Múltunk – politikatörténeti folyóirat 48. (Budapest, 2003)

3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Glant Tibor: Diplomatanők rivaldafényben: Vira Whitehouse és Bédy-Schwimmer Róza svájci küldetése az első világháború idején

GLANT TIBOR Diplomatanők rivaldafényben: Vira Whitehouse és Bédy-Schwimmer Róza svájci küldetése az első világháború végén. Az első világháború utolsó esztendejében, 1918-ban egy amerikai és egy magyar diplomatanő tevékenykedett Svájcban. Ebben az idő­szakban nem volt szokás nőket diplomáciai munkára felkérni, külö­nösen svájci küldetésre nem. Ekkor ugyanis a nőknek sem az Egye­sült Államokban, sem az Osztrák-Magyar Monarchiában nem volt választójoguk, Svájc pedig híres volt arról, hogy sohasem szorgal­mazta a nők egyenjogúsítását. Ez és a háborús Bern intrikával teli légköre komolyan próbára tette a két diplomatanőt, akik egymást ko­rábbról, a feminista mozgalmakból ismerték. Vira Boarman Whitehouse az amerikai propagandaminisztérium (Committee on Public Information - CPI) képviseletében - tehát nem hivatalos dip­lomáciai misszióra­­ érkezett Bernbe 1918. január végén, és kará­csony napján utazott haza. Bédy-Schwimmer Rózát Károlyi Mihály küldte Svájcba a háború utolsó napjaiban, novemberben hivatalo­san is kinevezte követnek, majd 1919. január közepén visszahívta.­ Vira Boarman 1875-ben született Virginia államban. A Wellesley College-ban végzett majd 1898-ban feleségül ment a New York-i Nor­man R. de Whitehouse bankárhoz. A választójogi küzdelembe 1913-ban kapcsolódott be, és 1915-ben, a női választójogról szóló alkotmánykiegészítés New York-i vereségét követően, Carrie Chapman Catt-től átvette a legerősebb helyi nőszervezet irányítását. Sikeresen lobbizva elérte, hogy New Yorkban 1917 novemberében mégis elfogadták az alkotmánykiegészítést.3 Ebben jelentős segítség 1 Ez a tanulmány az OTKA F 025268., az FKFP 0102/1999. és a Fulbright amerikai kutatási pályázatainak támogatásával készült 2 Peter Pastor: The Diplomatic Fiasco of the Modern World's First Woman Ambassador, Rosa Bedy-Schwimmer. East European Quarterly, 1975. 3. sz. 273-282. o. és Gregg Wolper: Woodrow Wilson's New Diplomacy: Vita Whitehouse in Switzerland, 1918. Prologue, 1992. 3. sz. 226-239. o. 3 Az amerikai „Ki kicsoda?" 1918-1919-es kötete alapján. Lásd még Gregg Wolper, i. m. 227. o.

Next