Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-10-28 / 86. szám

érdekű nőnek , és kiűz hozzálunk, k. a' nemzetiség fenntartásáért életét is jus­ iv­­vel fel ne áldozná és k. borzadva no lek.n lene azon pillanatra, ha kevés idő múlva ide­­genajku unokák fognák lakni búzánkat és sírköveinken nem fognák érteni a magyar felirást és ezen szomorú jövendő el fog jön­ni­­,s a’ helyütt , hogy ezen kevés nemzeti e erőt egyesitsü­k, még tovább is felosztva ki­­vár­juk m­a­gun­kat­ tartani. A­ nemzetiség ü­­g­ye szent, annak mind személyes, mind hely­beli érdekeket fel kell áldozni és ha szin­tén Erdélynek egyes egyénei veszteségüket is látnák az unióban, s ha azáltal ke­délynek vidékei kevésbé lennének termékenyek, ha azáltal a* kereskedés kevesebbé lenne vi­rágzó, mondom a’ nemzetiség szent ügyének fenntartásáért, mind ezeket áldozatul kellene hozni. (Tetszés) Ennek előrebocsátásával pár­tolom, hogy neveztessek­ ki egy bizottmány, vagy a’ már kinevezett sz­ólittassék fel, hogy az egy részlete altal dolgoztassa­ ki a tervet arra nézve, mik lehetnének azon feltételek, melyek az egyesülésből mind­két országra nézve boldogságot árasztanának és minden­esetre azon jogok és előnyök, melyekkel Er­dély bír, biztosíttassanak és megerősittesse­­nek.­­ Tetszés.) Megkérendtőnek vélném ő Fel­ségét, méltóztassék Magyarország gyűlését fel­szólítani arra, hogy egy bizottmány nevez­­tessék­ ki Magyarország részérül, hasonló terv kidolgozására nézve és a’ két bizottmány e­­gyütt értekezve a­ tárgyat fejtse­ ki és ér­­lelje­ meg, mely azután természetesen az or­­szággyűlés elibe terjesztessék , melyben ad­dig az országyűlés határozatot nem hozhat­na, mig a­ törvényhatóságokkal nem közöl­tetnek és azok utasítást nem adnának. Fel­hozatott még az is, hogy jó lenne István fó­­herczeg , cs. kir. fennségéhez alázatos ké­relmünkkel járulni, ebbe is beleegyezem , és ebben felfejtendő nézeteket pártolom és ó­­lhajtom­, hogy ezen tanácskozásnak legyen a­­zon idves eredménye , hogy valamint egy volt hajdan a­ magyar nemzet, úigy legyen ezután is egy boldog és virágzó. (Zajos jet­­zés.) Kraszna megye­k . A­z 1­8­3­6 - k­i­­21 dik törv.czikk megalkotása után, megyém igen sok lépést tett arra, hogy azon törvény tel­jesedésbe vétessék, azonban miután minden fáradságai sikeretlenek lettek volna, meggyő­ződött af felöl, hogy akár­mit tegyen egyes megye, legyen az partiumbéli, erdélyi vagy magyarországi , annak legkisebb nyomaté­­ka nincs. Meghatározta tehát a­ Partium dol­gában, sem ellene, sem mellette további lé­pést nem tenni, hanem a’ törvény teljesedé­sét bevárni, ezért tehát én azt sem indítvá­nyozom , hogy a’­­ PrR a’ Partiumot elbo­csássák; azt sem pártolhatom , hogy annak ellentmondó felirat készíttessék. Mi a két magyar haza unióját illeti, azt lelkem egész hevével pártolom, meg lévén győződ­ve, hogy az, azon egyedüli talizmán, mely mostani ál­lásában a két országnak, megmentheti az al­kotmányt és nemzetiséget. Azért tehát pár­tolom Fogarasin d.­t, követte indítványát, mi­szerint országos bizottmány bizassék meg a' véget­, hogy az unióról egy tervet dolgoz­­zon­ ki. Kolozs megye k: Legelőbb is a’ Par­tium tárgyában fogok vélekedést mondani. A’ t. RR két orsz.gyűlésen keresztül diplo­mat­icai és törvényes szempontból ezen tár­gyat bőven f­­ifejtették, előhozván a’ nicols­­burgi és bécsi kötéseket és azon ellenveté­seket, melyeket Magyarország a­ spirai és prágai békekötéseknek némely historicusok által helytelenül oda irt adatokból erősségül felvett, megczáfolták ; annak következtében két felterjesztés történt, az egyik 1837-ki, a’ másik a közelebbi hongyülésen. Az elsőre szomorú megtagadó választ nyertünk, az u­­tolsóra választ kell kérnünk, és azon helyes okokhoz, melyeket a’ múltkori felterjeszté­­seinkben felhoztunk, a­ socialis viszonyból me­ntett okokat mellek éljük. Szóval: azt vélem, hogy tétessék egy felt­erjesztés, m­elyben I * * i­l­­ síik­ ki azon szomorít helyzetet, mely ba/.i ik­ra a’ Partium törvénytelen elvetnie alt­l ne bűzödnek és kérjük «. Felségül, hogy kéré­seinknek sikert adjon. Pártolom azt is, hogy e­ tárgyban István (oberczog Magyar­or­szág kir. helytartóját szólítsuk fel, kire nézve, köz­­bevetőleg legyen mondva, óhajtom, bár len­ne az egyesült bánnak minél előbb riadóra (tetszés) és kérjük , hogy mind azon néze­teinket , hogy a’ Részeket elszakasztani nem akarjuk, mind azt, hogy Magyarországgal e­­gyesíteni akarunk, terjeszsze a' magyarorszá­gi Kidnek el­be. (Tetszés.) Szólok most né­hány szót az unióról. 1 G­­ör­­­gy mint Er­dély polgára. Valóban azon egyedüli rév­­párt az uhui, melyet elültünk latok azon e­­gyedüili mód, mely szerint megrmu­soll al­kotmiányos létünk va­g­u m­­ennyire alkot­­iányos állásba helyhez­ethetn­k; óhajtóm lehűl az u­niot, alkotmányos és anyagi szempontból is;­­le óhajtóm­ úgy is mint m­agyar ember. Ázsia pusztáiról jött egy nemzet­i k­opáia, és bont vivott­­ k­i magának és 1000 években keresztül a él­e' book in és egy pár század alatt az ak­kori időben oly miveltséget nyert, hogy F.u rop­oli i­n orideo nemzettel megmérkőzhet el, ki11• • k ii mit jut eszébe Nagy Lajos és Mátyás királyunk dicső kora ! De mielőtt megtele­pülhetett eb­tonban, más nemzet jött Ázsiából és önvédelemre kénszerilette a’ magyart az egész europai keresztyénség vé­rbásty íjának lenni a' török ellen és következek a sze­rencsétlen epocha, a viszszavonás származott magunk közti és a' mohácsi ütközet firji lett a magyar bon egységének. Ferdinand és Zápolya magyar sereggel viveit magyarral szembe, rok­­n vér folyt rokon fegyv­rek ál­tal, egymást öldökölték a­ magyarok hoszszas időn keresztül. Elmúlt már azon szomorú i­­dő és egy fő alatt egyesült a­ két magyar bon, de mind a’ mellett hősi erejét nem tu­d­­ja viszszanyerni az erősebb, a’ gyengébb testvér pedig napról napra még inkább vesz­tett és félő hogy rövid idő alatt sírba dől alkotmánya, ha az erősebb testvérhez­ kap­csolat által új erőt nem nyer. Egyesüljünk tehát és azon erőt, mely a’ magyar nemzet­ben létezik egyesítsük , különben a’ magyar nemzetnek végét meg lehet jósolni. Pártoló a Fogarasvidékét , a' két ország közötti egye­sülés létesíthetésére kinevezendő bizottmány terv készítésére és annak idejében a’ törvény­hatóságokkal leendő közlésére nézve. Szeben.szék k: Nézetemet bátor le­szek utasításommal egybehangzóig nyilvání­tani. Elsőben a’ tanácskozásban forgó körül­ményt nem nézhetem új indítványnak, ha­nem a’ mennyiben ns középszolnok vármegyei tisztelt követ úr által, a’ megyének, ns Ma­gyaroszág gyűlésére tett meghívását, mint bizonytalanságijai ejtést, méltán tudni kí­vánta, nézem sürgető és szükséges felszólí­tásnak. M­ásodszor pedig, a' mennyiben a' két orsz.gyűlésre tett meghívásból, a’ is me­gyére háramló ketteztetett terhes kötelezte­­tés ered, sérelemnek tekintem annyival in­kább, mivel a’ tisztelt követ úr által tett el­ső indítványban, tudósítás létetett arról, hogy a’ ns megye,­ az orsz.gyűlésem megjelenése elmulasztásáért dijmarasztási keresetnek lett volna kitéve, mely kedvetlenségei az Erdély­hez kapcsolt Részek czime alatt létező ns vármegyék szenvedni képtelenek voltak. Ezen ns vármegyék kétes állása meg­szüntetésére tehát és azoknak erdélyteli el nem válása iránt, az erdélyi országos 1­R ál­tal tett lépések ismétlését a­ ns vármegyék kétségbenlétele méltán javasolja. Mire nézve megjegyzendő , hogy a’ Par­­tium viszonyai és Erdély melletti megmara­dása, az 1832 és 36-ik évi magyarországi 2 - ik törv.czikk kelése és erdélyi orsz.gyűlésen lett kihirdetése ót­a, két orsz.gyűlésen oly nyo­mós óhajtásnak elérése, a'többszöri feliratok­nak törvényes és diplomaticai motívumai ismét­lése s/.kikség lelőtti volna, mert a Készek er­­délyiel­ elnemszak­adását kimerítőbb tama­szokat és nagyobb t­örvényességgel a 11 - le­hetne követelni. Ilanem vabihanys/.or ο■/ο■., kérdés tanácskozásra kerül, mind­annyiszor i/.on­ erősségekre hivatkozva, szigorúan kö­vetelni kell , miszerint az­ erdélyi Készek tel­jességgel el ne szakasz­tassanak azon orszá­gos testülettől, melynek a Készek financiális és polgári szerződési és törvényes tekintet­ben elválhatatlan kiegészítő tagjai, melynek alkotmányosan biztosított integritása csak is a’ Készek egybekapcsolásával maradhat­­ meg. Mivel tehát abban, hogy az erdélyi Ké­szek czime alatti­as vármegyék, melyek az­ m­o-cani erdélyi orsz.gyűlésen jelen vannak, azelőtt mielőtt az 1832 és 3­1 beli 21-dik magyarországi tör.czikk törvényes úton tel­jesedésbe ment volna, a’ magyarországi gyű­lésre hivattan­ak, ezen vármegyékre bizony­lat - helyezte­té-el és a kellő k­ieteti kötelez­­tetésben sérelmet látok, úgy vélekedem, hogy a’ Készek megmaradása iránt egy újabb fel­­irásban ő Felsége kérette­ssék meg, méltót- lásson az erdélyi országos Rendek alázatos feliratára, mely költ felír e­l­só napján a Híd­ban, kegyes választ adni és még ezen ország­gyűlésen rendelni, hogy a Készek bizonyta­lan állásukból kivumekedj­enek és elválhatatla­­nul Erdélyhez hajk­.S­dva maradj­anak. Egyéb­iránt nem vagyok idegen attól, miszerint a Felségének tisz­telettel fe­jezte­ssék­ ki a fel­­iratban, hogy az ország sérelemnek tartja, az­ erdélyi Részek magyarországhozi kapcsol­­tatásának , az ennyi KK megegyezésén kí­vül határoztatot­t tör­vényesitését, ’s óhajtja az ország, miszerint ezen törvény, mely 1832 és 36 ban kelt, Erdélyre nézve úgy is kö­telező erővel nem bírván, teljesedésbe ne menjen. A’ szőnyegen lévő napi­renddel kapcso­latba hozatott egy más tárgy, mely illeti az egész ország függet­lenségét , a’ s e o po­­­d i kiöl levél, söt más szerződések. Kötesek és törvények szerint biztosított külön alkotmány megmaradását, mely illeti egy a­ magyar ko­ronához­ tartozó magán álló tartománynak lé­tét és annak jövendőjét ! Ez­ Erdélynek magyarországok­ egybe­kapcsolása, szorosabb egyesülése annál, mint az századok óta már ugyan egy király alatt, ugyan egy korona alatt valóban létezik. Erre nézve utasításom szabta vélemé­nyem nagyon egyszerű , kifolyó az orsz­ág­­gyűlési előzmények természetéből és a­ do­log jelen állásából , melyeket méltólag meg­tekintvén, tagadni nem lehet, hogy országos határozat nyomán, az unió kérdése jelenben is áll a’ tek. RB kezében oly móddal, hogy 18 41 és 42-béli 42-dik ülés végzése követ­kezéséül, a’ t. Kft a’ rendszeres biztosság azon Osztályát, mely a' közigazgatási ügyek tárgyalására ki van nevezve, felhatalmazlak, hogy vegye fontolóra, vagyon a'két testvérbon­nak lehetséges-e és minő feltételek alatt egye­sülni, hogy ezáltal a’ közérdek elömozdittassék? és mi haszon vagy kár háramolna abból Erdély­re? Ezen biztosság még az országgyűlése által ajánlott tervet bé nem adván , ez követke­zőleg az országos végzés szerint, a’ törvény­hatóságoknak ki nem küirdettethetvén, szük­ségessé válik, miszerint az országos határo­zat teljesítése sürgettessék, küldőim is ezen határozat nyomai a megvizsgálás és a’ köve­teknek adandó utasitás végett, azon tervnek közlését biztosan elvárják. Mind­ezeket felfejtve én azon állásban nem vagyok , hogy a­ két ország egyesülése tárgyában érdemlegesen hozzá szidjak, sőt in­kább úgy hiszem, hogy az­ erdélyi Részek el­­nem szakasztását, egészen külön tárgyát el­határozni lehetséges, köve­tkezőleg azt is tar­tom, hogy ő Felségének felterjesztendő alá­zatos feliratban, az egyesülést, sem kell, sem lehet említeni, a­­mi is idő elötlt volna , ha­nem ez­úttal az 1841 és 43 beli országgyű­lési lépéseket folytatni azzal, hogy a­ t. KK

Next