Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-01-31 / 9. szám
indoxszaru. Sí. Vasárnap jan.uSI-mB S#1?. ERDÉLYI HÍRLAP. ERDELY ÉS MAGYARORSZÁG. Kolozsvári ujságok. Jan. 28-ra virradó éjjel a belső farkasujsza végében eső, úgy nevezett boszorkánysorban egy házhijjára felhordott tüzes hamutól, a’ szerencsére hóval borított fedél meggyűlt, azonban az éjji őr azt jókor észrevévén, a házbelieketelköltötte, ’s igy a’ tűz erőre kapása és tovább terjedése meggátoltatott. Reméllyük, hogy a’ rendőrség az ily gondatlan események eltávolítására szemes ügyelettel leend. Tegnapelőtt u. m. jan. 29-i estve más nemű, u. m. az ellenzéki ifjú közvélemény világositásának valánk tanúi, midőn az országgyűlési uj ifjúság id. gr. Bethlen János, gr. Teleki Domokos kir. hivatalosoknak, és b. Ívemény Dénezs Alsó fejér megye követjének száz fáklyás zenével, szónoklatokkal és harsogó éljeneztetésekkel tisztelkedett. Országgyűlési közlés: A" jan. 16-kán tartott huszonnegyedik országos ülés. Tárgyak: Előbbi jegyzőkönyvhitelesités, urbér, székely sérelmek. Az előbbi ülés jegyzőkönyve meghitelesitése után elnök önmaga felszólitá a’ Ilisét, miként most már az úrbérhez, különösen pedig a’ kitűzött tárgyhoz, vagyon a’ képzett mérték szerint vagy rendezéssel egybekapcsolt úrbért kivánják-é elfogadni , méltoztassanak szólani. Azonnban a' székely sérelmek foglalkodtaták még előbb a’ Pillér darab ideig Csikszék követének következő beszéde nyomán : Csikszék követe: Ha megfontolom elnöke excrjának , most és a tegnapi ülés végén tett azon nyilatkozatait, melyek szerint, mindent, az úrbért megelőzhető indítványokat bevégzetteknek tekintvén, a’ t. KK és fillet az orsz. bizottmány úrbér iránti munkálata kitűzött pontjai feletti tanácskozásra méltóztatott felszólitni, ’s ha megfontolom, hogy e teremben senki sincs , ki a’ vágyai, hogy a’ kitűzött pontok minél előbb tárgyaltassanak, keblében ide ne hozta volna ,— megvallom nem minden aggodalom nélkül emelek szót. Mert, noha csekélységemet is azok közzé van szerencsém sorozni, kik nem csak elnökinmaga kitűzését tisztelettel méltányolják, hanem egyszersmind az adózó nép sorsa könynyítésére vezető tanácskozások megkezdését pillanatig sem kívánják hátráltatni, mégis kötelességemhez csak úgy maradhatok hú, ha a’ kitűzött részletes tanácskozást nyilatkozatommal megelőzni kívánóm és a’ t. KK és RR. meg fógnak nekem bocsátani, ha ott, hol utasításom kötelességet szab elömbe, — bár mi legyen is egyébiránt egyéni nézetem — tetteim alapjául utasításomat tekintem. Ennélfogva, mielőtt a’ t. KE. és Iki a’ bizottmányi munkálatnak pontonkénti vizsgálatába bocsátkoznának , bátor leszek küldőimnek az urbér iránti némely álalános nézeteit annyival inkább most előterjeszteni, mivel azok egyfelől átalánosságuk miatt az egyes pontokhoz nem kapcsoltathatnak,’s mivel másfelől azok küldőimnek éppen a részletek mikénti tárgyalása iránti nézeteit foglalják magukban’s az azok iránt hozandó határozat lehet, a részletes tárgyalás alkalmával teendő nyilatkozataimnak vezérfonala; ’s főként mivel azon aggodalmakat, melyeket a’ vármegyei és székelyföldi viszonyok minden megkülömböztetését merőben elmellőző bizottmány munkálat külte fel küldőim keblében,— éppen most a'kezdetén azon tanácskozásnak, mely hogy a' kitűzött idves eredményt megteremhesse , annyi higgadt megfontolást 's annyi egyetértést igényelne, — kellene nézetem szerint lecsilapitani és megszüntetni. T. KK és Ilii! Küldőim elismerik azon sürgető szükséget , mely az urbérnek e’ hazába béhozatalát, ’s az által az úrbéres osztálynak az emberi jogokkal megegyeztethetőbb állapotba helyheztetését múlhatatlanul követeli ; ’s midőn a' t. Ilii e' czél létesítése végett, mely a’ jelen országgyűlés méltó büszkesége lehet, a’ lett terére lépnek, nem csak hátráltatni nem kívánják, sőt azon munkálathoz, melynek a’ nép sorsa felemelésében végczélja az álladalom szilárdítása, erejökhöz képpest hozzájárulni, amennyiben azt anélkül lehelik, hogy egy külön alkotmánynyal biró néposztály fennmaradása veszélyeztessék, nemes kötelességüknek tekintik. De azt.RR méltányolni fogják ha nemes székely küldőim valamint földjük végellen eldarabolása által kényszerítve megtanultak gazdaságukban takarékosok lenni, úgy az idők viszontagságai között alkotmányos jogaikban szenvedett annyi megkurtitások által okulva, még meghagyatott jogaik védelmében szigorú, ’s jogáldozataikban annyi óvatosságot gyakorolnak, mennyit az embernek az önfenntartás természetes ösztöne kötelességévé lesz; és méltányolni fogják az okokat, melyeknél fogva székely küldőim az úrbérnek, ’s főként egy a’ bizottmány tervezete szerinti úrbérnek, székely földre ’s igy küldőim földjére is béhozatalához, mint a' melyet sem legsarkalatosb jogaik feláldozása és pedig sikertelen feláldozása nélkül lehetőnek, sem a’ maguk keblükben lakó adózó népre szükségesnek nem látnak, megegyezésükkel hozzá nem járulhatnak. Ugyan is a' székely föld elfoglalási föld, abban jus regium annyira nincs, hogy, mint a’ t. Ikii bölcsen tudják a' székely jószág sem nóta, sem magszakadás esetében a' fiscusra nem száll, ’s mint nem adományzott 's átaljában eredetileg nemesi birtok, az egész egyformálag kiváltságos majorság földekből áll, 's ha van is, mit ma colonicalis földnek nevezünk, arról a’ status, mint szintén arról, mely allodialurának neveztetik, rendelkezési jogot eddig sohasem gyakorolt, mig arról hogy a’ vármegyei colonicalura felett a’ státus eddig is folytonosan rendelkezett, semmi kétség nincs, ’s a' II. K. I. I. 40 cziméböl is kitetszik. Ha van is tehát , mi ma a’ székely földön colonicalis földnek neveztetik, az a’ többet biró birtokosnak majorság-földjéből századok során át éppen úgy szakasztatott ki 's adatott szabad egyezkedés útján másnak , mint közelebbi időben ’s jelenleg is példák vannak arra, hogy egyik vagy másik birtokos, majd allodialis földjeiből ád a’ kevesebb birtokkal ellátott colonusainak egy egy darabot ’s majd azok számát szaporítani kívánván, nagyobb kiterjedésű curialis telkeiből szakaszt hasonlólag allodialis külsőséggel ellátandó colonusa számára lakhelyet. És már e'lévén a székelyföldi colonicaturák eredete, bátor vagyok kérdezni: mi lenne a' béhozandó úrbérrel, ha colonicaturaként állandósíttatnék az, a’ mi jelenleg úrbéres kezén van, elzárva a’ birtokost annak bizonyithatásától, hogy azon földeket allodialis birtokából szakasztotta ki ? Ekkor igazságtalanság történik a’ székelyföldi birtokosokkal, megtagadtatván tölök azon kedvezés, minek a' vármegyei birtokosok részére meg kell engedtetni. Vagy csak az, miről a' birtokos a' fennebbi bizonyítást tenni nem tudja? Ekkor semmi sem marad colonicaturának; mert hiszen azon czélra semmi egyebet bizonyítani nem kell, csak azt hogy a’ kérdéses föld székely földön van’s arra jus regium nem vitetett bé. E’ szerint, mivel urbér csak ott lehet, a’ hol urbériség van, urbériség pedig székelyföldön valódi értelemben nincs: az urbér a székelyfölddel annak természeténél fogva be nem fér. De továbbá minden, ki illusiokban élni nem szeret, meg lehet győződve az iránt, hogy ha mindjárt kimondatnék is, mind az, mi a behozandó úrbér által úrbériségnek állandósittatik, adó alapja lesz,’s igy midőn a’székely föld adómentessége egyfelől törvény által biztosítva van, másfelől a’béhozandó úrbéri törvény ezen adómentesség végképpeni eltörlését foglalná magában , ’s a' küllőmben is eléggé terhelt székely nemzeten új terhet törvényesítene, még pedig az előtt, mielőtt, az adózás tárgya érdemileg tanácskozás alá kerülne, ’s a’ haza több nemesei is a közterhek elvállalásához hozzá járulnának. ’S pedig t. R. igen is viszszás lenne az, hogy egy nemzet, melynek szabadsága legszabadabb institutiója mellett is csak tanácsteremben használható phrasisnak maradt fenn, az időszakonként felmerülő szükséges terheknek elvállalásához hozzájárulni mindannyiszor kötelességének tekintse anélkül, hogy az addig törvényellenesen viselt terhektől felmentessék. És ki áll jót.lki! főként most, miután múlt napokon hozott határozat nyomán az úrbér az adótól különválasztva fog tárgyaltatni, hogy a mostani adórendszer szerint a megállítandó urbériségekről fel nem vételik az adó, ’s azon katonáskodó székely primipilaris telke, melyet ő, mig gazdasága folytatására elég kezekkel nem bírt, székely örökségéből szakasztott ki ’s adta szabad egyeszkedés útján colonusának, de a’ melyet ma holnap népesedő családja számára viszszavenni kénytelen illetik , most mint úrbéres kezén lévő urbériség adó alá nem kerülend? Ezek azon okok, melyekből bátor vagyok következtetni, hogy az urbériek székelyföldre behozatala, a nemzetnek fennálló törvények által biztosított jogait veszélyezteti; és pedig úgy vélem. Az, miszerint törvényhozásnak is a fennálló törvényt, legalább annyira bi-9