Múlt és Jövő, 2007 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 2. szám
• Perczel Anna • PEST RÉGI ZSIDÓ NEGYEDÉNEK SORSA, JELENLEGI HELYZETE zepe új életre keljen, át kell értékelni a Klauzál tér 80-as években kialakított zárt, lakótelepi játszótérré lefokozott szerepét. E hely régebben a városrész szíve volt, de már hosszú ideje nem az. Újra átjárhatóvá kell tenni, igazi városi térként használni, hogy visszakaphassa éltető „agóra” szerepét. AZ UTCÁK ÉS EGYES TELKEK SAJÁTOS ADOTTSÁGAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSE Valaha itt az egyes utcák jellegzetes szerepet töltöttek be. Ma ez már alig érzékelhető. Az üzleti és idegenforgalmi élet megélénkülésével e hajdani jellegzetes funkciók helyébe többnyire egészen mások, újak léptek. Itt most a teljesség igénye nélkül, csak jelzésként sorolok fel néhány utcát és az utcához kötődő ötletet, javaslatot, melyek az utca alakuló új világához vagy a ma is élő hagyományához kapcsolódik. A Dohány utca Werselényi utcától induló rérzekrétáló-, kávézó-utca A Dohány utcai zsinagóga nagy idegenforgalma miatt már ma is sűrűsödnek itt a kávézók, kávéházak, vendéglők. Több átjáróházon át is ide lehet jutni, részben a Rákóczi út, részben a Károly körút irányából. Várható, hogy a Dohány utca 10. — Síp utca 10. között is megnyílik a régi/új átjáró. Az utca szélessége, a létező fasor, a zsinagóga és a Zsidó Múzeum látogatottsága, a jó megközelíthetőség, a negyed jelképes kapujában kialakuló idegenforgalmi találkozó-várakozó, induló-érkező pont ideális gyalogos elsőbbségű közösségi utca kialakításának lehetőségét nyújtja. A gépkocsiforgalom viszszaszorítása esetén a gyalogos élet és a tömegközlekedés jól megférhet egymással. (A 2005-ös szabályozási terv ennek ellenkezőjét, a gépkocsiforgalom Dohány utcai zsinagóga elé terelését javasolta a Dob utca tehermentesítése érdekében.) A Kazinczy utca — az ortodox élet és a fiatalok utcája A tört vonalú, keskeny, különleges hangulatú, finom ritmusú, alacsony épületekkel szegélyezett utca a századforduló egyik legszebb alkotásának számító ortodox zsinagógával, a környezetében működő hagyományos üzletekkel, kóser vendéglővel, pékkel, hentessel és rituális fürdővel (mikve, Kazinczy utca 16.) már most is az ortodox zsidó élet utcája. Ennek erősítését jelentené a zsinagógával szemközti, bontástól megmenekült egyemeletes klasszicista lakóház (önkormányzati tulajdon és műemlék) ortodox hitközségnek történő átadása vendégház céljára. A zsinagóga szomszédságában újabban megnyílt AKKU és a Kazinczy utca 14. alatt működő Szimpla-kert által az utca az alternatív kultúrát képviselő fiatalok utcájának is tekinthető. Ehhez kapcsolódhatna az egyemeletes, üresen álló és bontásra váró Kazinczy utca 4., a házfoglaló fiatalok első otthonaként és a kisméretű ipari épület, a Kazinczy utca 50., amely a rehabilitációval foglalkozó iroda helyszíne is lehetne. Ugyancsak előnyös változást jelentene az AKKU-val szemközti irodaház szerepváltása szállodává vagy lakóházzá. A funkcióváltás öszszekapcsolható a mai igénytelen homlokzat és a nagyméretű, sivár, betonozott udvar átalakításával, parkosításával. A Király utcai rátáié, kereskedő-utca A régi pesti zsidó-kereskedő negyed műemlékekkel szegélyezett egykori kereskedelmi főutcája a rosszul értelmezett közterület-felújítás következtében egy mesterségesen elrontott, leginkább közlekedésre és parkolásra használt, ugyanakkor agyondíszített kiszolgáló utcává vedlett. Az utcai földszintek spontán átalakulása során, ami e közterületi felújítás előtt már évekkel előbb megindult, a régi házak hatalmas, boltozatos, reprezentatív tereiben lakberendezési „dizájn” üzletek sora, mellettük új, érdekes, líbiai, szír, kínai vendéglők és kávézók nyíltak. Amennyiben az utca járdafelületeit szinte telte Fotó: Perczel Anna Az 1914 óta megszakítás nélkül itt működő kóser hentesüzem és bolt. Bontás miatt kiürítve 2002-ben. Kazinczy utca 41.