Múlt és Jövő, 2017 (28. évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 3. szám
• Hargittai István • TEREBÉLYES FEHÉR FOLT A MAGYAR TUDOMÁNYOSSÁG TÖRTÉNETÉBEN 2017/3 szólok, hogy az ismertebb statisztikákon túl egyéni sorsokat is lássunk. Amint az általánosabb emlékművek esetében, az egyénekre vonatkozóknál sem derül ki, hogy a diszkrimináció és megsemmisítés zsidóságuk miatt történt. Az összes, sajnos kevés létező emlékműnél ismertetésünkhöz hozzá lehetne tenni, hogy hiányzik a zsidóság megnevezése. Enélkül pedig az információ hiányos és igaztalan, és későbbi generációk számára sok esetben egyenesen érthetetlen lesz. A gyógyszergyáros üzletember-gyógyszerész Richter Gedeon (1872—1944), asszimilált zsidó földbirtokos családba született. A család Gyöngyös közelében, Ecséden élt. Richter a gimnázium befejezése előtt abbahagyta tanulmányait, és egy gyöngyösi gyógyszertárban kezdett dolgozni. Ebben az időben rendelték el, hogy a gyógyszerészek egyetemi végzettségűek legyenek, és ezért Richter befejezte a gimnáziumot, majd elvégezte a budapesti tudományegyetemet. Ezután két évet dolgozott gyógyszertárakban, hogy gyakorlatra tegyen szert. Négy évet töltött Olaszországban, Németországban, Franciaországban és Angliában. Amikor hazatért, és miután pénzzé tette a családi birtokot, huszonkilenc éves korában gyógyszertárat vásárolt. Richter egykori Sas Patikája helyén ma is gyógyszertár működik a IX. kerületben az Üllői út és Márton utca sarkán. Richter gyógyszerészként találta meg igazi hivatását, és hamarosan hozzálátott a független magyar gyógyszergyártás megvalósításához. Munkáját nehezítette, hogy a gyógyszergyártást és forgalmazást még nem szabályozták törvények, de hamarosan ezek is megjelentek, részben éppen Richter tevékenységének hatására. Richter az ún. hiánybetegségek kezelésére fordított figyelmet, és állati szervekből kivont hatóanyagokra alapozta ún. organoterápiás készítményeit. Laboratóriumában kutatási részleget fejlesztett ki, és 1902-től rendszeresen hírlevelet jelentetett meg, amelyet díjtalanul terjesztettek az orvosok között. A kutatás egyre nagyobb teret nyert a hamarosan nemzetközileg is jegyzett gyár termelésében. Richter tevékenysége növényi kivonatokra és szintetikus gyógyszerek előállítására is kiterjedt. Richter cége tartósan sikeres termékeket állított elő, például az aszpirinhez hasonlító kalmopyrint, valamint a glandustrin injekciót, amely oxitocint tartalmaz, és nőgyógyászati kezelésben alkalmazták sikerrel. Az újdonságokra gyorsan reagált, így például az 1923-ban felfedezett inzulint már 1926-ban gyártotta és forgalmazta. Az 1930-as évek elejére a Richter cég nemzetközileg is az ösztrogén egyik vezető előállítója lett, és világszerte kezdett terjeszkedni. A Richter-részvények már 1923-ban megjelentek a tőzsdén, de Richter óvatos üzletemberként gondoskodott arról, hogy megmaradjon a családi többségi tulajdon. Az 1930-as évek közepére már száz országban forgalmaztak Richter-termékeket, és a cég a Tungsram után Magyarország második legnagyobb exportőre lett. Az 1930-as évek végén megjelenő antiszemita törvények egyre jobban akadályozták a vállalat normális működését, amelyet katonai parancsnokság irányítása alá helyeztek. Richter Gedeont lemondatták a cég vezetéséről, majd 1942-ben minden funkciójától megfosztották. Azt is megtiltották neki, hogy a gyár területére betegye a lábát, de Richter még így is, titokban, tanácsokat adott. Képtelen volt reálisan felmérni a veszélyeket, csak a gyárral törődött, és nem foglalkozott a menekülés gondolatával. 1944. december 30-án vitték el a nyilasok, hogy belelőjék a Dunába. Egykori lakhelyén, a XIII. Katona József utca 21. számú háza falán domborműves emléktábla emlékeztet rá. RICHTER GEDEON Richter Gedeon emléktáblája (Buda István) egykori lakhelyén. XIII.. Katona József utca 21. Hargittai István