Múltunk – politikatörténeti folyóirat 48. (Budapest, 2003)

3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Palasik Mária: A magyar nők a műszaki felsőoktatásban, a mérnöki pályán és a műszaki tudományokban a XX. században

miai Technológiai Tanszékének egyetemi docense volt A Veszprémi Vegyipari Egyetem alapításakor átkerült az ottani Szilikátkémiai és Technológiai Tanszékre, amelynek 1983-ig tanára volt, később az egyetem emeritusz professzora lett Nagyfrekvenciás kerámiai szigetelő anyagok kikísérletezésével, ke­rámiai dielektrikumok és félvezetők szerkezetének vizsgálatával fog­lalkozott. Magyarországon először ő tanulmányozta a kerámiai félve­zetők előállításának kérdését, és eljutott a titánoxid alapú egyenirá­nyítók előállításához. Kerámiai szigetelőanyagokra vonatkozó kuta­tási eredményei alapján valósult meg az igen nagy dielektromos ál­landójú kondenzátoranyagok gyártása a Kőbányai Porcelángyárban. A kortárs Wenczel Klára 1939-ben született a BME Gépészmérnö­ki Kar Erőgépész Szak Hőerőgépész Ágazatán végzett 1962-ben, majd finommechanikai szakmérnöki oklevelet szerzett 1975-ben dokto­rált, 1992-ben szerezte meg a műszaki tudományok kandidátusa fo­kozatot. Pályáját az Ózdi Kohászati Üzemek üzemmérnökeként kezd­te, majd az Ózdi Ipari Szakközépiskola mérnök-tanáraként folytatta. 1969 óta a BME Gépészmérnöki Kar Finommechanika-Optika Tan­székének oktatója, 1993-tól egyetemi docense. Az emberi színlátás és színtévesztés elméletével, az ún. moiré-jelenség robottechnikai alkal­mazásával foglalkozik. Szabadalmai közé tartozik többek között a színtévesztést korrigáló eljárás (1993) és az emberi színtévesztés mé­rése (1994). Jelentős szerepet játszott új optikai (színmérő) műszerek (kézi távmérő műszer, színkeverő anomaloszkóp stb.) kifejlesztésé­ben. Adlovitsné Széll Zsuzsanna (1940) az első nő, aki a Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevele mellé megszerezte a hegesztő szakmérnöki oklevelet is. 1986-ban lett a mű­szaki tudományok kandidátusa. Pályakezdőként az Április 4. Gép­gyár gyártástechnológusa, majd a Láng Gépgyár Műszaki Fejlesztési Osztály kutatómérnöke (1965-1976), a Kazán Gyáregység önálló he­gesztőmérnöke (1976-1979), hegesztési csoportvezetője (1979-1984), a Hegesztési Felügyeleti és Fejlesztési Osztály vezetője, vezető hegesztőmérnöke (1984-1990), az ABB Power Generation Kft. menedzsere (1990-1996). Hegesztési technológiák kidolgozásával, atomerőműi berendezések hegesztésével foglalkozik. A fiatalabb generációt képviselő Sós Józsefné Gazdag Mária 1944-ben született A Krasznodári Műszaki Egyetemen vegyészmérnöki (1969), majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szervezéstani szakmérnöki oklevelet szerzett (1990). A GATE-n doktorált (1986), a

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék