Múltunk – politikatörténeti folyóirat 48. (Budapest, 2003)

3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Palasik Mária: A magyar nők a műszaki felsőoktatásban, a mérnöki pályán és a műszaki tudományokban a XX. században

műszaki tudományok kandidátusa fokozatot Odesszában szerezte 1983-ban. 1969-től a Konzerv- és Paprikaipari Kutatóintézet munka­társa, 1986-tól igazgatója, 1993-tól főigazgatója. A Kertészeti és Élel­miszeripari Egyetem Konzervtechnológiai Tanszék és a BME Ve­gyészmérnöki Kar Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék elő­adó tanára, címzetes egyetemi docense. Konzervipari adalékanyagok vizsgálatával, ezzel összefüggő környezetvédelmi, szennyvízkezelési és minőségügyi kérdésekkel foglalkozik. Ma a legsikeresebb női tudósok egyikének tekintjük a tanulmány­ban is többször említett 1939-ben született Tóth Klárát. 1962-ben szerzett diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszeré­szeti Karán, 1964-ben kapott egyetemi doktori fokozatot a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, 1970-ben a kémiai tudományok kandidátusa, 1990-ben pedig doktora lett 1995 óta az MTA levelező, 2001-től ren­des tagja. 1968-tól a BME Általános és Analitikai Kémiai Tanszék do­cense, 1991-től egyetemi tanár. Kutatási területe: az ionszelektív membránelektródok, a potenciometrikus pásztázó elektrokémiai mikroszkópia. Oktató-kutató tevékenysége mellett jelentős tudo­mányszervezői-közéleti szerepet is betölt: többek között az MTA több bizottságának tagja, az OTKA Élettelen és Természettudományok Kollégiumának elnöke volt 1999 és 2002 között . Összegzésként megállapíthatjuk, hogy bár a tudományok, és különö­sen a műszaki tudományok elsősorban a férfiak számára biztosítják a karrier lehetőségét a női tudósokat mégsem lehet elfeledni és nem „beleírni" őket a tudománytörténetbe.58 Az pedig, hogy a karrierépí­tésben megváltozzanak a feltételek, javuljanak a lehetőségek, főként tudománypolitikai, sőt politikai kérdés. Az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülés kapcsán van remény a pozitív irá­nyú változásra, mivel kitűzött cél, hogy az EU tagállamokban a nők olyan arányt kapjanak a kutatásból, mint a diplomások közötti rész­arányuk. De önmagában a politikai szándék is kevés, alapvető szem­léletváltáshoz ezen a területen legalább egy-két évtizedre bizonyára szükség lesz. 58 Lásd Hronszky Imre: Nők a tudomány és a technika történetében. In: Asszonysor­sok a 20. században. 11-25. o.; Faragó Péter: Nők a tudományban. Uo. 25-35. o.

Next