Mult és Jelen - Jelen, 1848 (8. évfolyam, 1-37. szám)

1848-05-05 / 36. szám

K­olozsvártt* 3(». iVîitrâ* B811»1. 5-1» 8*1* POLITIKAI LAP. Lett'llf O Felsége, mi I h.»11)uk az erdélyi országgyűlés kinyi­ása határnapját május 129-re méltóztatta kitűzni s abban megegyez­ni, hogy az országgyűlést kihirdető kir. leirat magyar nyelven adassék ki, mtllv leirat terve az udv. carcellária által felküldetvén ő Fel­sége által jóvá hagyatott. — A kir. előadások lepődnek a.) Ultin, b ) Robot ♦*» úri tartozások megszüntetése a nemesség kárpótlása mellett, c.) Sajtószabadsági törvény, d.) A kir. táblai elnöki hivatal betöltése. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. KINEVEZÉSEK. Ö csávz. és apóst. kir. Fel­sége ikafalvi Baricz Jánost Erdély főorvosát, s kormányszéki előadót az egésségi tárgyakban díjmentesen kir. tanácsos czim­mel felruházni ke­gyelmesen m­éltó­.tatt a. O cs. kir. Felsége márt. 16-ról költ határo­zatánál fogva cs. k. kamarás s eddigi k. kincstá­­ri tanácsos uzodai gr. Belek­ Györgyöt erdélyi k. kincstári alelnöknek kinevezni méltóztatott. TORD­A VÁROSI KÖZGYŰLÉS Azt­­ ok, hogy ápril. 18 -án Torda városa tanácsa re­st mraltatik, minek megtörténtét hittük, vár­tuk, de reményünkön túl esőnk; mert a m­­os­­tani zűrzavarok, miket sok kósza hírek idéz­nek elő, m­ellyek összetartás, szeretetet igény­l­nek minden honpolgá­rai, lenyo­má kezű­­k­ben tartott igazságunk mérlegét, vagy is in­kább­: hivatalféltés szüle olly­ákokat, mellyek kevésbitek azon nap óta, hogy köz­tereb­eü főispánunk kérésünkre tanácsosok restaura­­tioja határidejét kitűző, a választási vágyat, s ez­úttal el­maradott a választás, de azért sok jó történt. Megmondot napon nagyszá­mu nép gyült egybe az ó tordai re­f. tem­plomba 10 óra után, hova főispánunk harso­gó éljenzés között hétéve­s elnöki széke el­foglalása u­an előadá , hogy e kor a szabd­­­­ságé, népek nemzetek jogaikkal élhetnek, s elnök is értve ús városunk óh­ajtá át taná­csosok választására azért gyűjtő egybe en­nek közönségét, saját kérésére. De e kor egy­szersmind minden polgártól egyetértést igé­nyel, e választás ingerültséget okozhat,­­súr­lódásokat szülhet s ezáltal pártviszály szöh­e­­ti be magát polgárok eddigi békés életébe; azért ez alkalom­­­al , tanácsosuk választását, mig az u n­o megtörténik országgyülésileg is jónak látná elhalasztani. Kiabálás: választunk! változtatunk !! hosszas ideig: halljuk ! halljuk!! de szóhoz még is bajosan lehetett férni.) El­nök tovább : ezáltal a ns városi közönség­nek tanácsosok restaurálhatási jogát csonkit­­ni nem kívánja , sőt azonnal hongyülés után mihelyt kívánja, azt megtart­ja. (Sokan: helyes, helyes!! kevesen; választunk ! nem halasztjuk e!!!)Szót pitér Kovácsi János s fejtegeti igen élénken és értelmesen, inkább az intelligens részhez intézett beszédében, miszerint helyes és törvényes, egyszersmind igazságos a tiszt­viselők választása, mi­közben helyeslések tör­téntek , de midőn arra került beszéde, hogy a választás ezúttal maradjon el , volt lárma, volt zúgás szűnni nem­ akaró kiáb­ás válasz­tunk! változtatunk!! Elnök kérte a csendet s meg is lett , de szónok további beszédére újból lárma , zúgás, kiabálás történt, szónok béketürést kért, mire egy magát nyugalmaz­ta ügyvéd rikoltó: ne is beszéljen olly hosz­­szasan, hogy az ember béketürését kifárasz­­sza. (Kiabálás, halljuk, haljuk!!) Lecsendesült a lárma­s szónok ily értelemben végezte be­szédét , hogy a hongyülés közel van, a mos­tani körülmények e választást nem kívánják, sőt ellene mondanak; azért egyes véleménye szerint míg a s­eptemberi, vagy odlőben­ ma­gyarhoni hongyülésen a városok rendezése elhatározhalik, addig e választást elhalasztott­nak gondolja. ([Némelyet«: helyes!! mások: választunk!! kiálták rá ) Egy ősz, hosszú háj­­fürtös polgár emelt szót s monda : válasz­­szunk tiszteket, de ne ollyanokat kik sorspont hajtók , kik egy véka zabért igazságot csi­nálnak (nevetés)— válasszunk tisztviselőt, de ne ollyszolgabirákból, kik a szegény em­ber pénzét felveszik s elteszik, (nevelés, zú­gás, helyes!) imninnen amonnan. Máspolgár Én nem bánom ha elmarad is a választás, csak protoculáltassék, hogy nekünk szabad választásunk van, s mikor kívánjuk akkor vá­laszthatunk. (harsogó helyes!) Elnök: Előre bocsátom, hogy mikor kívánják , akkor fo­gunk választani, csak most e terhes körül­mények kís­.ett legalább» a bongy'nénij» !»v­á­laszszák el (helyes! igaz!), a­mi pedig hatá­rozat lesz, az bizonyosan jegyzőkönyvbe fog igtattatni. (helyes! helyes!) B. Kemény Far­kas (mond többek közti): öt évekkel ezelőtt e­­s városban én pendítettem meg azon sza­badságot , hogy a seni­or­ok választassanak, addig senki sem merte ezt kimondani. Tisztelet szónok úrnak, de 183­4-t­ől fogva többször kimondatott — ez előtti öt évig—folytatja: azért még­is — mond többek közt — jelen körülmé­nyek között a választást elhalasztani véle­ményezi (helyes! — enuntiatio!! halljuk.) így hát a választás elmaradt ezúttal, két há­rom tanácsos örömére, kik közül egy beteg­­sége miatt otthon ül valami két év óta. A be­tegség közös, még­is feneketlen a közvéle­mény elleme, egy pedig érezvén magában zöld asztal melletti bíróságra méltatlan voltát —­­mezőre ment ki, gazdálkodás szine alatt, ho­lott eddig ezt nem tette, ne­hogy az Isten szavát, népszavát feje felett megdől dűlni hall­ja, tudván hogy aprilisben mezőn bűnös em­bert mennykőcsapás nem érhet «»ily könnyen, mint olly közgyűlésben, hol a bűnök bünteté­se ideje jelen van s itélő székben népül, ki megítéli minden birónak jó és rész tényét, minél fogva azután jutalmaz és kárhoztat, így igy uraim­ azon könyek, m­ellyek árva­­birák által sajtoltalak ki árvák szemeiből, Ínség s nyomor között , a közvélemény me­zején keserű gyümölcsöt tem­ettek a lélek­telen birák számára, mit néktek le kell aratni s kenyerüket ebből kelletik enni, egyszers­mind megbüntetődik a bitó apa álnoksága fiaiban is harmad, negyed ízig. De tán igen eltérőnk, bocsánat ha úgy van! csak annak lehet tulajdonítani, hogy tények voltak mi­ket előmondánk és ollyanok, m­ellyek eddig e­­lő minden nap tapasztaltattak. Elnök jelenti, hogy as Torda megye gyűlésén lett azon megbízatása következté­ben, miszerint a kincstárt találja meg az i­­rám, hogy Torda aknára bankjegyek bevál­­tására nézve ezüst pénz küldessék, megtette a teendőket, s kevés számú bankjegyeket em­lített sót­iszt­­égnél be lehet váltani, polgá­rok számára, nagy mennyiségben azért nem­, hogy úgy szegényebbeknek nem fog jutni, különben nagy mennyiségben is Kolozsvárit, a h­arminczadon beváltani mindég lehet. Tu­dásul vétetett. Indítványozta polgár I­ T. F. hogy a Les- bátorság fenntartása tek­inthéböl, s minthogy polgári­­ői sereg felállhatására nézve sokan el­fúrtak, jó lenne fökormán­yzó e nagymagá­­hoz fegyverek kiesz­közlése vár­t egy kérést, felterjeszteni. Elfogadtatott s biztosok nevez­tettek ki, kik aziránt e nagymagát kérjék meg s még e holnapi illésre, eljárásukról te­gyenek ide tudósítást Főhadnagy Mezei István, írásban előso­rolja, miszerint mostani kör­ülmények között, a főhadnagyi hivatal erősen lelkes, ennél fojtva indít­ványozza, hog­y jó lennne egy alh­ad­nagyi hivatalt is felállítani, kinek lenne ki­szabva köre, hatása s ügyelne ez a városi belbátorságra, lenne keze alatt a mezei rend­őrség, szóval s inne rendőri hivatalt. Elfogad­tatott, s elnök azonnal tanácsos Székely E­­leket , a siemes városi közönség beleegye­zésével alhadnagynak kinevezte. Volt egy szó, melly ennek is megválasztását a tanácsosok megválasztása idejére akarta halasztani, de nem fogadtatott el. Többeknek véleménye után határozattá lelt, hogy az alhadnagy köret hatását egy bizottmány dolgoza ki s a hol­napi ülés­ek­be terjessze. E bizottmány ki­­neveztetett s elnök jó néven vette, hogy a városi közgyűlés véleményében pártolta; ki­kérte továbbra is a többször tanúsított bi­zodalmát s ezzel hápogó éljenezés között a gyűlés eloszlott. Április 1­9-n. A városi lánczteremben tartalék ülés, mikor a jegyzőkönyv hitelesítése után több kérelmek vétettek elő, jelesen az éji őröké, tizedeseké, adófelhajtóké, utczaka­­pitányoké, m­iszerint ez előtt több évekkel egy bizottmány volt kirendelve aziránt, hogy említett városi szolgáknak fizet ésadhatásra nézve dolgozzon tervet. Azon bizottmány mun­kálatát bevégezte s annak véleménye szerint kérik fizetésöket. Ezelőtt több évek­kel e tárgy­ban a kir. kormányszék rendelt bizonyos mennyiséget, ha a pénztár meggyőzi: ezen öszvegnek, említett egyének közötti kiosztá­sa, arány­lagosan meghatároztatott. Ezen bi­zott­mányi véleménynyel kapcsolatban volt egy ellenvélemény is, de a felolvasás után is semmit sem gyengített a határozaton. Író­ja ha jelen lett volna, bizonyosan visszaveszi, mert azon időben írta, mikor még zsarnok­ság ült e­gs város pénztárán, mint ezt K. K. F. is igen helyesen megjegyzé. Több egyének polgároknak elismertettek körlevél következtében, mások féldíj mellett polgárok közé sorozandóknak határoztalak. Indítványozza Kovácsi János , hogy ő minden egyéni polgárnak néz, de polgári ja­vadalmakkal t­erhelést,igazságon alapulólag csak

Next