Múltunk – politikatörténeti folyóirat 48. (Budapest, 2003)
3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Palasik Mária: A magyar nők a műszaki felsőoktatásban, a mérnöki pályán és a műszaki tudományokban a XX. században
műszaki tudományok kandidátusa fokozatot Odesszában szerezte 1983-ban. 1969-től a Konzerv- és Paprikaipari Kutatóintézet munkatársa, 1986-tól igazgatója, 1993-tól főigazgatója. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Konzervtechnológiai Tanszék és a BME Vegyészmérnöki Kar Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék előadó tanára, címzetes egyetemi docense. Konzervipari adalékanyagok vizsgálatával, ezzel összefüggő környezetvédelmi, szennyvízkezelési és minőségügyi kérdésekkel foglalkozik. Ma a legsikeresebb női tudósok egyikének tekintjük a tanulmányban is többször említett 1939-ben született Tóth Klárát. 1962-ben szerzett diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Karán, 1964-ben kapott egyetemi doktori fokozatot a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, 1970-ben a kémiai tudományok kandidátusa, 1990-ben pedig doktora lett 1995 óta az MTA levelező, 2001-től rendes tagja. 1968-tól a BME Általános és Analitikai Kémiai Tanszék docense, 1991-től egyetemi tanár. Kutatási területe: az ionszelektív membránelektródok, a potenciometrikus pásztázó elektrokémiai mikroszkópia. Oktató-kutató tevékenysége mellett jelentős tudományszervezői-közéleti szerepet is betölt: többek között az MTA több bizottságának tagja, az OTKA Élettelen és Természettudományok Kollégiumának elnöke volt 1999 és 2002 között . Összegzésként megállapíthatjuk, hogy bár a tudományok, és különösen a műszaki tudományok elsősorban a férfiak számára biztosítják a karrier lehetőségét a női tudósokat mégsem lehet elfeledni és nem „beleírni" őket a tudománytörténetbe.58 Az pedig, hogy a karrierépítésben megváltozzanak a feltételek, javuljanak a lehetőségek, főként tudománypolitikai, sőt politikai kérdés. Az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülés kapcsán van remény a pozitív irányú változásra, mivel kitűzött cél, hogy az EU tagállamokban a nők olyan arányt kapjanak a kutatásból, mint a diplomások közötti részarányuk. De önmagában a politikai szándék is kevés, alapvető szemléletváltáshoz ezen a területen legalább egy-két évtizedre bizonyára szükség lesz. 58 Lásd Hronszky Imre: Nők a tudomány és a technika történetében. In: Asszonysorsok a 20. században. 11-25. o.; Faragó Péter: Nők a tudományban. Uo. 25-35. o.