál’om rsto't ezüstben, élj előfizetést nyitottunk, melyet akár a cs. k. postákon letenni, akár biztos alkalomtól szerkesztőhöz beküldeni lehet. Egyébiránt, hogy a’ megrendelés mentői elébb történjék, tisztelettel kérjük. Szerk. ENDELY ES MAGYARORSZAG. Kinevezések. Nyujlódi Jancsó Lajost kir. kormányszék melletti segéd közügyvédet , a’ kir. kincstári tanács közügyigazgatói lajstromzóvá alkalmazta. Szentpáli József kir. közügyigazgatósági írnok, ugyanottani ügyvéddé legfennsobb helyen kineveztetett. K(öVetVálasZtás. Székely Udvarhely város követei lettek: Bodrogi György főbíró és Szeles Károly rövid nyilvánítás. Alsófejéri érdemes levelezőnk kívánságára nyilvánítjuk, hogy: e' lap 71-d számában as Alsófejér megye követválasztó közgyűlése felől lett tudósításnak az utasitás egy pontját illető és zárjelbe tett megjegyzés, nem azon tiszteli levelezőé, de szerkesztőség részéről tételeit, mit egyfelől a zárjel bizonyit, másfelől a’ levelező urnak későbben kiadott terjedelmes tudósítása is mutat, melyben azon megjegyzés nem fordul elő. Ez szolgáljon igazolásul, ’s a’ nem érdemien vád elleni óvásul. Szerk. Országgyűlési beszédek. E. Kir. kormányzó gr. Teleki József úr ő nagymlga felelete a kir. biztos úr ő nagymlga kinyitó beszédére magyarul. Nagyméltóságu báró, tábornagyi helytartó, e’ nagyfejedelemségben fővezér és teljes hatalmu kir. biztos úr! Midőn e szentséges csász. kir. Felsége, e’ nagyfejedelemség három nemzete hiv Kir és Reit az országgyűlésére öszvehiván, azoknak alkalmat adott a’ közügyét érdeklő dolgokról ősi rendtartásaik szerint tanácskozni : e’ nagyfejedelemség iránti kir. kegyelmességének és hajlandóságának új és jeles bizonyságát adta. De fiúi hálánk ez értelmét növeli a' kir. előadások tartalma, melyeknek egyes pontjai az atyai gondosságnak ugyan-annyi emlékei,s a' felsőbb lisztek választásábani alkotmányos szabadságunk gyakoroltatása, valamint hazánk jövendő boldogsága egyedüli czéljuk. Nem tagadhatjuk ugyan, hogy az országgyűlési vitatás elbe terjesztett ügyek, tekintve azoknak mind külümbféleségét mind érdemeit, több fontosságúak, mintsem azoknak illő tárgyalására, az azokkal kapcsolatban lévő kérdések megoldására erőnket elegendőnek lenni reméllhessük, mindazáltal teljes igyekezettel leendőnk, hogy a’ legjobb Fejedelem és polgártársainak várakozásának megfelelhessünk, és legalább felséges Urunk iránti feddhetetlen hűséggel, a' törvények és ősi szokásaink szoros megtartásával, a haza iránti őszinte jóindulattal, ’s a' közjó előmozdításában tanúsítandó fáradhatatla buzgósággal, a' jó hazafiak kötelességeit t tejesithessük. Méltóztassék Exczád es nagyfejedelemség KK és KRei ezen érzéseit ö szentséges cs. k. Felsége nevében kegyesen fogadni, és kir. széke elibe terjeszteni, 's ő Felségét bizonyossá tenni, hogy nem csak az itt jelen lévő Kir és RR gyűlését, de az egész nagyfejedelemség népességét is az ő Felsége személye 's az egész fels. ausztriai ház iránti hivségben egy kir. pálozája alatt lévő tartomány, valamint szélesen kiterjedett birodalmában egy nép is felyül nem múlja, ’s hoszszas életéért valamint boldogságáért a’ Mindenható színe ebbe a’ legforróbb óhajtásokat bocsátja. Hátra van, még kegyelmes uram! önmagunknak azért örvendeni, hogy ő szentséges cs.k. Felsége Exczád személyében a' KK és Iliinek oly teljes hatalmuk, biztost adni méltóztatott, ki már bölcsőjétől fogva szokásaink és rendtartásainkba beavatva ’s hazai nyelvünket értve, irántunk— legyen szabad ezt reméllni—• jóindulattal leend, a' király és a’ haza iránt pedig magát hoszszas évek során át érdemesítve, ő Felsége elött kedves; ’s e’ kettős tekintetből a' legkegyesebb Fejedelem, és hiv népe közti legjobb közbenjáró lehet. Méltóztassék azért Exczád maga részéről is az országosan egybegyült KK és RR őszinte óhajtását Excrád számos évekig nyúló állandó egésségéért kegyesen fogadni. Országgyűlési USZICS. Folytatatása és vége a szeptember 17- kén tartott hatodik országos ülésben folyt vitatásoknak. Szerdahelyszék egyik követje. Legelőször ezen helyen felszólalandó, legelőször a' törvényhozás e’ szent teremében fellépendő, képpes vagyok felfogni 's méltányolni a' kitünöleg mutatkozó többségnek azon kivánatát, miszerint a' vitatkozásoknak véget vetni óhajtván, enunciatiot követel. De t. KK és RR ! követi állásom törvényszerinti felfogása eltilt a kért szótól elállani, mert én is egy municipalitásnak lévén a’ küldöttje szent kötelességemnek tartom , egyéni nézeteimet küldőim akaratjának alárendelve, azoknak nézeteit hivségesen tolmácsolni. Küldőim iránti kötelesség tehát konszerű, bár ellenére a' többségnek, mely enunciatiot vár, a' nyilatkozásra; de a’ t.KK és ER ugyan ezen többségérül bizonyosan bocsánatot nyerendek, midőn viszszaemlékezni méltóztatnak, hogy szász nemzetembeli követ atyámfiai az 179 l-i1 -k törvényezikk azon rendszabályát,,quivis opinansium brevitati studeas“ eddigelé talán mértéken túl is követték. Tolmácsolom tehát én is küldetm nézeteit a' szőnyegen forgó tárgy, t. i. a lajstrommal egybeköttetni kívánt sérelmek iránt. Két országgyűlésen már t. i. 1837,8 n és 1841 — 43-nyilatt ártott az országgyűlési tagok lajstroma a’ gravaminalis mezőn; két országgyűlés már vádolta a’ kormányt megsértésével az alkotmánynak. A’ kormány ismételve leküldött leirataiban ugyan azon általa megsértettnek állított alkotmányra hivatkozva és támaszkodva azt nyilvánította, hogy csak alkotmányadta jogával élvén, alkotmánysértési vád ellene nem emeltethetik. És mindemellett a már is mutatkozó többséges harmadik országgyűlésből is ismételni készül a lajstrom iránti sérelmi feliratokat, ismételve a kormányt alkotmánysértéssel vádolni. T. KK és RR! midőn e’ tárgyban nyilatkozott több érdemes szónokok nézeteit, melyek általam előadandó nézetektől merőben eltérnek, fontolóra veszem, a' szólástól szinte el kellene állánom. De bátorságosit a’ szólásra követi állásomon kivűl még megfontolása annak, hogy a’ szólásszabadságának szent ügye ez előtt is, jelesen 1837-n ugyancsak az országgyűlési teremben mily hő részvéttel pártoltál ott; de külömben is az 1790 - i törvényczikkben minden országgyűlési tag részére biztosított libera vox et consultatio csak úgy lehet valóság; ezen libera voxnak csak úgy és csak akkor van alkotmányos értelme, ha e’teremben a’ kitűnő többséggel is szembe ellenkező vélemények is szabadon nyilvánulhatnak. A* szólás-szabadsági ezen alkotmányadta jogom használására bátorságosit még megfontolása annak, hogy tanácskozás szólásszabadság nélkül lehetetlen lévén, okvéletlen szükséges, hogy minden hozandó határozat és törvény a nyilvánult, ha szinte ellenkezők is, véleményeknek legyen a’ szüleménye; hogy szabad eszmecsere legyen a’ határozatoknak alapja, hogy ‘ij szabad tanácskozás mellett eszközöltessék ki, legalább e’ teremben minden határozat iránt az annak testesitésére oly elmulhatatlanul szükséges sympathia, melyet főleg ott számításából kihagyni nem szabad a’ törvényhozásnak, hol — mint nálunk — az országgyűlés szerkezete nem annyira a’ képviseleti rendszeren alapul, hanem a' fennálló világos törvények nyomán inkább folyadéka a’ rendiség eszméjének. Ezen átalános nézetek előrebocsátása mellett bátorkodom tehát küldőim nézeteit a’ fennforgó lajstromi kérdés iránt a’ következendőben nyilvánítani, vezérfonalul a Mihordamegyei indítvány nyomán vévén fel az 1842 k aug. írok ugyan e’ tárgyban ő Felségéhez küldött országgyűlési repraesentaliot. (L. az 1842-ki országgyűlési irományokban pag. 174— 1763