Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-07-22 / 58. szám
talonként arra előbb elkészíttetem lógnak é s jól elrendezett kölcsönözésekkel nekik út és mód leend szolgáltatva az éyes megváltásoknak megejttélésére. reform mezején soha sem jó igen nagy ugrásokat tenni, mert azok csak akkor lógnak polgártársakra idvesekké válni, ha szellemi kifejlődésükhöz és anyagi állapotjok- 1\xyt. lesznek alkalmazva. 11 d v a r h e l y s z é k k : Örök \s a* 1 \K határozata által is megismert igazság az, hogy az örök váltság mind az úrbéres, mind a’ földesül’, mind az állomány irányában hasznos, mert a' colonicalis birtokot, e' 3 között felosztották. Határozták ugyanis a' RA , hogy a' föld után mennyi szolgálattal tartozzék az úrbéres földesurának ’s kimondották egyúttal azt, hogy a’ földesúrnak az urbériségre semmi egyéb tulajdona nincs , mint a' telek után járó szolgálat. Tagadja tehát szóló, hogy : itt ösiségről volna vagy lehetne szó, miután a’ RA nem az enyim és tiedről rendelkeznek s már, 's nem lehet azt mondani, hogy elvé- telik az, a’ mi már most sem tulajdona a földesúrnak, ettől. Éa még is az ősiség mellett is emelkedtek szavak e’ teremben; mit ugyan természetesnek talál szóló, miután az oly fegyver, mi az úrbéres és tagosítás ellen is felhasználtatott már a' megyékben ’s most már az örök váltság ellen is használtahatik. Szóló éppen abban látja a' szabadságot a földbirtoklásra nézve, hogy az nem csak egynek szabadjon, hanem az alkotmánynak minél több szabad polgárok szereztessenek 's ezt a' székely nemzet érdeke elleninek sem látja szóló, ennél lógva az örök váltságot a' székely primorokra nézve, mint kiknek abból hasznuk van nem pedig a’ szabad székelyeknek, székely földre is bévitetni kívánja. Azon felkent vitézeket , kik most a' székely nemzet érdekében igen sokat mondtakel, azon nehány évre emlékezteti viszsza szóló, midőn az egyházi szegényebb szabad székelyek szózatolási joga volt kérdésben; a’mikor is bár a’ kormány elismerte hogy egyenkénti szavazati joguk van a’ gyűléseken, többen a felhivott szónokok közzül azon szegény székelyek szózatolási jogát eldisputálni akarták; azonban a’ székelyek még is megnyerték, de ezt nem a’ most őket látszólagosan pártolóknak köszönik, hanem azoknak, kikről most állittatik itt, hogy a’ székely nemzetet nem pártolják. Beszédét, melynek többi része leginkább már érintett ’s különösen a köntösseli igen ismeretes példa iránti czáfolás volt, szóló igy végzé , valamint magamat székelynek tartom, úgy azt hiszem, hogy Erdély alkotmánya székelyre ’s magyarra nézve idvet hozó egyátaljában csak úgy lehet, ha a szükséges és mások jogai csonkítása nélküli újításokat megszenvedi, mert külömben szerettem volna Erdélyben nem születni. Kolozsvár v. k. Utasítása tiszta szavainál lógva pártolnia kell azon törv.javaslatot, hogy szolgálatát az úrbéres saját földesurától örökösen megválthassa. Átlátják ugyanis küldői, hogy ez a’ hon javával kapcsolatban áll ’s nem törvényellenes törv.javaslat, mert mi mozdítja inkább a' hon javát elő, mint a' vagyonbátorság? Hol a'birtoknak állandósága nincs, ott nincs ok a’szorgalomos iparra, mert senki sem tudja, hogy eddigi szorgalmában mikor háborittatik meg ’s mikor vettelik ki birtokából. Erdődeink is ezt jól látva hozták meg az időmulási törvényt, melynél fogva mint tekinthesse magát kiki birtokosul birtokában. Áll ez a’ városokban is, hol még szorosabb ’s kevesebb időre szoritlatik az idomulás. És valóban a’ birtok bátorságban birhatásából ered a’ gazdasági ipar kifejlesztése ’s elöhaladása; mert ha látja az úrbéres, hogy t megháborithatatlanul dolgozhatok magának, sokkal többet termeszt, sokkal jobb kedvvel viszi a’ marhatenyésztést ’s a’t, mely által a’ hon is gazdagszik. Mint már bővebben is felfettetett, kapcsolatban áll az örök váltság a’ birtokos hasznával is; mert nem kénszeritett megváltásról van itt szó, miután senkit nem akadályoz a’ törvény abban, hogy saját hasznát ön előrelátása szerint mozditsa elő; 's ha a’ szolgálatot úrbéresének adja el a’ földesúr, a’ váltságul kapott pénzzel jószágát jövedelmezőbbé teheti, 's viszont az úrbéres is ha pénzre van szüksége, kap kölcsön a' földesúrnél. A’ kormány nem fogja ellenezni, mint mondatott is, e törvény létesítését és ezt illetőleg nem csak azon példát kell tekinteni, hogy jó fejedelmünk örökös tartományaiban mily intézkedéseket tett az örök váltság behozatalára, hanem leginkább azt, hogy Magyarországban is az örök váltsági törvényt helybenhagyta, és így nem lehet e’ törv.javaslat kormányellenes. Ellene vettetett az örök válságnak, hogy a’ földesúr több jogot nem adhat, mint mennyivel maga bír; de ez is csak akkor állana, ha a’törvények örökösek és változhatatlanok lennének ,s az idő haladásával korszerűbb törvények nem hozathanának, mi azonban alkotmányos országban nem igy áll. Ha ugyan is ő Felsége jelen törvényjavaslatot helybenhagyja, mindenki fel lesz hatalmazva, hogy a’ szolgálatok iránt úrbéresével örökösen is egyezkedhessek, ’s nem fog azon ellenvetés állani, hogy nem adhatja el, mert nem övé. Mondatott, hogy az ősiség nincs napirenden ’s e’ fontos tárgy az örök váltsággal rögtönözve lenne, pedig okos törv.hozó oly törvényt, mire a' nép megérve nincs hozni nem kivan, mert ily törvény nem kap életre. Jól látja szóló is, hogy az ősiség eldöntése most nincs napirenden ’s az örök váltság átmenetei az ősiség lerontására: de valyon IY Magyarországban nem oly nagy tekintélyben áll-é Werbőczy mint Erdélyben? Valyon nem a'H. T. könyv alapja e' törvényeinek?Nincs-é ott meg az ősiség az örökváltsági törvény mellett is? ’s midőn az örök váltsági törvény hozatott, megdöntetett-e általa az ősiség? Éppen nem! De valljuk is meg, hogy mert törvényeink az ősiéget pártolják, nem engedtetik meg az örök eladás : mi fog ebből következni? Az, hogy emellett is a’ vesztegető úgy el tudja jószágát adni, hogy azt a'maradék soha viszsza nem válthatja többé, mert hogy a' törvény kijátszassék, a’ kötési summa árán feljül terheltetikmeg a' jószág. Hiszen eddig is megvoltak 's jelenleg is állnak az ősiségi törvények, ’s még is hány örökös vásárok történnek, melyek a’ perlekedésre ’s ügyvédek gazdagodására is utat nyitnak; ha ellenben szabad eladás engedtetik az úrbéressel szemben, ezen körülmények nem fordulandnak elő, mert mindkét szerződő félre nézve biztosítva van a vásár. Mondatott, hogy nem lehet ily fontos törvényt rögtönözni; de vagyon nem a maga rendes útján hozatik-é meg ez? Valyon nem a' bizotttmány készitette-é e’ munkálatot ’s nem volt-é kinyomtatva és a’ törv. hatóságokkal közölve? Kik utasításaikkal el is látván követeiket , nem ilyenek szólnak-é e' tárgyhoz ? Lehet-e tehát azt mondani, hogy a’ BR e’ törvényt rögtönözni akarják? Tisztelt szóló az aristocratiát nem csak azért, hogy az alkotmánynyal szoros kapcsolatban van, hanem azért is, mivel annak erdődei alapitván az iskolákat, ezek virágzását is az aristocratiának köszönhetni; az aristocratáknál van továbbá születésüknél fogva a tekintély, birtok és értelem, ’s kik eldödeiktöl vettek búzgóságot a’ közügyek előmozdítására; tehát ezektől is várhatni méltán a' bon fel virágzását. De éppen azért mivel hiszi szóló, hogy az urbér által a’ birtok még gyengébb állapotba helyheztetik, a' bitokos érdekét tartja jelen törvényben életkérdésnek. Nagy reménye is van szólónak , hogy többséget nyerend az örökváltsági törvény, mert midőn legelsőbben indítványoztatott is, az egész országgyűlés helyesnek és idvesnek találta annak eszméjét, elvét s az akkor indítványzó örömkönnyek közti jelentette ki hálaérzetét azért, hogy indítványát közhelybenhagyás kiséré. És a’ tegnap mondott beszédekre is visszaemlékezve , valyon látható volté az egész vidéri tárgyban ily őszve hangzás? A’ megyék képviselői, kiknek választásába a’ nemesség többje a' köznemesség folyt bé, út ásításuknál fogva pártolják az örök váltságot. Bebel-é tehát mondani, hogy a’ nemesség az örök valóságnak ellene van? A' székely nemzet pártolja, úgy szintén a’ szász követ utak, a valyon mit várhat szóló polgártársaitól is egyebet i s lesz e köztülok valaki, ki polgári érdekeket képviselvén az örök valtságnak ellene szavazzon? Megnyerendi tehát e' törvény az ország egei többségét. I* elemültetett a* nemzetiség érdeke is, hogy mily sokat várhatni, vagy feleltetett nem várhatni a’ szabaddá teendő oláhoktól, de ehet többet téve, oldozzák fel a' RR a' lelkiismeret szabadságát, adjanak az óbiliteknek vallásszabadságot, akkor bizonyosan nem fogja azon 000,000 ember saját pártfogását idegen honban keresni! Mindezeknél fogva de utasítása szerint is, szóló Fogarasvidékek. indítványát pártolja ; nem pártolja ellenben sem Hunyad m. k. szerkezetét, sem pedig loboka m. főispánja előterjesztését , mert azok szerint vallva-meg magát az úrbéres, midőn szorgalma után már gyarapodik, kivetheti birtokából a’földesúr, vándorbotot adva kezébe. Azon módosítással pártolja pedig szólt» a’ fogarasi indítványt, hogy a’ 12 év csak az idegenek irányában legyen szükséges, a’ testvérben vagy Erdély lakosai pedig ha egyszer úrbéres lett, azonnal megválthassa magát. Roszaló felkiáltások : zaj !) Zilály v. k. A* hunyad megyei indítványt Doboka m. főispánja előterjesztése ’s Bogaras v. k. azon módosítása szerint, hogy bár ki is e’ honban 12 év óta lakó polgár válthasson, pártolja. kolozs-m. k. Miután szerinte ma is csak nem a’ tegnap mondatlak ismételtettek, az örök váltság ellen szóló is leginkább az ellemeléseket czáfolgatván a' már jobbára érintetteket ismétlő, a magukat megvallottaknak előbbi úrbéresi állapotokba viszsza nem !ő■bélésére nézve felhozván kolozs-megyei Teke helység példáját, mely , századok óta megtartván ön igazgatási kiváltságát, több ellene lett intézkedések daczára is most már a' kormány által ott áll ügye, hogy szabadságában megmaradjon; de még szóló szerint is a' törvény iránti tiszteletet 's engedelmességet semmi sem sérti inkább, mint midőn születésekor róla átalánosan kimondatik, hogy nem fog élni. Felső fejé rm. főispánja: Hunyad* megye k. indítványát Dobokam. főispánja módosítása szerint pártolja ’s csak ennyit mondana: ,,a’ jelen törv.czikk erejénél fogva minden 12 évekig maga vagy elei által urbéri terheket hordozott úrbéresnek az általa használt telki állománynak, vagy az azután járó csak egyes tartozásoknak is bármely czim alatti megszerzésére és birtoklására mind azon törvényes engedmények megadatnak, melyek között szabadkézit tulajdonosoktól nemes szerezhet, birtokolhat“ mi itt következik t. i. .,önként értetődvén 's a’t. vagy kihagyná vagy ezen kitételt“ vérségi viszszaszerezhetési jog tovább is sérthetetlenül fennmaradjon“ igy módositná, ,,az örökösöknek ’s a’t maradjon.“ Aranyos-szék k. Pártolja a’hunyadmegyei indítványt ; külömben az úrbéresek maradékai azt fogják mondani : az jakut lésá domnyilor ke ákumá a lovát joszágu, si szintyem cseluit. Doboltam k. A’ hunyad megyei indítványt azon hozzátétellel pártolja, miszerint a' t.javaslatban fejeztessék ki az, hogy e'törvény erejénél fogva a’ birtokolhatási jog az úrbéres osztályra is kiterjesztetik. Egyébiránt pedig az ősiséget ex incidenti az örök váltság által gyengíttetni nem kívánja, hanem igen is azt, hogy az ősiség az örök váltság előtt elvileg tárgyaltassék.