Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-03-21 / 23. szám

m­it ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Dagasztrst­on. Gr. Kornis Rozália, cs. isk. kamarás id. gr. Ka­rács­a­y Sándor úrszere­­s tett neje, élte 67-i i­­k évében f. martz. 17-n. Malom Lujza k. a. kedves emlékezetű ókormányszéki tanácsos n. Malom Zsigmond urnak sokoldalú miveltséggel és szép lelm­­ tulajdonok- által jellemzett leánya, világ következtében folyó 1 mártz. 18-n, Reich Zsuzsán­na, tartományi szám­ve­vő­­jtiszt Mátéi­ F­e­r­e­n­c­z szeretett hitvese, élte 42-d­k évében f. mártz. 17-n, XV­a­g­n­e­r Frigyes, kolozsvári polgár és volt Ikereskedő élte 75-dik évében f. mártz. 16-n itt !Kol­ozsvártt meghaltak Béke poraiknak! Bélih József, szepesi megyés püspök, ki tazon egyházi megyét 23 évig kormányzó, f. mar­­ttzius 6-n élte 90-dik évében meghalálozott. Nyu­godjék csendesen! Kinevezések. O cs. és ap. kir. Felsé­ge a’ b. Bedekovich Lajos nyugalmazása által meg­­­üresült magy. kir. udv. első cancellári helyre, — Szögyény László második alcancellárt mél­­tóztatott klmesen kinevezni. (?) csász. és apest- kir. Felsége a’pesti egyetem­nél megüresült dogmatikai tanszékre Hoványi Ferencz szilágy-somlyói plébánost kinevezni klmesen méltóztatta. Színházi jelentés. Folyó hó 23-a bér­let-szünettel Tóth István részére e’ színpadon először adatik: ,,A’ tengeri sebész“ új frank dráma 3 felvonásban; irta Louvestre Emil, fordi­­tatott Kolozsvárit. Először adatott Párizsban a’ Sz. Márton kapu melletti színházban Julius 23-n 1845-ben. Ország­gyűlési köz­lés. A’ már­tzius 5-dikén tartott negyvenedik or­szágos ülés vége. Aranyos-szék köve­tje: Ha a’ föl­­desúr úrbéresének oda ajándékozza az épü­let­e­k­e­t, azon nehézséget látja, hogy az Decr. 1. r. 40. czime már meg lévén állítva, ha a’ földesúrnak szüksége lesz az úrbéres lelkére, miképp allodizálja, mert a’ viszszakivánáshoz bizonyosan el fogja rontani a' házat, tehát ezen elrontást nem akarná megengedni, ha­nem a’ becsár letétele mellett a' földesúrnak maradna. Egyébiránt elfogadja a’ felolvasott alsófejéri főispán szerkezetét. Kr­asz­n­a - m. k­ö­v­e­t­t­e . A­ 4, 5 , 6 §-kat elfogadja. A’ 7-k §-t módosítja oda, hogy: hol eddig uraság erdejében úrbéresek erdö­­lés gyakorlatában voltak, ezután is meghagyas­sanak, hanem mérsékleti ár mellett a­ földes­­úr tudtával, mely pénzöszveg az erdő őrzé­sére fordítandó lenne. A­ többi §§-kat ille­tőleg: az eddigi használat mérték szerint kü­­lönöztessék­ el , és az urasági erdő maradjon a’ földesúr kezében, az úrbéresek kezére me­nendő erdő pedig a’ földesúr felügyelete a­­latt legyen. E­gy kir. hivatalos: Csak jótékony­ságból adott földesúr eddig úrbéreseinek er­­dölési jogot. A’ viszonossági jognak, mit Bel­­oszólnék­m. követje megemlitett követelés­ekintetében csak ott lehet helye, hol a’ kö­vetelés egyforma jogon alapulhat. De, a­ hol magához a’ dologhoz a’ követelőknek nem igyforma joguk van, vagy még sokkal inkább, 1tt az egyik félnek magához a’ dologhoz ép­pen semmi joga nincs, ott viszonossági jog sincs. Már az erdőkhöz a’jobbágyságnak sem­mi joga nem lévén, viszonossági joga sem le­het. Annál fogva , legfeljebb annyit várhat csak, hogy fát kapjon, de hogy még a' mér­tékre nézve is követelést formálhasson, arra semmi joga, 's igy a' reciprocitást szóló nem­ pártolja, 's az alsófejéri főispán szerkezetét e’ tekintetben is, elfogadja.­­ Mint tegnap, úgy most is megemlíti szóló, hogy e'törvény­­czikkbeni javadalmak tekintetében a­ hozan­dó határozatokat egész kiterjedésében a­ szé­kely földre kiterjeszteni nem lehet. Mert er­­dőlés tekintetében ilyszerű szabályozás által székely földön a’ jobbágy roszszabb állapot­ba tétetnék , midőn most az erdőnek min­den javadalmait, a’ földesúrral merőben egy­formán és egy mértékben használja , oly tör­vényt pedig, mely állat a’ paraszt állapotja roszszabbá tétetik, nem lehet akarni, 's kéri szóló a’ székely katonáskodó helységeket is különös tekintetbe vétetni, mert a' hadban szolgáló embernek vannak a’ törvényben kü­lön jogai et tekintetben is. F o g­a r a s­­ v. követje: A* viszonosság elvét pártolja, 's hol az erdők elkülönítésé­ről van szó, kívánja kimondatni, hogy az er­dők egy antiqua sessio után 1/8 részben az úr­béreseké legyen, 7/8-ad részben pedig a’ föl- i­des úré. Hunyad - megye­- K­ü­k­ü­ 1 f ő m­egye —­­a’ 4-k­­. kivételével; S­z­é­k- vá­r­os k­ö­v­e­t­­j­e­i, a' kir. k­ö­z­ü­g­y­e­k igazgatója, e­gy t­á­b­l. ülnök, két k. hivatalos, egyik ítélő mester, ki a’ reciprocitás elvét is kiváná Belsőszolnok követeként, és még egy szám feletti k. t­á­b­l. ülnök, csak rövi­den pártolák az Alsófejér­ m. főispánja által tett szerkezetet. Alsófejér­ m. főispánja, elfogad­va a' Belsőszolnok-megye követje által meg­érintett viszonossági elvet, elnöki kijelen­tést kér. Elnök: Nem lévén többen felírva , ha nem kivánnak többé hozzászóloni, a' kijelen­tést megteszem. (Halljuk.) Alsófe­jér-megye főispánja által egy módosítása olvastatott­ fel az országos bizottmány munkálatának, me­lyet a­ EK és RR legnagyobb része pártolt. Tétettek ez ellen némely ellenvetések, pél­dául :­­„jobb lenne, ha az erdő mennnyisége vétetnék tekintetbe,“ mint­sem arra tekin­tettel lenni, hogy: minő mértékben voltak eddig az erdölési javadalom használatában.“ Továbbá: „hogy ha a­ paraszt elpusztítja a' neki kiszakasztott erdőrészt, akkor szálljon az viszsza a' földi surra.“ Majd, hogy: tétessék a' 4-dik­e­t, az, hogy ,,a’ parasztok semmi e­­setre a’ házat *d ne ronthassák.“ — Java­­soltatott az, hogy ,­midőn a’ birtokosnak gyermekei számára szükséges lenne a’ decre­­talis törvény értelmében valamelyik urbére­­si teleknek kisajátítása , ne legyen kényte­len a' rajta lévő épületnek árát megfizetni.“ A* 3-ik §-ra nézve létetett, két javaslat : e­gyik az, hogy a­ viszonosság eszméje letes­sék - b­e ilyformán ,,ha a’ szerződés nem si­­kerü­lne, a’ földesúr vagy pedig az úrbéres kívánságára a’ kiszakasztást megtenni lehes­sen“ és hogy : ,,a' földesúrnak az erdészeli renddel megegyező felügyeleti joga itt is mint a' 2-dik §-ban emlittessék­ meg. — Úgy látszik a' többi módosítások mind elestek , csak az utolsó módosítás fogadtatott­ el; vala­mint szintén a' reciprocitás eszméje is. E­­gyébiránt Alsófejér-megye főispánja által fel­olvasott szerkezet általános pártolást nyert. — A' 6-dik §-os felett mely nádas helyekről szól, semmi vitatkozás nem történt, termé­szetesen azért, mivel arra nézve észrevéte­lük nincs. Annál fogva a­ szerkezetnek 2. 3. 4. 5. és 6-dik §-sait úgy, mint azt a’ l. fő­ispán úr felolvasta, határozatképpen ezen­nel kijelentem. U­d va­r h­e l­y -s­z­é­k követje: Utasí­tása szerint javaslolja hogy a’ házak ’s épü­letek ne engedtessenek­ át az úrbéreseknek , miután a­ határozat ellenkezőleg ü­lött­ ki , az ellen óvást tesz. —Ezt pártolja szólónak k­ö­­v­e­tt­á­r­s­a is. Elnök: Még ugyan bévegezve ezen törv.czikk nincs, hanem méltóztassanak most a' EK és RR a’ kulcs felett elölegesen ta­nácskozni, hogy aztán együtt az egész 3-ik terv.czikk országos tanácskozás alá vétethes­sék. — Ezzel az ülésnek vége lett. Negyvenegyedik országos ülés, marlzius 10-kén. Tárgy: A’ múlt határoza­tok megváltoztatását tárgyazó némely indít­ványok. A' közelebbi ülés jegyzőkönyvének olva­sása 's megállítása közben : K­ö­v­á­r - v­i­d­é­k­e f­ö­k­a­p­i­t. h­e­l­y­t­a­r­­tója. A' jegyzőkönyvhöz kivan szólani, nem mintha, az más szókkal volna irva, mint ha­tároztatok, és az ajánlott ’s elfogadott szer­kezetet nem megváltoztatni, hanem tisztábban más szavakkal kívánja kitétel­ni. Ugyan­is mind az indítványozó alsófejéri főispán, mind pár­tolói p. o. a" fogaras-vidéki e. követ úr is, tisztán kimondották, hogy a’ legelői elkülö­nítést csupán úrbéres és földesúr közti értik; már pedig ezen kifejezésben a' midőn vala­melyik földesúr jegelőbeli illetőségét elkülö­níteni kívánná több van kifejezve , ugyan is ebben a’ birtokos és birtokos társa köztti elkülönítés, minek módjáról az Appr. Const­ban tiszta törvényünk van, belé értetik, az e­­lőleges tanácskozások­ban, midőn az arány vagy kulcs meghatározásáról volt szó miszerint ez kiszakasztassék , többen ez iránt aggodalma­­kat jelent­vén-ki azoknak megszüntetésére jó­nak látná, hogy ezen singularisban kitelt ,,va­lamelyik földesúr“ plurálisba tétetnék és mi­vel a' földesurak alatt rendszerint a’ kisebb egyházi birtokosok nem szoktak értetődni, in­kább ezen szót „bir­tokosságo” tennék­ bé. Jj szerint a’ szerkezet igy volna „hogy a'hit la­kosság legelőbéli illetőségét“ 's még tiszta­ 23 ERDÉLYIHÍRLAP. fil^YCltk­eztetés. Telj­es számú példányokkal még szolgálhatunk. A­ folyamatban lévő országgyűlési vitatásokat valamint azoknak­­eredményét gyorsírói segítséggel közölvén, azokban a­ lehető serénységre és pontosságra ügyelni főtörekvésünk lesz. Félévi díj (1 ezüstben. S z e r k

Next