Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-01-31 / 9. szám

ind­oxszaru­. Sí. Vasárnap jan.­uSI-mB S#1?. ERDÉLYI HÍRLAP. ERDELY ÉS MAGYARORSZÁG. K­olozsvári u­jságok. Jan. 28-ra virradó éjjel a­ belső farkasujsza végében e­­ső, úgy nevezett boszorkánysorban egy ház­­hijjára felhordott tüzes hamutól, a’ szerencsé­re hóval borított fedél meggyűlt, azonban az éjji őr azt jókor észrevévén, a­ házbelieket­­el­költötte, ’s igy a’ tűz erőre kapása és tovább terjedése meggátoltatott. Reméllyü­k, hogy a’ rendőrség az ily gondatlan események eltá­volítására szemes ügyelettel leend. Tegnapelőtt u. m. jan. 29-i estve más nemű, u. m­. az ellenzéki ifjú közvélemény világositásának valánk tanúi, midőn az ország­­gyűlési uj ifjúság id. gr. Bethlen János, gr. Teleki Domokos kir. hivatalosoknak, és b. Ív­e­m­é­n­y Dé­nezs Alsó fejér megye követjének száz fáklyás zenével, szónoklatok­kal és harsogó éljeneztetésekkel tisztelkedett. Ország­gyű­lési közlés: A" jan. 16-kán tartott huszonnegyedik orszá­gos ü­lés. Tárgyak: Előbbi jegyzőkönyv­­hitel­esi­tés, urbér, székely sérelmek. Az előbbi ülés jegyzőkönyve meghitelesi­­tése után elnök ö­nmaga felszólitá a’ Ilisét, miként most már az úrbérhez, különösen pe­dig a’ kitűzött tárgyhoz, vagyon a’ képzett mér­ték szerint vagy rendezéssel egybekap­csolt úrbért kivánják-é elfogadni , mél­­toztassanak szólani. Azonnban a' székely sérel­mek foglalkodtaták még előbb a’ Pillér da­rab ideig Csikszék követének következő be­széde nyomán : Csikszék követe: Ha megfontolom elnök­e excrjának , most és a­ tegnapi ülés végén tett azon nyilatkozatait, melyek szerint, mindent, az úrbért megelőzhető indítványokat bevégzetteknek tekintvén, a’ t. KK és fillet az orsz. bizottmány úrbér iránti munkálata ki­tűzött pontjai feletti tanácskozásra méltózta­­tott felszólitni, ’s ha megfontolom, hogy e­ teremben senki sincs , ki a’ vágyai, hogy a’ kitűzött pontok minél előbb tárgyaltassanak, keblében ide ne hozta volna ,— megvallom nem minden aggodalom nélkül emelek szót. Mert, noha csekélységemet is azok közzé van szerencsém sorozni, kik nem csak elnök­i­nmaga kitűzését tisztelettel méltányolják, ha­nem egyszersmind az adózó nép sorsa köny­­nyítésére vezető tanácskozások megkezdését pillanatig sem kívánják hátráltatni, még­is kötelességemhez csak úgy maradhatok hú, ha a’ kitűzött részletes tanácskozást nyilatkoza­tommal megelőzni kívánóm­ és a’ t. KK és RR. meg fógnak nekem bocsátani, ha ott, hol utasításom kötelességet szab elömbe, — bár mi legyen is egyébiránt egyéni nézetem — tetteim alapjául utasításomat tekintem. En­nélfogva, mielőtt a’ t. KE. és Ik­i a’ bizott­mányi munkálatnak pontonkénti vizsgálatába bocsátkoznának , bátor leszek küldőimnek az urbér iránti némely álalános nézeteit annyi­val inkább most előterjeszteni, mivel azok egyfelől átalánosságuk miatt az egyes pon­tokhoz nem kapcsoltathatnak,’s mi­vel másfe­lől azok küldőimnek éppen a­ részletek mi­kénti tárgyalása iránti nézeteit foglalják ma­gukban’s az azok iránt hozandó határozat le­het, a­ részletes tárgyalás alkalmával teendő nyilatkozataimnak vezérfonala; ’s főként mi­vel azon aggodalmakat, melyeket a’ várme­gyei és székelyföldi viszonyok minden meg­­külömböztetését merőben elmellőző bizottmá­ny­ munkálat külte­ fel küldőim­­ keblében,— éppen most a'kezdetén azon tanácskozásnak, mely hogy a' kitűzött idves eredményt meg­teremhesse , annyi higgadt megfontolást 's annyi egyetértést igényelne, — kellene nézetem szerint lecsilapitani és megszüntetni. T. KK és Ilii! Küldőim elismerik azon sürgető szükséget , mely az urbérnek e’ ha­zába béhozatalát, ’s az által az úrbéres osz­tálynak az emberi jogokkal megegyeztethe­­tőbb állapotba helyheztetését múlhatatlanul követeli ; ’s midőn a' t. Ilii e' czél létesíté­se végett, mely a’ jelen országgyűlés méltó büszkesége lehet, a’ lett terére lépnek, nem csak hátráltatni nem kívánják, sőt azon mun­kálathoz, melynek a’ nép sorsa felemelé­sében végczélja az álladalom szilárdítása, e­­rejökhöz képpest hozzájárulni, a­­mennyiben azt a­­nélkül lehelik, hogy egy külön alkot­mánynyal biró néposztály fennmaradása ve­szélyeztessék, nemes kötelességüknek tekin­tik. De az­t.­RR méltányolni fogják ha nemes székely küldőim valamint föld­jük végellen eld­arabolása által kényszerítve megtanultak gazdaságukban takarékosok len­ni, úgy az idők viszontagságai között alkot­mányos jogaikban szenvedett annyi m­egkurt­i­­tások által okulva, még meghagyatott jogaik vé­delmében szigorú, ’s jogáldozataikban annyi óvatosságot gyakorolnak, mennyit az ember­nek az önfenntartás természetes ösztöne kö­telességévé lesz; és méltányolni fogják az o­­kokat, melyeknél fogva székely küldőim az úr­bérnek, ’s főként egy a’ bizottmány terveze­te szerinti úrbérnek, székely földre ’s igy küldőim földjére is béhozatalához, mint a' melyet sem legsarkalatosb jogaik feláldozása és pedig sikertelen feláldozása nélkül lehe­tőnek, sem a’ maguk keblükben lakó adózó népre szükségesnek nem látnak, megegyezé­sükkel hozzá nem járulhatnak. Ugyan is a' székely föld elfoglalási föld, abban jus regium annyira nincs, hogy, mint a’ t. Ikii bölcsen tudják a' székely jószág sem nóta, sem magszakadás esetében a' fiscusra nem száll, ’s mint nem a­­dományzott 's átaljában eredetileg nemesi birtok, az egész egyformálag kiváltságos ma­jorság földekből áll, 's ha van is, mit ma colonicalis földnek nevezünk, arról a’ status, mint szintén arról, mely allodialurának nevez­tetik, rendelkezési jogot eddig sohasem gya­korolt, mig arról hogy a’ vármegyei coloni­­calura felett a’ státus eddig is folytonosan rendelkezett, semmi kétség nincs, ’s a' II. K. I. I­. 40 cziméböl is kitetszik. Ha van is tehát , mi ma a’ székely földön colonicalis földnek neveztetik, az a’ többet biró birto­kosnak majorság-földjéből századok során át éppen úgy szakasztatott ki 's adatott szabad egyezkedés útján másnak , mint közelebbi i­dőben ’s jelenleg is példák vannak arra, hogy egyik vagy másik birtokos, majd allodialis földjeiből ád a’ kevesebb birtokkal ellátott colonusainak egy egy darabot ’s majd azok számát szaporítani kívánván, nagyobb kiterje­désű curialis telkeiből szakaszt hasonlólag al­lodialis külsőséggel ellátandó colonusa szá­mára lakhelyet. És már e'lévén a­ székelyföl­di colonicaturák eredete, bátor vagyok kér­dezni: mi lenne a' béhozandó úrbérrel, ha colonicaturaként állandósíttatnék az, a’ mi je­lenleg úrbéres kezén van, elzárva a’ birto­kost annak bizonyithatásától, hogy azon föl­deket allodialis birtokából szakasztotta­ ki ? Ekkor igazságtalanság történik a’ székelyföl­di birtokosokkal, megtagadtatván tölök azon kedvezés, minek a' vármegyei birtokosok ré­szére meg kell engedtetni. Vagy csak az, mi­ről a' birtokos a' fennebbi bizonyítást tenni nem tudja? Ekkor semmi sem marad coloni­­caturának; mert hiszen azon czélra semmi egyebet bizonyítani nem kell, csak azt hogy a’ kérdéses föld székely földön van’s arra jus regium nem vitetet­t­ bé. E’ szerint, mivel urbér csak ott lehet, a’ hol urbériség van, urbéri­­ség pedig székelyföldön valódi értelemben nincs: az urbér a­ székelyfölddel annak ter­mészeténél fogva be nem fér. De továbbá min­den, ki illusiokban élni nem szeret, meg le­het győződve az iránt, hogy ha mindjárt ki­mondatnék is,­ mind az, mi a behozandó úr­bér által úrbériségnek állandósittatik, adó a­­lapja lesz,’s igy midőn a’székely föld adómentes­sége egyfelől törvény által biztosítva van, másfe­lől a’béhozandó úrbéri törvény ezen adómen­tesség végképpeni eltörlését foglalná magában , ’s a' küllőmben is eléggé terhelt székely nemzeten új terhet törvényesítene, még pedig az előtt, mielőtt, az adózás tárgya érdemileg tanács­kozás alá kerülne, ’s a’ haza több nemesei is a­ közterhek elvállalásához hozzá járulnának. ’S pedig t. R. igen is viszszás lenne az, hogy egy nemzet, melynek szabadsága legszabadabb inst­i­tuti­ója mellett is csak tanácsteremben használható phrasisnak maradt­ fenn, az idő­szakonként felmerülő szükséges terheknek el­vállalásához hozzájárulni mindannyiszor kö­telességének tekintse a­­nélkül, hogy az ad­dig törvényellenesen viselt terhektől felmen­tessék. És ki áll jót­­.­lk­i! főként most, mi­után múlt napokon hozott határozat nyomán az úrbér az adótól különválasztva fog­ tár­­gyaltatni, hogy a­ mostani adórendszer sze­rint a­ megállítandó urbériségekről fel nem vételik az adó, ’s azon katonáskodó székely primipilaris telke, melyet ő, mig gazdasága folytatására elég kezekkel nem bírt, székely örökségéből szakasztott­ ki ’s adta szabad e­­gyeszkedés útján colonusának, de a’ melyet ma holnap népesedő családja számára visz­­szavenni kénytelen illetik , most mint úrbéres kezén lévő urbériség adó alá nem kerülend? Ezek azon okok, melyekből bátor vagyok kö­vetkeztetni, hogy az urbériek székely­földre behozatala, a­ nemzetnek fennálló törvények által biztosított jogait veszélyezteti; és pedig úgy vélem­­. Az, miszerint törvényhozásnak is a fennálló törvényt, legalább annyira bi-9

Next