Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)

1846-10-29 / 87. szám

Izöven pontok érdekelve voltak , mivel pedig Borneo k­ét­ségbehozhat atlanti­ német­al­föld­i birtoknak tartatott, azért e­ szigetről azon alkuban szó nem létetett. Történt azonban,­­hogy S­aboán sziget, Borneo északnyu­gati partja tőszomszédjában , Anglia ügyeimét i­­s vágyát magára vonja, mivel alkalmas fek­vésénél fogva kőszén-lerakóhelynek igen al­kalmas lenne,’s azért az angol birtokok száma nevelésére kinézve van. Bubean ugyan Bor­neo függeléke, ez azonban úgy látszik nem fel­ülmúlhatatlan akadály — kivált, egy hatal­mas elek­. Csakugyan gr. Aberdeen volt kilsőminiszter, az angol kabinet ezélzásival nyíltan elő nem állott. De a’ mostani kül­ső státustitoknak lord Palmerston heves tim­ber, ki a’ dologból titkot nem csinál, 's a' németalföldi kormánynak nyíltan kijelentette, miképp Anglia a­ fennirt­őzésért Eaboan szi­getet elfoglalni készül. A­ németalföldi gyar­mati miniszter kormánya jogát azon sziget­hez védelmező, ’s a­ londoni kabinétnak e­­gyebek közit azt is megjegyezte, hogy Új­ít­o 11 a­n­ci­­­a, mely oly nagy mint Európa, azon­ban csak igen kicsi része van még Anglia birtokában — még is minden függelékeivel egyetemben a’ legteljesebb kiterjedésben An­­glia sajátjának nézetik, miért igen természe­tes, hogy Borneora 's függelékeire nézve Németalföld is hasonló joggal van felruház­va. Megválik, mi lesz a' [zer vége? hihető­leg, ki erősebb, az hatalmasabb. A' németelföldi legnagyobb sziget Ke­­lelindiában Java — melynek függeléke a' ke­leti partja mellett eső 13ali sz­iget. Annak fe­­jedelme vagy radzsája a' németalföldi kor­mány felsősége alatt áll. E’ szigeten egy an­gol kereskedő megtelepedni akart, mire a' kívánt engedelmet megnyerte , 's egyszers­mind németalföldi alattvaló is lett. De mi­dőn dolga új hazájában jól folyt, kereskedé­se virágzó lett, az angol szellem megkörnyé­kezvén, abban mesterkedett, hogy a’ bali-i kereskedést Szingapore-ba átvih­esse , mely őzeiből a’ sziget fejedelmét alattomos sugal­­lásaival arra bírta, hogy a' németalföldi kor­mánytól az adót megtagadta , angol védelem alá adta magát ’s igy a’ németalföldi kor­mány egyebet nem lehetett, mint a' bali-i radzsát fegyverrel megtámadni, mely tábo­rozás közelebbről szerencsésen, é s azon hir­­telen fejedelem engedelmességre térítésével végződött.­ ­ A­­tCZ 1. u­irk­aran­Sz Külömbfélék Bi­harból. (Történetből elkésett.) Miután me­gyénkben ismételt erőfeszítés után sem lehe­t­ a' vizek szabályozását a’ törvény rendelte közmunkák rámájára vonni, a’ vízáradások által a' közelebb múlt években is tetemes károkat szenvedett birtokosok, engedve a­ múlt júniusi közgyűlésünkből hozzájok inté­zett felhívásnak, nem annyira nagy számmal, mint szokatlan lelkesedéssel és szivarokkal ellátva, még a' múlt augusztus hó 3 án reg­gel 9 órakor megyénk nagy termében meg­jelentek, fennebb érintett közgyűlésünkből kiküldött másodalispánunk elnöklete alatt a* kártékony vizek szabályozásáról tanácskozan­­dók.­­• Szivarozás közben, megkezdetvén a’ tanácskozás is, két részre oszlanak a' birto­kosok véleményei: egyik rész, melynek ne­hány tagjai még most is sajnosan emlékez­­nek­ viszsza, néhai t. b. P. L. által mult 18­46-dik év január. 22-kén tartott közgyűlé­sünkben lett azon kérdésre: ,,Van-e még több ügyvéd?“ mely kérdésnek reájuk nézve azon szomorú következése lett, hogy vízzel boritott földjeiket többé nem a­’ köznép mun­kájával, mint óhajták , hanem saját költsé­gükkel képtelenek használhatóvá lenni, — a’ t­iszaszabályozó társulathoz kívánt csatlakoz­ni, míg a' másik de kisebbségben maradt rész, a* nevezett társulattól külön válva, sa­ját körltségén kivánta a* szabályozást meglé­teim; a’ Tiszaszabályozó társulathoz csatla­­ko/­andók azonban huzamos!» ideig vitatkoz­tak a* felett, ha egy, vagy a szabályozandó vizek számához képpest több társulatot ala­­kitsanak-e ? — Megnyilának az alatt az ég­nek csatornái 's a* nagy és sűrű cseppek­­ben lehullott első zubogása véget vett a kora tanácskozásnak, 's a­ vizek mellett lakó bir­tokosoknak emlékükbe idézte azon károkat , melyeket termékeikben és takarmányaikban, olykor csak pár negyed órai essőszülle ára­dások által is szenvedtek.­­— T. b.­­Sz. M. lépő első a’ cselekvés terére, melytől többen annyira borzadnunk ,­­ irá első alá a­ tisza­­völgyi szabályozó társulat által kibocsátott szabályokat. Követték őt többen,­­s meg lön alakítva az annyira félelmes társulat, válasz­tatott ideiglenes elnök, választottak ideiglenes választmányi tagok és jegyző. .Megemlítvén ez úttal azt, hogy a'Jelenkornak egykori le­velezője M­. A. csupa szerénységből, vagy ta­lán tartva attól, hogy mikedveltő jegyzők csak a’ közgyűlési határozatok feltételére vál­lalkoznak , az ideiglenes jegyzőségről előre leköszöni ugyan, de ideiglenesen választatott S.­­1. elnöknek sikerült őt a’ társulatnak megtartani; ezekután a’ társulat gyűlésére határidő tűzetvén, a' tanácskozásnak vége szakadt. — Mi per­ig azon egyszerű óhajtá­sunkkal hagyánk­ el a’ tanácskozási termet , hogy bár akadna erélyes mérnök, a' ki me­gyénkben, a’ közügynek tetemes károkat o­­kozott, 's néhány évek alatt két kir. commis­­siot előidézett Tiszánk szabályozását magára vállalva, azt végre is hajtaná. Mull­lSt.Vik év december havában, me­gyénk nagy termében véghez vitt gyászos­én­­lék­ü események vizsgálatára kiküldött kir. biztos A. J. úr koronás fejedelmünk által más biztosi munkálatra is megbizatván, me­­gyénkbeni működését kevés időre félbesza­­kasztá, vizsgálata eredményéről annak ide­jében. Kik viszszaemlékeznek a­ mult év decem­ber havában tartott közgyülésünkbeni történ­tekre, tudva lesz elöltök, miszerint akkoron a' magához és elveihez m­indenkor hű polgár, 's négy országgyűlésen követünk B. D. élete, a' szerencsés véletlen után, leginkább egy fiatal cadet szilárd elszántsága által mente­­tett­ meg; tudják ezt több gyár- és moson­­megyeiek is, mit bizonyít az, hogy B. D. élete szabaditójának egy drága készületü kardot kül­denek emlékül. — Köszönet az érdemes mél­tányla nevezett megyeieknek, 's adja az ég, hogy ne legyen több alkalmuk hasonló em­lékek osztogatására. V­á r a d i. Székel­y-U­­d­v­a­r­h­e l­y, October 8-án. Társai éltünk csendes körébe, sok lelki él­vezetet hozott azon magyar színésztársulat, mely Sepsy Károly igazgatása alatt, néhány holnapig itt működött. F a nemzetiségért küz­dő társulat megérdemli, miszerint e­ jó irá­nyú lapok hasábjain is méltányoljuk. Azon sok maradandó becsű színművek közti — miket öröm volt hallanunk — legyen sza­bad megemlíteni igazgató tanár Magyarosi Szőke József úr ,Alba és Szelima“ czim­ű szomo­­rujátékát, mely zajos tetszéssel adatott.*) E’ mű, rövid időn második jobbított kiadást ér, mire előre kívántuk figyelmeztetni a­ t. ez. közönséget. — A’ már életpályáján hanyatló iró, ez alkalommal babérkoszorúkkal tisztel­­tetett, mik hajnalfényt deritnek tisztes hom­lokán. K. Mint tudva van, Pesten a’ nemzeti szín­háznál két énekes prima donna van, Scho­rl­e I­n­é és Moll­ósy Cornelia. Szemere­­ Pál, egy alkalommal, midőn t. i. e' két mű­vésznő egyszerre lépett­ fel, felölök úgy nyi­latkoza : „Olyan most a* magyar opera, amot egy jó magyar nadrág, melyen Sc­hodelne­k vastag erős paszom­árrtot , Isollósy Cornelia a’­­­­ilia vékony sujtásokat képezi.“ Liszt. Ferenc/. — írják a­ pesti la­pok — Szegszál di a ment a’ tolnai alispán­hoz, innen Aradon Temesváron át Fudélybe s később Moldovaira utazand. Óhajtva várunk Mint csinálhatni Ti­­borból gyorsan ré­git, piemonti hírlapokban olvasható. Az új bort egy azelőtt áll­ó borral n megtörlött ü­­vegbe teszik, fél pohárnyi üres helyet hagy­nak benne. Az üvegnek gondos bédugása után, GO B. foknyi forró vízbe teszik, ’s egy óráig benne hagyják. A’ bort azután más üvegbe töltik 's gondosan bedugják. IT kü­lönben egészen ártatlan módot Olaszország­ban nagy sikerrel ’s gyakr­an használják any­­nyira , h hogy a­ legjobb bor­ismerők is annak ekképp kapott fáin szagja által könnyen meg­csal­ódnak. L) U­j lövőszer. A­ hírlapok most so­kat foglalkoznak az e’ lapokban is említett új lövőszerrel, az úgynevezett durranó vagy helyesebben lövőgyapot­tal, melynek a pus­kapor feletti elsőségéről több helyeken lett próbatételek után átalános meggyőződés vann. Egyfelől a’ lövőgyapott ismételt számos lö­vések után is a' pisztoly vagy puska csövé­ben semmi piszkot nem hagy, semmi rúgást nem okoz, a' mellett nagyobb ereje van 's m­eszszebb löki a’ golyóbisz, mint a’ rendes puskapor, ’s igy ennél könnyebben alkalmaz­ható ’s végre az azzal töltött lövőfegyver el­nem sülésétől félni nem lehet, azonban nem olcsóbb, mint a’ rendes puskapor. — E‘ lő» vegyapoll feltalálói voltak Lebenkein és Bölrger Frankfurtban, de a’ kiktől (f­ggelle­­nül professor Otto Braunschweigban hasonló lövőszert talált­ fel,­­s e rit­kát egyszer­smind,, tehát azon lövőgyapott készítése módját is közönségessé tette. Jól meghiszlált gyapot­tól fél minutáig lehetőleg­ öszveszoritott sa­­létrom-savanyba kell mártani, ’s azután gyak­ran megújítandó vízbe tenni, hogy a' rá ra­gadó savany teljesen eltávolittassék, egyszer­smind ügyelni, hogy a’ keményebb öszve­­függő részecskék jól kibontassanak , 's azu­tán a' gyapott megszárittassék, 's azzal a’ dun­anó-szer készen van.­­Most közelebbről Bley orvosi tanácsos és gyógyszerárus Bernburg­­ban , kihirdette, hogy a’ mondott találmány következtében a’ gyapott helyett pótló olcsóbb anyagról gondolkozott, 's azt kivált lágy fák gyalu- és fürészporában szerencsésen fel is találta, mely füstölő salétrom­-savanynyal le­öntve , ’s azután megmosva és szárasztva durranó tulajdonsággal bír, könnyen fellob­ban ’s lövésre, mint kő-széthanyalásra egya­ránt használtathalik. » *) A’ tisztelt tanár úr min­t költő 's a’ a' mú­zsák avatottja, más munkáival is magát ismer­tette. S z e r­k. I jabb­­ miositasok A’ mint könnyen lehet képezelni, a’ ge­­nevai radicalisok győzedelme a’ svájezi kat­­holikusok közti nagy aggodalmat és mozgást szült: a' luzerni nagytanács a’ kormánynál teljes és feltételes­len meghatalmazást adott a canton bátorsága 's felségi jogai védelmén minden szükséges rendszabályokhoz nyúlni azt azért a’ státuspénztárából leendő költségek­re teljesen felszabadította. — Wallisban és Freiburgban is sürgető előrevigyázási intéz­kedések tétettek­: Baselvárosban ellenben a radicalisok mozognak, ’s Geneva példáját a­­karják követni. A' pruszzziai király Sziléziából oc­obe 14-n Berlinbe viszszaérkezett. Portugáliában oc­ob.­G-n miniszteri vál­tozás történt, Saldanha lett főminiszter ,­­ a' kormány úgy látszik, a’ régibb rendszer­re viszszatér. Kolozsvári gabonaár. Oc 22-kén. (Váltó garasokban). Tisztabúza 6( Elegyes 44. Prozs. 30. Törökbúza 25. Zab 1 Marhahúsnak fontja 10 xr. váltóban. toz.erk. 8£1LÁG1I FERKICZ.-Alyomatott az evang reform, föoskola könyv- é® könyvinö Intézetelert.

Next