Múltunk – politikatörténeti folyóirat 49. (Budapest, 2004)

4. szám - TANULMÁNYOK - Juhász József: Háborúk a Nyugat-Balkánon

JUHÁSZ JÓZSEF Háborúk a Nyugat-Balkánon Az 1990-es évek délszláv háborúi az elmúlt évtized európai történel­mének legtragikusabb fejezetét alkották. Ezek a háborúk - ponto­sabban a Jugoszlávia felbomlását kísérő fegyveres erőszak 1989 feb­ruárjától, a koszovói rendkívüli állapot bevezetésétől 2001 augusztu­sáig, a macedóniai harcok lezárásáig tartó időszaka­­ negyedmillió halálos áldozattal jártak, akiknek a fele bosnyák nemzetiségű, illetve háromnegyede civil személy volt Több mint négymillióan kénysze­rültek elhagyni otthonukat s a harcok során 120-150 milliárd dollár­ra becsülhető anyagi kár keletkezett. A közvellen háborús pusztítá­soknál azonban nem kevésbé súlyos az a veszteség - ha egyáltalán lehet ilyet mondani -, amely a modernizációs világfolyamatoktól va­ló elkanyarodással érte a térség népeit Jugoszláviának ugyanis jó esélyei voltak ahhoz, hogy az egyik első kelet-európai államként kap­csolódjon be az euroallanti integrációba, viszont a háborúk következ­tében az utódállamok - Szlovénia kivételével - a „sor végére" kerül­tek, nehezen leküzdhető hátrányba sodorva magukat A posztjugoszláv háborúk elemzése során gyakran előkerültek a térséggel kapcsolatos régi értelmezési panelek, mint pl. az évszáza­dos etnikai gyűlölködés, a balkáni mentalitás, az erőszakkultusz, vagy a régió tradicionálisan tűzfészek jellege. Néhány más ismerős panel mellett (posztkommunista hatalomátmentés, egy mesterséges, versailles-i állam szétesése, német neoexpanzionizmus) sok elemző többé-kevésbé ezekkel magyarázta a történteket Nem minden ok nél­kül persze, de gyakran mégis leegyszerűsítő módon. Ezért a háborúk áttekintése előtt érdemes kitérnünk ezekre a kérdésekre, s röviden megvizsgálnunk ezeknek a Balkán-paneleknek a valóságtartalmát A Balkán mint háborús tűzfészek Az a fogalom, hogy „Balkán-régió", történeti, kulturális vagy politikai értelemben szinte sosem jelenti ugyanazt és nem azonos a földrajzi­ ­ J. Lampe: Yugoslavia as History. New York, 2000. 365. és 371-373. o.­­ A magyar áldozatok száma (horvátországiak és besorozott vajdaságiak) mintegy 600-800-ra te­hető.

Next