Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-10-28 / 86. szám
érdekű nőnek , és kiűz hozzálunk, k. a' nemzetiség fenntartásáért életét is jus ivvel fel ne áldozná és k. borzadva no lek.n lene azon pillanatra, ha kevés idő múlva idegenajku unokák fognák lakni búzánkat és sírköveinken nem fognák érteni a magyar felirást és ezen szomorú jövendő el fog jönni,s a’ helyütt , hogy ezen kevés nemzeti e erőt egyesitsük, még tovább is felosztva kivárjuk magunkat tartani. A nemzetiség ügye szent, annak mind személyes, mind helybeli érdekeket fel kell áldozni és ha szintén Erdélynek egyes egyénei veszteségüket is látnák az unióban, s ha azáltal kedélynek vidékei kevésbé lennének termékenyek, ha azáltal a* kereskedés kevesebbé lenne virágzó, mondom a’ nemzetiség szent ügyének fenntartásáért, mind ezeket áldozatul kellene hozni. (Tetszés) Ennek előrebocsátásával pártolom, hogy neveztessek ki egy bizottmány, vagy a’ már kinevezett szólittassék fel, hogy az egy részlete altal dolgoztassa ki a tervet arra nézve, mik lehetnének azon feltételek, melyek az egyesülésből mindkét országra nézve boldogságot árasztanának és mindenesetre azon jogok és előnyök, melyekkel Erdély bír, biztosíttassanak és megerősittessenek. Tetszés.) Megkérendtőnek vélném ő Felségét, méltóztassék Magyarország gyűlését felszólítani arra, hogy egy bizottmány neveztessék ki Magyarország részérül, hasonló terv kidolgozására nézve és a’ két bizottmány együtt értekezve a tárgyat fejtse ki és érlelje meg, mely azután természetesen az országgyűlés elibe terjesztessék , melyben addig az országyűlés határozatot nem hozhatna, mig a törvényhatóságokkal nem közöltetnek és azok utasítást nem adnának. Felhozatott még az is, hogy jó lenne István fóherczeg , cs. kir. fennségéhez alázatos kérelmünkkel járulni, ebbe is beleegyezem , és ebben felfejtendő nézeteket pártolom és ólhajtom, hogy ezen tanácskozásnak legyen azon idves eredménye , hogy valamint egy volt hajdan a magyar nemzet, úigy legyen ezután is egy boldog és virágzó. (Zajos jetzés.) Kraszna megyek . Az 1836 - ki21 dik törv.czikk megalkotása után, megyém igen sok lépést tett arra, hogy azon törvény teljesedésbe vétessék, azonban miután minden fáradságai sikeretlenek lettek volna, meggyőződött af felöl, hogy akármit tegyen egyes megye, legyen az partiumbéli, erdélyi vagy magyarországi , annak legkisebb nyomatéka nincs. Meghatározta tehát a Partium dolgában, sem ellene, sem mellette további lépést nem tenni, hanem a’ törvény teljesedését bevárni, ezért tehát én azt sem indítványozom , hogy a’ PrR a’ Partiumot elbocsássák; azt sem pártolhatom , hogy annak ellentmondó felirat készíttessék. Mi a két magyar haza unióját illeti, azt lelkem egész hevével pártolom, meg lévén győződve, hogy az, azon egyedüli talizmán, mely mostani állásában a két országnak, megmentheti az alkotmányt és nemzetiséget. Azért tehát pártolom Fogarasin d.t, követte indítványát, miszerint országos bizottmány bizassék meg a' véget, hogy az unióról egy tervet dolgozzon ki. Kolozs megye k: Legelőbb is a’ Partium tárgyában fogok vélekedést mondani. A’ t. RR két orsz.gyűlésen keresztül diplomaticai és törvényes szempontból ezen tárgyat bőven fifejtették, előhozván a’ nicolsburgi és bécsi kötéseket és azon ellenvetéseket, melyeket Magyarország a spirai és prágai békekötéseknek némely historicusok által helytelenül oda irt adatokból erősségül felvett, megczáfolták ; annak következtében két felterjesztés történt, az egyik 1837-ki, a’ másik a közelebbi hongyülésen. Az elsőre szomorú megtagadó választ nyertünk, az utolsóra választ kell kérnünk, és azon helyes okokhoz, melyeket a’ múltkori felterjesztéseinkben felhoztunk, a socialis viszonyból mentett okokat mellek éljük. Szóval: azt vélem, hogy tétessék egy felterjesztés, melyben I * * il síik ki azon szomorít helyzetet, mely ba/.i ikra a’ Partium törvénytelen elvetnie altl ne bűzödnek és kérjük «. Felségül, hogy kéréseinknek sikert adjon. Pártolom azt is, hogy e tárgyban István (oberczog Magyarország kir. helytartóját szólítsuk fel, kire nézve, közbevetőleg legyen mondva, óhajtom, bár lenne az egyesült bánnak minél előbb riadóra (tetszés) és kérjük , hogy mind azon nézeteinket , hogy a’ Részeket elszakasztani nem akarjuk, mind azt, hogy Magyarországgal egyesíteni akarunk, terjeszsze a' magyarországi Kidnek elbe. (Tetszés.) Szólok most néhány szót az unióról. 1 Görgy mint Erdély polgára. Valóban azon egyedüli révpárt az uhui, melyet elültünk latok azon egyedüili mód, mely szerint megrmusoll alkotmiányos létünk vagu mennyire alkotiányos állásba helyhezethetnk; óhajtóm lehűl az uniot, alkotmányos és anyagi szempontból is;le óhajtóm úgy is mint magyar ember. Ázsia pusztáiról jött egy nemzeti kopáia, és bont vivott ki magának és 1000 években keresztül a éle' book in és egy pár század alatt az akkori időben oly miveltséget nyert, hogy F.u ropoli in orideo nemzettel megmérkőzhet el, ki11• • k ii mit jut eszébe Nagy Lajos és Mátyás királyunk dicső kora ! De mielőtt megtelepülhetett ebtonban, más nemzet jött Ázsiából és önvédelemre kénszerilette a’ magyart az egész europai keresztyénség vérbásty íjának lenni a' török ellen és következek a szerencsétlen epocha, a viszszavonás származott magunk közti és a' mohácsi ütközet firji lett a magyar bon egységének. Ferdinand és Zápolya magyar sereggel viveit magyarral szembe, rokn vér folyt rokon fegyvrek által, egymást öldökölték a magyarok hoszszas időn keresztül. Elmúlt már azon szomorú idő és egy fő alatt egyesült a két magyar bon, de mind a’ mellett hősi erejét nem tudja viszszanyerni az erősebb, a’ gyengébb testvér pedig napról napra még inkább vesztett és félő hogy rövid idő alatt sírba dől alkotmánya, ha az erősebb testvérhez kapcsolat által új erőt nem nyer. Egyesüljünk tehát és azon erőt, mely a’ magyar nemzetben létezik egyesítsük , különben a’ magyar nemzetnek végét meg lehet jósolni. Pártoló a Fogarasvidékét , a' két ország közötti egyesülés létesíthetésére kinevezendő bizottmány terv készítésére és annak idejében a’ törvényhatóságokkal leendő közlésére nézve. Szeben.szék k: Nézetemet bátor leszek utasításommal egybehangzóig nyilvánítani. Elsőben a’ tanácskozásban forgó körülményt nem nézhetem új indítványnak, hanem a’ mennyiben ns középszolnok vármegyei tisztelt követ úr által, a’ megyének, ns Magyaroszág gyűlésére tett meghívását, mint bizonytalanságijai ejtést, méltán tudni kívánta, nézem sürgető és szükséges felszólításnak. Másodszor pedig, a' mennyiben a' két orsz.gyűlésre tett meghívásból, a’ is megyére háramló ketteztetett terhes köteleztetés ered, sérelemnek tekintem annyival inkább, mivel a’ tisztelt követ úr által tett első indítványban, tudósítás létetett arról, hogy a’ ns megye, az orsz.gyűlésem megjelenése elmulasztásáért dijmarasztási keresetnek lett volna kitéve, mely kedvetlenségei az Erdélyhez kapcsolt Részek czime alatt létező ns vármegyék szenvedni képtelenek voltak. Ezen ns vármegyék kétes állása megszüntetésére tehát és azoknak erdélyteli el nem válása iránt, az erdélyi országos 1R által tett lépések ismétlését a ns vármegyék kétségbenlétele méltán javasolja. Mire nézve megjegyzendő , hogy a’ Partium viszonyai és Erdély melletti megmaradása, az 1832 és 36-ik évi magyarországi 2 - ik törv.czikk kelése és erdélyi orsz.gyűlésen lett kihirdetése óta, két orsz.gyűlésen oly nyomós óhajtásnak elérése, a'többszöri feliratoknak törvényes és diplomaticai motívumai ismétlése s/.kikség lelőtti volna, mert a Készek erdélyiel elnemszakadását kimerítőbb tamaszokat és nagyobb törvényességgel a 11 - lehetne követelni. Ilanem vabihanys/.or ο■/ο■., kérdés tanácskozásra kerül, mindannyiszor i/.on erősségekre hivatkozva, szigorúan követelni kell , miszerint az erdélyi Készek teljességgel el ne szakasztassanak azon országos testülettől, melynek a Készek financiális és polgári szerződési és törvényes tekintetben elválhatatlan kiegészítő tagjai, melynek alkotmányosan biztosított integritása csak is a’ Készek egybekapcsolásával maradhat meg. Mivel tehát abban, hogy az erdélyi Készek czime alattias vármegyék, melyek az mo-cani erdélyi orsz.gyűlésen jelen vannak, azelőtt mielőtt az 1832 és 31 beli 21-dik magyarországi tör.czikk törvényes úton teljesedésbe ment volna, a’ magyarországi gyűlésre hivattanak, ezen vármegyékre bizonylat - helyezteté-el és a kellő kieteti köteleztetésben sérelmet látok, úgy vélekedem, hogy a’ Készek megmaradása iránt egy újabb felirásban ő Felsége kérettessék meg, méltót- lásson az erdélyi országos Rendek alázatos feliratára, mely költ felír elsó napján a Hídban, kegyes választ adni és még ezen országgyűlésen rendelni, hogy a Készek bizonytalan állásukból kivumekedjenek és elválhatatlanul Erdélyhez hajk.Sdva maradjanak. Egyébiránt nem vagyok idegen attól, miszerint a Felségének tisztelettel fejeztessék ki a feliratban, hogy az ország sérelemnek tartja, az erdélyi Részek magyarországhozi kapcsoltatásának , az ennyi KK megegyezésén kívül határoztatott törvényesitését, ’s óhajtja az ország, miszerint ezen törvény, mely 1832 és 36 ban kelt, Erdélyre nézve úgy is kötelező erővel nem bírván, teljesedésbe ne menjen. A’ szőnyegen lévő napirenddel kapcsolatba hozatott egy más tárgy, mely illeti az egész ország függetlenségét , a’ s e o pod i kiöl levél, söt más szerződések. Kötesek és törvények szerint biztosított külön alkotmány megmaradását, mely illeti egy a magyar koronához tartozó magán álló tartománynak létét és annak jövendőjét ! Ez Erdélynek magyarországok egybekapcsolása, szorosabb egyesülése annál, mint az századok óta már ugyan egy király alatt, ugyan egy korona alatt valóban létezik. Erre nézve utasításom szabta véleményem nagyon egyszerű , kifolyó az országgyűlési előzmények természetéből és a dolog jelen állásából , melyeket méltólag megtekintvén, tagadni nem lehet, hogy országos határozat nyomán, az unió kérdése jelenben is áll a’ tek. RB kezében oly móddal, hogy 18 41 és 42-béli 42-dik ülés végzése következéséül, a’ t. Kft a’ rendszeres biztosság azon Osztályát, mely a' közigazgatási ügyek tárgyalására ki van nevezve, felhatalmazlak, hogy vegye fontolóra, vagyon a'két testvérbonnak lehetséges-e és minő feltételek alatt egyesülni, hogy ezáltal a’ közérdek elömozdittassék? és mi haszon vagy kár háramolna abból Erdélyre? Ezen biztosság még az országgyűlése által ajánlott tervet bé nem adván , ez következőleg az országos végzés szerint, a’ törvényhatóságoknak ki nem küirdettethetvén, szükségessé válik, miszerint az országos határozat teljesítése sürgettessék, küldőim is ezen határozat nyomai a megvizsgálás és a’ követeknek adandó utasitás végett, azon tervnek közlését biztosan elvárják. Mindezeket felfejtve én azon állásban nem vagyok , hogy a két ország egyesülése tárgyában érdemlegesen hozzá szidjak, sőt inkább úgy hiszem, hogy az erdélyi Részek elnem szakasztását, egészen külön tárgyát elhatározni lehetséges, következőleg azt is tartom, hogy ő Felségének felterjesztendő alázatos feliratban, az egyesülést, sem kell, sem lehet említeni, ami is idő elötlt volna , hanem ezúttal az 1841 és 43 beli országgyűlési lépéseket folytatni azzal, hogy a t. KK