Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-07-15 / 56. szám

rabka IViUlho/, no ragaukoljimk oly .«.ioruan; de „e,nivel*«/ ragaszkodunk hanem azon institultokhoz, melyek századokon keresztül fennállanak, ’s onnélfogva szóló Hunyad-m. k. indítvány« pártolja. E vr y k ! !'. t. ülnök . (Isztozik előtte szólott ‘ t. főispán úr fiózeteiban és pártolja Hunya ti m. követjének indítványát annyival inkább, mivel abban a megváltási jog nemcsak az úrbéri tartozások megváltására külön terjesztetik ki, hanem a birtok megszerezhetési joggal is egybe van foglalva, annyival inkább, mivel megváltás kérdésében legfőbb feladatnak tartja szőlő egész nyilvánossággal meggyőzni a birtokosokat, luktól a tallózások megvállandók , arról , hogy az által nekiek kár nem okoztatik , az úrbéreseket pedig arról, hogy az reájuk nézve hasznos és idves teend , mivel minden alkotmányos haladás oly lépéseket feltételez, melyek által életbe lévő jogainknak sérelme nem történik, és a’ viszonyosság elve túlnyomóvá nem válik, mert a’ mely nemzetnek nagyobb része nincs megelégedve, azon nemzet szerencsétlen. Ezeket az indítványra vonatkozólag előrebocsátván, minthogy a kitűzésből, mind némely szólók nézeteiből úgy láj a szóló, miszerint az örökváltság eszméje napirendre jött, arra nézve nézeteit a BKK és RR elibe kivánja terjeszteni. Oly örökváltságnak, mely mint a létező hazai törvények szerinti necessaria venditio, örökre felbonthatatlan conditio sine qua non ja : az ösiség eltörlése. Már pedig ösiség Erdély institúciójában a legkisebb részletekre is szétágazó fonalai által, oly öszvefüggésben tartja e’törvényeket, hogy mihelyt az eltöröltetik, legottan és okvetetlenül meg kell változnia törvény egész alakjának. Egy ily nagy változás rögtönözve erőszakos rázkódás nélkül nem is történhetik; — általa egyszerre romba kellene hullani minden törvényeink auctoritásának. Ily lépést békés haladási politika nem javalhat mindaddig, míg mindenkit közjó és önzés nélküli felvilágosodás melege nem hevitend. Az ősiségi viszonyokat, létező törvények szerint, két szempontból lehet venni: kormányi és kiváltságos osztályi tekintetben: a Kormány a' Hárm. K. I. r. 3-k ez. értelmében, a’ szent koronát repraesentálja, és ősiség irányában, kettős joga van: a nemesi birtok tőle ered és reá száll viszsza; azonban az, kinek királyi adománylevél mellett jószág adatik, a’ nyert jószágnak nem határtalan ura, hanem inkább csak haszonvevője, mert ő sem örökösen el nem adhatja , sem véghagyomány mellett örökre el nem idegenitheti, család és kormány jogok praejudiciumára. Szóló nézete szerint, a' kormánynak kettős haszna van az ösiségben: politicai és anyagi, — Political; mert az által öszve van forrva a’ nemességgel, kölcsönös segédi; támaszai egymásnak, — miről a Hárm. K. 1. r. 3 kez. 6-k szakaszában Verböczi igy nyilatkozott: ,,a quo jam omnis nobilitatis origo per quamdam translationem reciprocam, reflexibilemque connexionem, ita mutuo semper dependet, ut sejungi segregarique nequeat.“ Anyagi, mert az ősiség egyszersmind egy különös jövedelemforrás is a’kincstárba. A' nemességnek szintén kettős haszna van az ősiségben, ugyan csak political és anyagi. Political a’ mennyiben kormány, szent korona, fejedelem védi, segíti a' nemességet. — Anyagi, mivel birtokot jövedelmet onnan vár és nyerhet. Már hogy ily fontos jogokról kormány és nemesség, bővebb megfontolás nélkül — csak igy incidensez m baniális rendelkezések terrénumán lemondhasson; kormánynak különösen nemességgeli szoros, egybekapcsoltatásának az általi gyengülése, kárpótlás iránti igaza; nemességnek pedig más igen számos és fontos okok felett, a* nemzetiség kérdése, még ez úttal nem tanácsolják. — De kérdi szóló : hogy ha kész lenne is tenni ősiség eltörlését a’ nemesség, képpes-é kialkudni, megváltani kormánytól az adományozási és örökösödési jogait ? vagy képpes-é a' kormányt azoknak elvesztéséért illőleg kármentesitni? Az első, azt hiszi szóló bajosan eszközölhető és felette nehéz feladat, a második szintén lehetetlen.— Nehéz feladat az első, mert kormány és nemzet közti, az előítéletek súlya alól lábbadozó kölcsönös bizalom, annyira még nem izmosak, hogy ez által am abban fekvő garancia kipótolva legyen; kölcsönös szeretésről és jó akaratról előbb tettleg kell egymásnak meggyőződést, még pedig csalhatatlan meggyőződést nyújtani ! Szintén lehetetlen a második , mert nincsen az alkunak kulcsa , s még csak eszméje is, sőt ha léteznek, is fennmarad azon nagy kérdés : ki vallja meg, a' nemességé vagy a’ nép? — Szóló alig hiszi, hogy a’ nemesség migoda ért, hogy resignálta volna magát, hogy azt mi kelemben is birtokában van, másodszor is megvásárolja, azért hogy abban más is részesedhessen, és benne tulajdoni jogát ingatabbá tegye; a nép pedig ily terhet elvállalni és megbizni képtelen. Igen számos és fontos okokat sorolhatna még elő, hogy az Ősiséget így részleteiben, más tárgyak renden közbevetőleg gyengítni , annak eltörlésén működni nem helyes, nem tanácsos, legalább idő előtti, de mind ezek azon terrénumra tartozván, midőn, az ösiség eltörlése kérdése ex thesi feend pertractatio tárgya, igen röviden még csak azt kívánja szóló megjegyezni, sokkal fontosabb vállalat lévén az ösiség ily hatalmas oldalát megdönteni, hogy sem e' szükségében a’ becses időnek, arra elegendő erőt felidézni lehessen, ’s halasztanák az t. KK és RR az örökváltság kérdését azon korra, midőn az ösiség végképpen eltörölve teend ! Ennek elhalasztását annyival is inkább óhajtaná, mivel itt e’ honban másképp, nem úgy áll ezen kérdés mint Magyarországon. Itt meri állítani szóló, szinte legyőzhetetlen akadálylyal kellelik megküzdeni, hogy az ösiség számüzettessék és ez a nemes székely nemzet eredeti alkotmányos és sok századokon keresztül elismert sajátságos törvényes állása, hol ősiség eltörlését eszközlendő törvénynek talán vérpatakokon keresztül gázolva sem teend annyi ereje, hogy azt a székelyföldről, székely szívből és székely törvényekből kitörölhesse. Védik az ősiséget székelyeknél mint nemzeti legszentebb ereklyét örök életet létező számos törvények, melyeket módosilni eltörölni és kivált örökváltság feletti rendelkezések közepette, nem lehet. A’ Horm. t. 3-k r. 4-k tit. iniialis §-a mely igy szól: ,,dissimili penitus legeel consvetudine etc, haereditates ac offreia interse partiuntur ac dividunt. Ez egész nemzet örökösödését állitja meg, az egész székelyföldben nemzeti ősiségben. Ennek 3-k szakaszában írva van: „haereditatesque , convictus et sententiatus ipse non amiltit, sed ad haeredes fratresque ejus derivantur.“ Székely , örökségét nóta eseteken sem veszti, nem száll jószága a' koronára, hanem utódaira, vagy ha azok nem lennének, szomszédjára; mert nemzeté az örökösödés joga, az egész nemzetben testesültmeg az ősiség és valameddig él a' székely nemzet, az az: van nemzet, addig a' magyar szent koronának nincs székelyföldben örökösödése, kivévén azon kevés birtokokat, melyek az egész székely nemzet praejudiciumára donatiokkal afficiáltattak. A felhozott 3-k r. 4 k ez. új szakasza szerint: ,,Causae in facta haereditatum ultra valorem trium florenorum inter eos suscitatae , in curiam regiam transmitti solent.“ Ily nemzet, mely örökség dolgában, három forintot feljül haladóban felségig viheti ügyét, ősiséghez sokkal hőbben ragaszkodik, sem hogy azt másnak idegennek átengedje. — Példa: a’ fiu-leány örökösödése megállításának vérpatakon keresztülvitt szomorú scenája 's ez tanúság is lehet. Approbatalis constitutio 3-dik r 76 k czime 3-k czikkjében e' van: ,,a lófőség is, székelységeit magok örökségét a/.on s/ib.il)sággal bírhassák, mint a' nemesség, azoknak elidegenítések, adások vevések kinl“. A’elhozott 3 k r. 76 k czime 7 k e/ikkje szerint : ,,A székelységen való jószágok, melyek jure haereditario és az e régi szabadságok szerint kiraltatnak (és ha a' possessorok vagy azoknak praedecessori pri regiumot nem vinnének )azon frisságba/ ezután is a' possessoroknak , vagy azok legitimus successorinak és igaz haerestnek akaratjuk s kedvek ellen, se a lisciis,se más senki jus regiumot az olyan jószágokba hé ne vihessenek és annak erejével magokat ne irrt romit falhassák *s a*t.“ Az idézett törvény2-k czimje (Rákóczi György edrciuma) 4-k frontja szerint igy rendelkezik: ,,A’ hol szabad örökségek ló-fejé, darabárué találtatnék, kiknek fiuágon defectusok tolna, azokat leányi jussal jobbágyi örökséggé a’ lisztek semmiképpen ne engedjék tenni, vagy lenni csak. Ugyan a’ felhozott törvény 16-k czimje bevezető pontja szerint. ,,A* székelységen lévő jobbágyoktól töldbesura concessusa nélkül, hogy senki örökséget ne vásárolhasson, sub poena florenor. 600 végeztetett “ Emlitett törvény 6k czime 2-k czikkje szerint: ,,lla valamely ecclesiastics personáknak őstől maradott vagy maga acquiralt javai volnának , és in semine deficialna, úgy hogy sem smki atyjafia, kit de jure illethetne, nem találtatnék, sem pedig legalatiusa quo ad bona acquisita az olyannak ingatlan javai a’ székelységben a’ közelebb való szomszédok élegyenek, perennais aestimátója szerint való summáját letévén a’ vicinus az ecclesia számára.“ Minden fejedelmi conditiok az egész székelységet régi szabadságokban, jogukban megtartani, hittel kötelezték ’s kötelezik ma is a' fejedelmeket. Töröljük el az ősiséget 's nem telik belé több egy századnál, a' székely nemzet nyűgot ra fog hajlani, elegyedik kicserélődik más nemzetekkel, 's végre majd mikor a' magyar nemzetiség fenntartására és gyarapítására szükség teend, hol találjuk fel magyar a’ nemzetnek azon seminariumát, mely a’ magyar nemzetet, népesedést néhány századuk óta fenntartotta, gyarapította és segítette? Mi elenyészett, semmivé lett egyszer, azt újból teremteni , feltámasztani emberi erőn feljül áll. Végre Engedjék meg a' t. KK és RR a’ jelen tárgy irányában egy két pillanatot fordítni a’ testvér hon jelen körülményeire is : Magyarország a’ tagosítást bevitte; a' kisajátítás eszméjét felállította, általános birtoklati és hivataloskodási képpességét a’ népnek megadta, ’s miután mind ezen reformokat megtenni nem kétkedett, kérdi szóló: hol áll e részben Magyarország? Felelet : akarva nem akarva az ősiségnek továbbrai fenntarthatásán túl esett; ’s már most akarva nem akarva, az ősiséget eltörölni kénytelen; a’ kormány pedig miután mind azon törvényeket confinuálta, lássuk mi módon előzheti és akadályoztatja meg az ősiség eltörlését? Szóló , részéről azt hiszi, ’s úgy van meggyőzödve, miszerint azt lennie már szinte lehetetlen , kertelen adományozási, örökösödési jogáról is lemondani, mert különben zavarba jön minden törvényes állás. Egy a legújabb magyarhoni írók közzül a' tagosításról igy nyilatkozik : „Maga az 1836-b törvényileg béhozott birtoktagositás a' régi birtok helyezetét annyira megzavarta, hogy hol nem egész birtoklati testezetekről van szó, majd minden viszszaszerző pert, a’ helyzeti és mennyiségi kérdésben annyira meg lehet akasztani, hogy abból kibonyolodni majd nem lehetetlen. — Sőt ha a’ mennyiség ki is derittethető, a’ valóságos kihasitás elháríthatatlan akadályokba ütközik. A tény úgy áll, hogy mivel a’ tagosítást eszközlő kit.