Múlt és Jövő, 2017 (28. évfolyam, 1-4. szám)

2017 / 3. szám

• Hargittai István • TEREBÉLYES FEHÉR FOLT A MAGYAR TUDOMÁNYOSSÁG TÖRTÉNETÉBEN 2017/3 BRÓDY IMRE A fizikus Bródy Imre (1891 — 1944) Gyulán szüle­­tett. 1909 és 1914 között tanult matematikát és fi­­zikát a budapesti tudományegyetemen. Középisko­­lában tanított, közben elméleti fizikai kutatásokat folytatott, és 1918-ban doktorált. Kiválóságát elis­­merve az egyetem meghívta tanársegédnek, de 1920-ban az antiszemitizmus lehetetlenné tette egyetemi pályáját, és Németországba ment. Göttin­­genben a fizika egyik vezéralakjának, Max Born­­nak lett a munkatársa. Born tanszékén a világ él­­vonalába tartozó fiatal fizikusok dolgoztak, köztük Werner Heisenberg. Ez különösen nagy súlyt ad Born dicséretének, aki úgy nyilatkozott Bródyról, hogy valószínűleg összes fiatal munkatársa közül a legtehetségesebb volt.­" Bródy két év elteltével visszatért Magyarország­­ra. Az Egyesült Izzó — a Tungsram — kutatólabora­­tóriumának munkatársa lett. A cég Aschner Lipót vezérigazgató kezdeményezésére korszerű kutató­­laboratóriumot működtetett, amelyet a volt mű­­egyetemi professzor, Pfeifer Ignác (1867—1941) ve­­gyészmérnök vezetett. Pfeifert azért küldték el a Műegyetemről, mert azzal vádolták, hogy 1919-ben részt vett a kom­­münben. Pfeifer a Tungsramban úttörő fejlesztése­­ket irányított, és tehetséges fiatal fizikusokat és mérnököket gyűjtött maga köré, köztük Bródy Imrét és Selényi Pált. Még emigráns tudósok is, mint Polányi Mihály és Gábor Dénes, elfogadtak tőle kutatási megbízásokat. Az antiszemita törvé­­nyek következményeként aztán a Tungsram-beli ál­­lását is elvesztette. Az eredetileg elméleti fizikus Bródy újító-tech­­nológusként is kiváló eredményekre jutott. Legis­­mertebb találmánya a kriptonlámpa, amely sok szempontból előnyösebbnek bizonyult az addig használt argonlámpánál. A szükséges kriptongázt az addigi drága eljárásoknál jóval olcsóbban állítot­­ták elő, és ebben a munkában Bródy Polányival és Kőrösy Ferenccel is együttműködött. A kripton­­lámpa nemzetközi siker lett, termelésére 1937-ben Ajkán gyárat alapítottak. Az egyre erősödő antiszemitizmus és a zsidóelle­­nes törvények a Tungsramot is elérték. A cég levál­­totta Pfeifert és Aschnert. Az új vezető, Bay Zoltán kiváló szakember és humánus egyéniség volt, aki Bródy Imre mellszobra az Ajkai Gimnázium kertjében Pfeifer Ignác szobra (Mikus Sándor, 1975) a Műegyetem kampuszán • 106 •

Next