Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-07-22 / 58. szám

talonként arra előbb elkészíttetem lógnak é s jól elrendezett kölcsönözésekkel nekik út és mód leend szolgáltatva az éyes megváltások­nak megejt­télésére. reform mezején soha sem jó igen nagy ugrásokat tenni, mert azok csak akkor lógnak polgártársakra idvesek­ké válni, ha szellemi kifejlődésükhöz és anyagi állapotjok- 1\xyt. lesznek alkalmazva. 11 d v a r h e l y­ s z é k k : Örök \s a* 1 \K határozata által is megismert igazság az, hogy az örök váltság mind az úrbéres, mind a’ föl­desül’, mind az állomány irányában hasznos, mert a' colonicalis birtokot, e' 3 között fel­osztották. Határozták ugyan­is a' RA , hogy a' föld után mennyi szolgálattal tartozzék az úrbéres földesurának ’s kimondották egyút­tal azt, hogy a’ földesúrnak az urbériségre semmi egyéb tulajdona nincs , mint a' telek után járó szolgálat. Tagadja tehát szóló, hogy : itt ösiségről volna vagy lehetne szó, miután a’ RA nem az enyim és tiedről rendelkeznek s már, 's nem lehet azt mondani, hogy elvé-­­ telik az, a’ mi már most sem tulajdona a­ földesúrnak, ettől. Éa még is az ősiség mel­lett is emelkedtek szavak e’ teremben; mit­­ ugyan természetesnek talál szóló, miután az­­ oly fegyver, mi az úrbéres és tagosítás ellen­­ is felhasználtatott már a' megyékben ’s most­­ már az örök váltság ellen is használtahatik. Szóló éppen abban látja a' szabadságot a­ földbirtoklásra nézve, hogy az nem csak egy­nek szabadjon, hanem az alkotmánynak mi­nél több szabad polgárok szereztessenek 's ezt a' székely nemzet érdeke elleninek sem látja szóló, ennél lógva az örök váltságot a' székely primorokra nézve, mint kiknek ab­ból hasznuk van nem pedig a’ szabad szé­kelyeknek, székely­ földre is bévitetni kíván­ja. Azon felkent vitézeket , kik most a' szé­kely nemzet érdekében igen sokat mondtak­­el, azon nehány évre emlékeztet­i­ viszsza szó­ló, midőn az egyházi szegényebb szabad szé­kelyek szózatolási joga volt kérdésben; a’mi­kor is bár a’ kormány elismerte hogy egyen­kénti szavazati joguk van a’ gyűléseken, töb­ben a­ felhivott szónokok közzül azon sze­gény székelyek szózatolási jogát eldisputálni akarták; azonban a’ székelyek még is meg­nyerték, de ezt nem a’ most őket látszóla­gosan pártolóknak köszönik, hanem azoknak, kikről most állittatik itt, hogy a’ székely nemzetet nem pártolják. Beszédét, melynek többi része leginkább már érintett ’s külö­nösen a­ köntösseli igen ismeretes példa irán­ti czáfolás volt, szóló igy végzé , valamint magamat székelynek tartom, úgy azt hiszem, hogy Erdély alkotmánya székelyre ’s magyar­ra nézve idvet hozó egyátaljában csak úgy lehet, ha a­ szükséges és mások jogai cson­kítása nélküli újításokat megszenvedi, mert külömben szerettem volna Erdélyben nem születni. Ko­lozsvár­ v. k. Utasítása tiszta sza­vainál lógva pártolnia kell azon törv.javasla­­tot, hogy szolgálatát az úrbéres saját földes­­urától örökösen megválthassa. Átlátják ugyan­is küldői, hogy ez a’ hon javával kapcsolat­ban áll ’s nem törvényellenes törv.javaslat, mert mi mozdítja inkább a' hon javát elő, mint a' vagyonbátorság? Hol a'birtoknak állandó­sága nincs, ott nincs ok a’szorgalomos ipar­ra, mert senki sem tudja, hogy eddigi szor­galmában mikor háborittatik­ meg ’s mikor vettelik­ ki birtokából. Erdődeink is ezt jól látva hozták­­ meg az időmulási törvényt, melynél fogva mint tekinthesse magát kiki birtokosul birtokában. Áll ez a’ városokban is, hol még szorosabb ’s kevesebb időre szo­­ritlatik az idomulás. És valóban a’ birtok bátorságban birhatásából ered a’ gazdasági ipar kifejlesztése ’s elöhaladása; mert ha lát­ja az úrbéres, hogy t megháborithatatlanul dol­gozhatok magának, sokkal többet termeszt, sokkal jobb kedvvel viszi a’ marhatenyész­­tést ’s a’t, mely által a’ hon is gazdagszik. Mint már bővebben is felfettetett, kapcsolat­­­ban áll az örök váltság a’ birtokos haszná­val is; mert nem kénszeritett megváltásról van itt szó, miután senkit nem akadályoz a’ tör­vény abban, hogy saját hasznát ön előrelá­tása szerint mozditsa­ elő; 's ha a’ szolgála­tot úrbéresének adja­ el a’ földesúr, a’ vált­­ságul kapott pénzzel jószágát jövedelmezőb­bé teheti, 's viszont az úrbéres is ha pénzre van szüksége, kap kölcsön a' földesúrnél. A’ kormány nem fogja ellenezni, mint monda­tott is, e­ törvény létesítését és ezt illetőleg nem csak azon példát kell tekinteni, hogy jó fejedelmünk örökös tartományaiban mily intézkedéseket tett az örök váltság behoza­­talára, hanem leginkább azt, hogy Magyaror­szágban is az örök váltsági törvényt helyben­hagyta, és így nem lehet e’ törv.javaslat kor­mányellenes. Ellene vettetett az örök válság­nak, hogy a’ földesúr több jogot nem adhat, mint mennyivel maga bír; de ez is csak akkor állana, ha a’törvények örökösek és vál­tozhat­at­la­nok lennének ,s az idő haladásával korszerűbb törvények nem hozathanának, mi azonban alkotmányos országban nem igy áll. Ha ugyan is ő Felsége jelen törvényjavas­latot helybenhagyja, mindenki fel lesz hatal­mazva, hogy a’ szolgálatok iránt úrbéresével örökösen is egyezkedhessek, ’s nem fog azon ellenvetés állani, hogy nem adhatja­ el, mert nem övé. Mondatott, hogy az ősiség nincs napi­renden ’s e’ fontos tárgy az örök vált­­sággal rögtönözve lenne, pedig okos törv.ho­zó oly törvényt, mire a' nép megérve nincs hozni nem kivan, mert ily törvény nem kap életre. Jól látja szóló is, hogy az ősiség el­döntése most nincs napirenden ’s az örök váltság átmenetei az ősiség lerontására: de valyon IY Magyarországban nem oly nagy tekin­télyben áll-é Werbőczy mint Erdélyben? Va­­lyon nem a'H. T. könyv alapja e' törvénye­inek?­­Nincs-é ott meg az ősiség az örökvált­sági törvény mellett is? ’s midőn az örök váltsági törvény hozatott, megdöntetett-e ál­tala az ősiség? Éppen nem! De valljuk is meg, hogy mert törvényeink az ősi­éget pár­tolják, nem engedtetik­ meg az örök eladás : mi fog ebből következni? Az, hogy e­­mel­lett is a’ vesztegető úgy el tudja jószágát ad­ni, hogy azt a'maradék soha viszsza nem vált­hatja többé, mert hogy a' törvény kijátszas­­sék, a’ kötési summa árán feljül terheltetik­­meg a' jószág. Hiszen eddig is megvoltak 's jelenleg is állnak az ősiségi törvények, ’s még is hány örökös vásárok történnek, me­lyek a’ perlekedésre ’s ügyvédek gazdagodá­sára is utat nyitnak; ha ellenben szabad el­adás engedtetik az úrbéressel szemben, ezen körülmények nem fordulandnak­ elő, mert mind­két szerződő félre nézve biztosítva van a­ vásár. Mondatott, hogy nem lehet ily fon­tos törvényt rögtönözni; de vagyon nem a­ ma­ga rendes útján hozatik-é meg ez? Valyon nem a' bizotttmány készitette-é e’ munkála­tot ’s nem volt-é kinyomtatva és a’ törv. ha­tóságokkal közölve? Kik utasításaikkal el is látván követeiket , nem ilyenek szólnak-é e' tárgyhoz ? Lehet-e tehát azt mondani, hogy a’ BR e’ törvényt rögtönözni akarják? Tisz­telt szóló az aristocratiát nem csak azért, hogy az alkotmánynyal szoros kapcsolatban van, hanem azért is, mivel annak erdődei a­­lapitván az iskolákat, ezek virágzását is az aristocratiának köszönhetni; az aristocraták­­nál van továbbá születésüknél fogva a­ tekin­tély, birtok és értelem, ’s kik eldödeiktöl vettek búzgóságot a’ közügyek előmozdításá­ra; tehát ezektől is várhatni méltán a' bon fel virágzását. De éppen azért mivel hiszi szó­ló, hogy az urbér által a’ birtok még gyen­gébb állapotba helyheztetik, a' bi­tokos ér­dekét tartja jelen törvényben életkérdésnek. Nagy reménye is van szólónak , hogy több­séget nyer­end az örök­váltsági törvény, mert midőn legelsőbben indítványoztatott is, az e­­gész országgyűlés helyesnek és idvesnek ta­lálta annak eszméjét, elvét s az akkor in­­dítványzó örömkönnyek közti jelentette­ ki há­­laérzetét azért, hogy indítványát közhelyben­hagyás kiséré. És a’ tegnap mondott beszé­dekre is vis­szaem­­lék­ez­ve , valyon látható volté az egész vi­déri tárgyban ily ősz­ve hangzás? A’ megyék képviselői, kiknek vá­lasztásába a’ nemesség többje a' köznemes­ség folyt­ bé, út ásításuknál fogva pártolják az örök váltságot. Bebel-é tehát mondani, hogy a’ nemesség az örök valóságnak ellene van? A' székely nemzet pártolja, úgy szintén a’ szász követ utak, a valyon mit várhat szóló polgártársaitól is egyebet i s lesz e köztü­lok valaki, ki polgári érdekeket képviselvén az örök valtságnak ellene szavazzon? Megnyeren­­di tehát e' törvény az ország egei többsé­gét. I­* elemül­tetett a* nemzetiség érdeke is, hogy mily sokat várhatni, vagy feleltetett nem várhatni a’ szabaddá teendő oláhoktól­, de eh­et többet téve, oldozzák­ fel a' RR a' lelkiismeret szabadságát, adjanak az ó­bilit­eknek vallásszabadságot, akkor bizonyosan nem fogja azon 000,000 ember saját pártfo­gását idegen honban keresni! Mind­ezeknél fogva de utasítása szerint is, szóló Fogaras­­vidéke­k. indítványát pártolja ; nem pártolja ellenben sem Hunyad­ m. k. szerkezetét, sem pedig l­oboka­ m. főispánja előterjesztését , mert azok szerint vallva-m­eg magát az úr­béres, midőn szorgalma után már gyarapo­dik, kivetheti birtokából a’földesúr, vándor­botot adva kezébe. Azon módosítással pár­tolja pedig szólt­» a’ fogarasi indítványt, hogy a’ 12 év csak az idegenek irányában legyen szükséges, a’ test­vérben vagy Erdély lako­sai pedig ha egyszer úrbéres lett, azonnal megválthassa magát. Roszaló felkiáltások : zaj !) Zilály v. k. A* hunyad­ megyei indít­ványt Doboka m. főispánja előterjesztése ’s Bogaras­ v. k. azon módosítása szerint, hogy bár ki is e’ honban 12 év óta lakó polgár válthasson, pártolja. kolozs-m. k. Miután szerinte ma is csak nem a’ tegnap mondatlak ismételtettek, az örök váltság ellen szóló is leginkább az ellem­eléseket czáfolgatván a' már jobbára érintetteket ismétlő, a­ magukat megvallot­taknak előbbi úrbéresi állapotokba viszsza nem !ő■bélésére nézve felhozván kolozs-megyei Teke helység példáját, mely , századok óta megtartván ön igazgatási kiváltságát, több ellene lett intézkedések daczára is most már a' kormány által ott áll ügye, hogy szabad­ságában megmaradjon; de még szóló szerint is a' törvény iránti tiszteletet 's engedelmes­séget semmi sem sérti inkább, mint midőn születésekor róla átalánosan kimondatik, hogy nem fog élni. Fe­l­s­ő fe­j­é r­m. főispánja: Hunyad* megye k. indítványát Doboka­m. főispánja módosítása szerint pártolja ’s csak ennyit mondana: ,,a’ jelen törv.czikk erejénél fogva minden 12 évekig maga vagy elei által ur­­béri terheket hordozott úrbéresnek az álta­la használt telki állománynak, vagy az azután járó csak egyes tartozásoknak is bár­mely czim alatti megszerzésére és birtoklására mind azon törvényes engedmények megadatnak, melyek között szabadkézit tulajdonosoktól nemes szerezhet, birtokolhat“ mi itt követke­zik t. i. .,önként értetődvén 's a’t. vagy ki­hagyná vagy ezen kitételt“ vérségi viszsza­­szerezhetési jog tovább is sérthet­etlenül fenn­maradjon“ igy módositná, ,,az örökösöknek ’s a’t maradjon.“ Aranyos-szék k. Pártolja a’hunyad­­megyei indítványt ; külömben az úrbéresek maradékai azt fogják mondani : az jakut lé­­sá domnyilor ke ákumá a lovát joszágu, si szintyem cseluit. Dobolta­m k. A’ hunyad megyei in­dítványt azon hozzátétellel pártolja, miszerint a' t.javaslatban fejeztessék­ ki az, hogy e'tör­vény erejénél fogva a’ birtokolhatási jog az úrbéres osztályra is kiterjesztetik. Egyébiránt pedig az ősiséget ex incidenti az örök vált­ság által gyengíttetni nem kívánja, hanem i­­gen is azt, hogy az ősiség az örök váltság előtt elvileg tárgyaltassék.

Next