Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-04-08 / 28. szám
tos a' közelebbi ülésben a 111;I»«• f;‘ h*1 klterjesztetni-log. 11átszói kövei: Nem akarva» az úrbéri behozó biztosságnak több több munkát tenni Válla.ra i. i. egyszer határjárást, máskor termést név.egelést, 's biven hogy djon az örök*vállság ideje: marad a régi modor mellett. . Kézdi - vásárhelyi követ. utasitásánál fogva a’ bizottmányi szerkezet’ pártolja , azonban permissiv egyezkedés szerinti megváltásra szavaz. Egy kir. hivatalos: sunyad-megye követjének véleményét és előadását pártolván az országos bizottmányi szerkezet szerinti megváltásra nem szavaz. Koozs m. követje: Az országos bizottmány szerkezete szerinti megváltásra szavaz. Bereczk és Zilály városok követjei: A' permissiv megváltás mellett szavaznak. Eg v gr. és kir. hivatalos: Nem állítja éppen, hogy a’ dézma az ipart előmozdítaná; de mint minő törvényes joga volt a fölldesúrnak az úrbéri állományokért praestatiot, éppen oly joga volt, s van tizedet is kívánni. Az ajánlott 3-féle l. i. földdel, terresztményekkel és pénzzel való megváltás közzül a' földdel valót nem pártolja; mert küllőbbség van a' köz 1l, ha a’ földesúr az urbéres által mivett , megszán-tott, bevetett és learatott földtől csak az úrbéres által béhordva akarja a’ termeszt ményt tizednis, és a közit, ha a’ míveletlen földnek, melyet aztán a’ földesúr maga tartozik mivettetni , vettetni, róla alaltatni és béhordatni 1,10-et kapja, mi igen csekély. Például, más tiz vékás földből egy vékás földet kapni, ’s más ismét tíz vékás mivelt földről, melynek szántása 3 forintra, aratása 30 krjával számítva két napra 2 forintba, 's két napi bétordás lő krjával számítva 30 krba 's Így mindöszre ő írt ’s 30 krba kerül az úrbéresnek, szedni a’ dézmát; midőn ellenkezőleg egy véka magot kapván a' földesúr, ez érne 5 forintot, de a’ földnek mivelése 5 forint’s 30 krba kerülvén, megcsalalna a’ földesúr. A’ pénzzeli megváltást sem tartja szóló igazságosnak; mert midőn olcsó a’ gabona, az úrbéres, 's midőn drága, a’ földesúr vallana kárt. Szóló tehát a nélkül hogy vélekedését az iránt: mi módon történjék a’ dézmálás ? most nyilatkoznék: kijelenti, hogy az erőltetett megváltásnak nem barátja; ellenben, hogy a' dézma szabad egyezmény útján ideiglenesen bár vagy örökösen megváltassék, ezt pártolja. Maros-szék követe : Szent István a' magyar dézma alapító óta 800 évek folyván el, a' dézmaadás most már nem korszerű. De szeretné szóló az úrbéresre is kimondani a’ birtoktulajdon szentségét , hogy a’ mit ő azon földön termeszt melytől napszámot ád 's közterheket hordoz, az legalább szent tulajdona legyen. Midőn elmegy a földnépe 's ekéjét béakasztja a’ földbe, napszámot kérnek tőle és azt kívánják, hogy a'közterhekben részt vegyen; és midőn munkája után megtermeszti termesztményeit , akkor jő az udvarbíró, megtépászsza és elveszi tőle a' tizedet. Szóló azt hiszi, hogy mig napszám, robot 's dézma lesznek , nem történik meg az urbéri viszonyokbéli kibontakozás; egyszersmind örömest cserélvén fel a’ bizonyos valamit a’ bizonytalan többel, a' dézmának megváltását kívánja. Abban, hogy Szeben-szék követje eddig a nép érdekét ’s az örök-váltságot is pártolta és így a’ nép jólétére expedienst kívánta, most pedig a’ dézma megváltását nem pártolja, szóló nem lát logicai következetességet. Még furcsább logica az, hogy rendezés nincs, tehát a’ dézmát nem kell megváltani. Előtte szólott kir. hív. úr hoszszan soroltael, hogy szerinte a’ földesúrnak a’dézmából semmi haszna nincs; és ez igen kü- lünös , mert eddig a’ volt a‘ vezérelv, hogy az ur ti óra föld népének legyen hasznos, 's már most némely úr a’ felett vitatkozik bos /. szasan, hogy nines h a sz na a' földes urnak, l’ppen gr. T. E. úr előadásából tűnik ki, minő tömérdek igazságtalan kárával jár az úrbéresnek a’ dézmaadás. Ennél lógva utasítása szerint pártolja szóló a' megváltást oly kikötéssel , hogy ha rendezés nem lehetvén helyesnek látják küldői a' dézmának napszámmali megváltását: ez megtörténhessék és igy felszólítja a' kilét ennek meghatározásáta, hogy valamint a' földet oda adták napszámért az úrbéresnek ; úgy határozzák meg azt is, hogy mennyi napszámért adják oda a dézmát is. Egy báró és kir. hivatalos. A’ megváltást mindég buzgón pártolván , legalább elvileg a’ dézma megváltását is pártolja; mert ez oly különös neme az úrbéri praestationak, mely szerint az úrbéres többet ád mint mennyit a’ földesúr nyér, mennyiben az idő mostohasága és a’ dézmálás halogatása sokkal súlyosabban dézmál, mint a’ földesúr és az úrbéres tér fesztményeinek 2 10-ét elveszti, a’ földesúr* pedig még is csak 1 10-t kap, és igy 1 10 tesz bálba megy. Kraszna m. követje: A’ világnak statusgazdái egy szívvel s lélekkel kiáltják, hogy a’ tized károsan hal az ipar ra, de bogaras vnd. követje szerint sokszor többet is vesz el az úrbérestől, mint csak a’ föld tiszta használ; ’s végre mert vannak oly a dolog természetében fekvő viszszaélések, melyek Og . az úrbérest igen sújtják, ezeknél fogva a' kényszeritett megváltást pártolja. Egy gróf és kir. hivatalos. Nem kívánja fejtegetni a’ dézma káros és nyomasztó voltát, mely minden terhek között a’ legsúlyosabbnak ’s helytelenebbnek elismerve van,s éppen azért minden mivelt országban ezen teher megváltása sikeresen czélba is vétetett, sok helyt már végre is hajtatott. Angliában, melyet a' tized körül orthodoxia hazájának lehet nevezni a’ dézma erőltetett megváltása, ezelőtt több évekkel törvénybe igtallatván véghezviteleit. Nálunk a' dézma állása sokkal kényesebb és azt minél előbb által változtatni, annál inkább szükséges, mert nálunk egy egész nemzet létezik, melynek kebelében tized nincs. Tudjuk, hogy a' nép azon osztálya, mely tán leginkább el van nyomva, sok részben ki van véve a’ dézmafizetés alól, p. o. az úgynevezett oláh telepek. Továbbá, a’ tized nálunk egészen más czélra forditlatik, mint kezdetben intézve volt. 'S végre nálunk a' tized mostani birtokosai is a' tizedet nem bírják arányban annak becsével; igy tehát a' tized ügye ha valahol de nálunk igen gyengén áll, 's megfontolva hogy a' tized béhajtása mennyi akadálylyal jár ’s hogy a’tized valódi becséi az ellenszegülő nép kijátszásán menynyire csökkentik , úgy mindenkinek azon meggyőződésben kell lenni, hogy ez igen nyomasztó teher illő kárpótlás mellett megváltassék. Szónok, a’ permissiv megváltást czélravezetőnek nem tartja, mert minden törvénynek az a philosophiája és fogalma, hogy az okosabb részből emanáljon és az oktalanabb részt kényszerítse arra, hogy azt, mi az egésznek hasznos, legye. Szónok azért a’ dézmának minél előbbi kényszerűen megváltását szükségesnek véli. Nem áll, hogy mi az arra nézve szükséges eszközökkel nem bírnánk. Az országos bizottmány a’ többek közit azokat is felvette, melyekkel búlunk, és a’ melyek nálunk minden akadály nélkül elégtételbe mehetnek; ilyen az, hogy vagy robottal vagy termesztményekkel vagy földdel történjen a’ megváltás; ezen eszközök nálunk is vannak elég mértékben és minden akadály nélkül alkalmazni lehet. Az országos bizottmány a föld tized részének elvételét ajánlotta, de ez nem csak egyetlenegy mód és ez az állandó termesztmények általi megváltás; minden állandó megváltás eszméje pedig abban alapszik és azért szükséges, hogy minden ily praeslakokra nézve a’ közép terminus létessék fel. Annál fogva, a' megváltásra vezető eszközöket hazánkban is feltalálva, putolja a' kényszerűen megváltás eszméjét Torlain követte. Küldői elismerik, hogy a’ dézmaadás nyomasztó az iparra; de imndazáltal a* tized, mind vallásos mind alkotmányos élet linkben mélyen gyökor el.én nem látják lehetségesnek, hogy ezen megváltás egyoldalulag szüntessék meg, hanem per missiv megváltás által kívánnak alkalmat nyújtani, hogy a’ földesúr és úrbéres közüli szabad egyezkedés útján eszközöltessék. Iolio kam. követte: ( )hajtják ugyan küldői az úrbéri tized megváltását, mert megismerik, hogy az a’ szorgalmat csökkenti, de hogy most kényszerítő törvény által töröltessék el , azt helyesnek nem látják ; mert némely földesúraknak néha egész jövedelmük csak a’ tizedből áll, annál fogva csak is a’ szabad egyezkedés óljára kívánják annak megváltását bocsátani,s ezt a’ maga idejében az úrbéri tárgyak felügyeletére kinevezendő hatóságra kívánják bízni. K e I s . fejérm. követte: Küvestársa előadását pártolván a’ szabad egyezkedésszerinti megváltásra szavaz; azonban minthogy Belsőfejér-megyében nem mindenütt gyakoroltatik a’ dézma olás 's In az úrbéri állományok úgy maradnak mint határoztállak, Fejériban a’ földesünk sok kárt szenvednek az urbér által , kéri a’ illlét , hogy az úrbéri állományokat megyéjében legalább azon helyekre nézve, melyekben a’ dézmaadás gyakorlatban nincs, egy tized részszel alább szállítsák. Is. öv á rv. s . kapit. boly tartója . Belelőleg megjegyzi, miként nem azért találtatott-e az urbér hogy a’ földesúr mindent veszítsen, az úrbéres pedig mindent nyerjen. Egy látja, ha oda adná a’ dézmának megváltását, az úrbéresnek könnyebbségére válna, ’s ha neki oda ajándékozná, ez reá nézve még jobb volna, és ha soha urbér nem készületett volna, hajlandó volna szóló ily nagy szökést tenni , de miután az urbér készítése van szőnyegen, birtokosoknak a’ kevesebbhez az úrbéresnek a’ többhöz szoknikell ’s ezért a’ dézmát nem kívánja az úrbéreseknek átadni, hanem úgy mint eddig, természetben kiszolgáltatni. Aranyos-szék követte: Pártolja a bizott mányi szerkezetet, székely földre csak annyiban kivánván értetni a' tizedet , mennyiben a’ fennálló törvényekkel és fennálló határozatokkal öszve nem ütközik. Egy Ur. hivatalos: A' dézma 130 I 's neháriyadik esztendőben állíttatott meg, 's első tárgy melynél fogva elsőben elegyedett a’ status földesúr és paraszt közötti viszonyokba és oly oklevél, mely bizonyítja azt, hogy azon föld mely használat végett adatott a’ parasztnak,nem a’ paraszté hanem a’ földesúré. Szóló tehát a’ dézmának sem eltörlésére, sem pedig minthogy az ajánlott módokat roszabbaknak tartja egyiket a’ másiknál, megváltására nem szavaz avagy csak azért is, mert a’ megváltás eszméje biztosságra lévén bízva, semmi apró tárgyba az örök-váltságot, a’ váltságos eszme ’s elvnek megállítása elött részletenként bélopatni nem kívánja; annálfogva marad a’ dézmának eddigi természetbeni megadása mellett. Belsőszámokm. követte. Küldői is elhájtják a’ földdeli megváltást, ’s az arróli egyezkedést a' földesúrra kívánják bízni, mi ha megtörténik , azon esetben a' gabonanemekben kívánják elhatároztatni; ha pedig a’ megváltás létesülhet , akkor az azzal járó közterheket aránylagosan a földesurakkal hordoztatni óhajtják , kivéve az egy személyes katonáskodást. Szamosujvár követje, Maros szék követjének felelőleg, hogy utasításától el nem térhetvén nem szavazhat Fölömben a’ dézma irányában mint szavazott ; ismétli egyszersmind, hogy küldői a dézmamegváltást az országos bizottmány véleménye szerint léiddel történni és permissive kívánják, ’sa’i. ’s a’ t. is.)