Múltunk – politikatörténeti folyóirat 48. (Budapest, 2003)
3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Palasik Mária: A magyar nők a műszaki felsőoktatásban, a mérnöki pályán és a műszaki tudományokban a XX. században
miai Technológiai Tanszékének egyetemi docense volt A Veszprémi Vegyipari Egyetem alapításakor átkerült az ottani Szilikátkémiai és Technológiai Tanszékre, amelynek 1983-ig tanára volt, később az egyetem emeritusz professzora lett Nagyfrekvenciás kerámiai szigetelő anyagok kikísérletezésével, kerámiai dielektrikumok és félvezetők szerkezetének vizsgálatával foglalkozott. Magyarországon először ő tanulmányozta a kerámiai félvezetők előállításának kérdését, és eljutott a titánoxid alapú egyenirányítók előállításához. Kerámiai szigetelőanyagokra vonatkozó kutatási eredményei alapján valósult meg az igen nagy dielektromos állandójú kondenzátoranyagok gyártása a Kőbányai Porcelángyárban. A kortárs Wenczel Klára 1939-ben született a BME Gépészmérnöki Kar Erőgépész Szak Hőerőgépész Ágazatán végzett 1962-ben, majd finommechanikai szakmérnöki oklevelet szerzett 1975-ben doktorált, 1992-ben szerezte meg a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. Pályáját az Ózdi Kohászati Üzemek üzemmérnökeként kezdte, majd az Ózdi Ipari Szakközépiskola mérnök-tanáraként folytatta. 1969 óta a BME Gépészmérnöki Kar Finommechanika-Optika Tanszékének oktatója, 1993-tól egyetemi docense. Az emberi színlátás és színtévesztés elméletével, az ún. moiré-jelenség robottechnikai alkalmazásával foglalkozik. Szabadalmai közé tartozik többek között a színtévesztést korrigáló eljárás (1993) és az emberi színtévesztés mérése (1994). Jelentős szerepet játszott új optikai (színmérő) műszerek (kézi távmérő műszer, színkeverő anomaloszkóp stb.) kifejlesztésében. Adlovitsné Széll Zsuzsanna (1940) az első nő, aki a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevele mellé megszerezte a hegesztő szakmérnöki oklevelet is. 1986-ban lett a műszaki tudományok kandidátusa. Pályakezdőként az Április 4. Gépgyár gyártástechnológusa, majd a Láng Gépgyár Műszaki Fejlesztési Osztály kutatómérnöke (1965-1976), a Kazán Gyáregység önálló hegesztőmérnöke (1976-1979), hegesztési csoportvezetője (1979-1984), a Hegesztési Felügyeleti és Fejlesztési Osztály vezetője, vezető hegesztőmérnöke (1984-1990), az ABB Power Generation Kft. menedzsere (1990-1996). Hegesztési technológiák kidolgozásával, atomerőműi berendezések hegesztésével foglalkozik. A fiatalabb generációt képviselő Sós Józsefné Gazdag Mária 1944-ben született A Krasznodári Műszaki Egyetemen vegyészmérnöki (1969), majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szervezéstani szakmérnöki oklevelet szerzett (1990). A GATE-n doktorált (1986), a