Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-04-08 / 28. szám

tos a' közelebbi ülésben a 111;I»«• f;‘ h*1 k­lte­r­jesztetni-log. 11­á­t­s­z­ó­i kövei: Nem akarva» az úr­­béri behozó biztosságnak több több munkát tenni Válla.ra i. i. egyszer határjárást, más­kor termést név.egelést, 's biven hogy djon az örök*vállság ideje: marad a régi modor mellett. . K­é­z­d­i - v­á­s­á­r­h­e­l­y­i k­ö­vet. utasitá­sánál fogva a’ bizott­mányi szerkezet’ pártol­ja , azonban permissiv egyezkedés szerinti megváltásra szavaz. Egy k­i­r. hivatalos: s­unyad-megye követjének véleményét és előadását pártolván az országos bizott­mányi szerkezet szerinti megváltásra nem szavaz. K­o­­­ozs­­ m. követje: Az országos bi­zottmány szerkezete szerinti megváltásra sza­vaz. Bereczk és Zilály v­árosok k­ö­­vetjei: A' permissiv megváltás mellett sza­vaznak. E­g v g­r. és k­i­r. hivatalos: Nem állítja éppen, hogy a’ dézma az ipart előmoz­dítaná; de mint minő törvényes joga volt a fölldesúrnak az úrbéri állományokért praesta­­tiot, éppen oly joga volt, s van tizedet is kívánni. Az ajánlott 3-féle l. i. földdel, ter­­r­esztményekkel és pénzzel való megváltás köz­­zül a' földdel valót nem pártolja; mert k­ül­lőb­b­s­é­g van a' k­ö­z 1l, h­a a’ f­ö­l­d­e­s­ú­r a­z u­r­b­éres által m­i­v­e­t­t , m­e­g­s­z­á­n-­t­o­t­t, bevetett és learatott földtől csak az úrbéres által b­é­h­o­r­d­v­a a­k­a­r­j­a a’ termeszt m­­é­n­y­t ti­z­e­d­ni­s, é­s a­ közit, ha a’ m­ívelet­len földnek, melyet azt­á­n a’ földes­ú­r maga t­a­r­­t­o­z­i­k m­i­v­e­t­t­e­t­n­i , vettetni, róla a­laltatni és béhordatni 1,10-et kapj­a, mi igen csekély. Például, más tiz vékás földből egy vékás földet kapni, ’s más ismét tíz vékás mivelt földről, melynek szántása 3 forintra, aratása 30 krjával számítva két nap­ra 2 forintba, 's két napi bétordás lő krjá­val számítva 30 krba 's Így m­indöszre ő írt ’s 30 krba kerül az úrbéresnek, szedni a’ déz­­mát; midőn ellenkezőleg egy véka magot kap­ván a' földesúr, ez érne 5 forintot, de a’ föld­nek mivelése 5 forint’s 30 krba kerülvén, meg­­csalalna a’ földesúr. A’ pénzzeli megváltást sem tartja szóló igazságosnak; mert midőn olcsó a’ gabona, az úrbéres, 's midőn drága, a’ földesúr vallana kárt. Szóló tehát a­ nél­kül hogy vélekedését az iránt: mi módon történjék a’ dézmálás ? most nyilatkoznék: kijelenti, hogy az erőltetett megváltásnak nem barátja; ellen­ben, hogy a' dézma szabad egyez­­­mény útján ideiglenesen bár vagy örökösen megváltassék, ezt pártolja. Maros-szék k­ö­v­e­t­­­e : Szent István a' magyar dézma alapító óta 800 évek foly­­ván­ el, a' dézmaadás most már nem korsze­rű. De szeretné szóló az úrbéresre is kimon­dani a’ birtoktulajdon szentségét , hogy a’ mit ő azon földön termeszt melytől napszá­mot ád 's közterheket hordoz, az legalább szent tulajdona legyen. Midőn elmegy a föld­népe 's ekéjét béakasztja a’ földbe, napszá­mot kérnek tőle és azt kívánják, hogy a'köz­­terhekben részt vegyen; és midőn munkája után megtermeszti termesztményeit , akkor jő az udvarbíró, m­egtépászsza és elveszi tőle a' ti­zedet. Szóló azt hiszi, hogy mig napszám, ro­bot 's dézma lesznek , nem történik­ meg az ur­béri viszonyokbéli kibontakozás; egyszersmind örömest cserél­vén­ fel a’ bizonyos valamit a’ bizonytalan többel, a' dézmának megváltását kívánja. Abban, hogy Szeben-szék követje ed­dig a nép érdekét ’s az örök-váltságot is pártolta és így a’ nép jólétére expedienst kívánta, most pedig a’ dézma megváltását nem pártolja, szóló nem lát logicai követke­zetességet. Még furcsább logica az, hogy ren­dezés nincs, tehát a’ dézmát nem kell meg­váltani. Előtte szólott kir. hív. úr hoszszan sorolta­el, hogy szerinte a’ földesúrnak a’déz­­mából semmi haszna nincs; és ez igen k­ü- l­ü­n­ö­s , mert e­d­d­i­g a’ v­o­l­t a‘ v­e­z­é­r­e­l­v, h­o­g­y a­z u­r ti ó­r­a f­ö­l­d n­é­p­é­n­e­k legyen h­a­s­z­n­os, 's m­á­r m­ost n­é­m­e­ly ú­r a’ felett vitatkozik bos /. s­z­a­s­a­n, h­o­gy nine­s h a s­z n­a a' f­ö­ldes urnak, l’­ppen gr. T. E. úr előadásából tű­nik ki, mi­nő tömérdek igazságtalan kárával jár az úrbé­resnek a’ dézmaadás. Ennél lógva utasítása szerint pártolja szóló a' megváltást oly kikö­téssel , hogy ha rendezés nem lehetvén he­lyesnek látják küldői a' dézmának napszám­mali megváltását: ez megtörténhessék és igy felszólítja a' kilét ennek meghatározását­a, hogy valamint a' földet oda adták napszámért az úrbéresnek ; úgy határozzák­ meg azt is, hogy mennyi napszámért adják oda a dézmát is. Egy báró és k­i­r. hivatalos. A’ megváltást mindég buzgón pártolván , lega­lább elvileg a’ dézma megváltását is pártol­ja; mert ez oly különös neme az úrbéri prae­­stationak, mely szerint az úrbéres többet ád mint mennyit a’ földesúr nyér, mennyiben az idő mostohasága és a’ dézmálás halogatása sokkal súlyosabban dézmál, mint a’ földesúr és az úrbéres tér fesztm­ényeinek 2 10-ét elvesz­ti, a’ földesúr* pedig még is csak 1 10-t kap, és igy 1 10 tesz bálba megy. Kraszna­ m. követje: A’ világnak statusgazdái egy szívvel s lélekkel kiáltják, hogy a’ tized károsan hal az ipar r­a, de bo­garas vnd. követje szerint sokszor többet is vesz­ el az úrbérestől, mint csak a’ föld tisz­ta használ; ’s végre mert vannak oly a do­­log természetében fekvő viszszaélések, melyek O­g . az úrbérest igen sújtják, ezeknél fogva a' kényszeritett megváltást pártolja. E­g­y gr­ó­f és kir. hivatalos. Nem kívánja fejtegetni a’ dézma káros és nyomasz­tó voltát, mely minden terhek között a’ leg­súlyosabbnak ’s helytelenebbnek elismerve van,­­s éppen azért minden mivelt országban ezen teher megváltása sikeresen czélba is vétetett, sok helyt már végre is hajtatott. Angliában, melyet a' tized körül orthodoxia hazájának lehet nevezni a’ dézma erőltetett megváltása, ezelőtt több évekkel törvénybe igtallatván véghezviteleit. Nálunk a' dézma állása sok­­kal kényesebb és azt minél előbb által vál­­toztatni, annál inkább szükséges, mert nálunk egy egész nemzet létezik, melynek kebelében tized nincs. Tudjuk, hogy a' nép azon osztá­lya, mely tán leginkább el van nyomva, sok részben ki van véve a’ dézmafizetés alól, p. o. az úgynevezett oláh telepek. Továbbá, a’ tized ná­­lunk egészen más czélra forditlatik, mint kez­­detben intézve volt. 'S végre nálunk a' ti­zed mostani birtokosai is a' tizedet nem bír­ják arányban annak becsével; igy tehát a' ti­zed ügye ha valahol de nálunk igen gyengén áll, 's megfontolva hogy a' tized béhajtása mennyi akadálylyal jár ’s hogy a’tized valódi becséi az ellenszegülő nép kijátszásán meny­nyire csökkentik , úgy mindenkinek azon meggyőződésben kell lenni, hogy ez igen nyo­masztó teher illő kárpótlás mellett megváltas­sék. Szónok, a’ permissiv megváltást czélra­vezet­őnek nem tartja, mert minden törvény­nek az a­ philosophiája és fogalma, hogy az o­­kosabb részből emanáljon és az oktalanabb részt kényszerítse arra, hogy azt, mi az egész­nek hasznos, legye. Szónok azért a’ dézmá­nak minél előbbi kényszerűen megváltását szükségesnek véli. Nem áll, hogy mi az arra nézve szükséges eszközökkel nem bírnánk. Az országos bizottmány a’ többek közit azo­kat is felvette, melyekkel bú­lunk, és a’ me­lyek nálunk minden akadály nélkül elégtétel­be mehetnek; ilyen az, hogy vagy robottal vagy termesztm­ényekkel vagy földdel történ­jen a’ megváltás; ezen eszközök nálunk is vannak elég mértékben és minden akadály nélkül alkalmazni lehet. Az országos bizott­mány a­ föld tized részének elvételét ajánlot­ta, de ez nem csak egyetlenegy mód és ez az állandó termeszt­mények általi megváltás; minden állandó megváltás eszméje pedig ab­ban alapszik és azért szükséges, hogy minden ily praeslak­okra nézve a’ közép terminus lé­­tessék­ fel. Annál fogva, a' megváltásra ve­zető eszközöket hazánkban is feltalálva, p­u­tolja a' kényszerűen megváltás eszméjét Tor­­lain követte. Küldői elismer­ik, hogy a’ dézmaadás nyomasztó az iparra; de imn­daz­által a* tized, mind vallásos mind al­kotmányos élet linkben mélyen gy­ökor el.­én nem­ látják lehetségesnek, hogy ezen megvál­tás egyoldalulag szüntessék­ meg, hanem per missiv megváltás által kívánnak alkalmat nyúj­tani, hogy a’ földesúr és úrbéres közüli sza­bad egyezkedés útján eszközöltessék. I­­olio ka­­m. követte: ( )hajtják ugyan küldői az úrbéri tized megváltását, mert meg­ismerik, hogy az a’ szorgalmat csökkenti, de hogy most kényszerítő törvény által töröltes­sék­ el , azt helyesnek nem látják ; mert né­mely földesúr­aknak néha egész jövedelmük csak a’ tizedből áll, annál fogva csak is a’ szabad egyezkedés óljára kívánják annak meg­váltását bocsátani,­­s ezt a’ maga idejében az úrbéri tárgyak felügyeletére kinevezendő hatóságra kívánják bízni. K e I s . fejér­­m. követ­te: Küvestár­­sa előadását pártolván a’ szabad egyezkedés­­szerinti megváltásra szavaz; azonban mint­hogy Belsőfejér-m­­egyében nem mindenütt gya­­koroltatik a’ dézma olás 's In az úrbéri ál­lományok úgy maradnak mint határoztál­lak, Fejériban a’ földesünk sok kárt szenvednek az urbér által , kéri a’ illlét , hogy az úrbé­ri állományokat megyéjében legalább azon helyekre nézve, melyekben a’ dézmaadás gya­korlatban nincs, egy tized részszel alább szál­lítsák. Is. ö­v á r­­­v. s . k­a­p­i­t. bo­l­y t­a­r­t­ó­j­a . Belelőleg megjegyzi, miként nem azért talál­tatott-e az urbér hogy a’ földesúr mindent veszítsen, az úrbéres pedig mindent nyerjen. Egy látja, ha oda adná a’ dézmának megvál­tását, az úrbéresnek könnyebbségére válna, ’s ha neki oda ajándékozná, ez reá nézve még jobb volna, és ha soha urbér nem ké­született volna, hajlandó volna szóló ily nagy szökést tenni , de miután az urbér ké­szítése van szőnyegen, birtokosoknak a’ ke­vesebbhez az úrbéresnek a’ többhöz szokni­­kell ’s ezért a’ dézmát nem kívánja az úrbé­reseknek átadni, hanem úgy mint eddig, természetben kiszolgáltatni. Aranyos-szék követte: Pártolja a­ bizott mányi szerkezetet, székely földre csak annyiban kivánván értetni a' tizedet , mennyiben a’ fennálló törvényekkel és fenn­álló határozatokkal öszve nem ütközik. E­g­y U­­­r. hivatalos: A' dézma 1­30 I 's neháriyadik esztendőben állíttatott­ meg, 's első tárgy melynél fogva elsőben elegyedett a’ status földesúr és paraszt közötti viszo­nyokba és oly oklevél, mely bizonyítja azt, hogy azon föld mely használat végett adatott a’ parasztnak,nem a’ paraszté hanem a’ földesúré. Szóló tehát a’ dézmának sem eltörlésére, sem pe­dig minthogy az ajánlott módok­at roszabbaknak tartja egyiket a’ másiknál, megváltására nem szavaz avagy csak azért is, mert a’ megvál­tás eszméje biztosságra lévén bízva, semmi apró tárgyba az örök-váltságot, a’ váltsá­­gos eszme ’s elvnek megállítása elött részle­tenként bélopatni nem kívánja; annálfogva marad a’ dézmának eddigi természetbeni megadása mellett. Belsőszám­ok­m. követte. Kül­dői is elhájtják a’ földdeli megváltást, ’s az arróli egyezkedést a' földesúrra kívánják bízni, mi ha megtörténik , azon esetben a' gabonanemekben kívánják elhatároztatni; ha pedig a’ megváltás létesülhet , akkor az azzal járó közterheket aránylagosan a­ föl­desurakkal hordoztat­ni óhajtják , kivéve az egy személyes katonáskodást. Szamosujvár követje, Maros szék követjének felelőleg, hogy utasításától el nem térhetvén nem szavazhat Fölömben a’ déz­ma irányában mint szavazott ; ismétli egy­szersmind, hogy küldői a­ dézmamegváltást az országos bizottmány v­élemén­ye szerint léiddel történni és permissive kívánják, ’sa’i. ’s a’ t. is.)

Next