Múltunk – politikatörténeti folyóirat 52. (Budapest, 2007)

2. szám - Munkásosztály és munkáséletmód - Horváth Sándor: A lakás és a fürdő: a munkás- és szociálpolitika prototípusai az ötvenes években

HORVÁTH SÁNDOR A lakás és a fürdő: a munkás- és szociál­politika prototípusai az ötvenes években­­ A munkásokról szóló történeti diskurzus elsősorban azokra a korábbi értelmezésekre épít, amelyekben a munkások vagy a munkásosztály osz­tályöntudattal rendelkező, egységes, statikus és homogén tömegként je­lent meg. Ezt az osztályöntudatot az elsők között E. P. Thompson kér­dőjelezte meg, feltételezve, hogy a munkások társadalmi osztályának fogalma maga is egy történeti folyamat eredményeként jött létre.­ A mun­kások társadalmi csoportja mint kulturális tapasztalat és történelmi kép­ződmény ugyanakkor önmagában is értékes terepe lehet a történeti megismerésnek. Tovább bonyolítja a kérdést, ha a munkások intézmé­nyesült céljainak megjelenését egy olyan állam keretei között vizsgáljuk, amely hivatalosan is célul tűzte ki a munkások érdekeinek képviseletét. A szocialista korszak történetén belül - annak ellenére, hogy e témá­ban tömegesen áll forrásanyag a rendelkezésre - a munkásság története az elhanyagolt kutatási területek közé tartozik.­ Ennek oka nem pusztán a korábbi hivatalos ideológiából fakadó „kötelező munkáskutatásokkal" szembeni tiltakozásban, hanem a fogalom képlékenységében és történeti változásaiban is rejlik. Azt, hogy ki számított munkásnak, és ki számítot­ta annak magát, a szocialista korszakban egyre több állami intézmény volt hivatva meghatározni. A paternalista állami politika a fogalom hasz­nálatán és újrateremtésén keresztül is célokat fogalmazott meg. Aki mun­kásként részesülni akart az állami politika jótéteményeiből, attól elvár- 1 A tanulmány a Bolyai-ösztöndíj támogatásával és az OTKA T 49595 számú kutatása keretében készült. 2 Edward Palmer THOMPSON: The Making of the English Working Class. Gollancz, London, 1963. 3 A kivételek közé sorolhatók: BELÉNYI Gyula (szerk.): Munkások Magyarországon, 1948-1956. Dokumentumok. Napvilág Kiadó, Budapest, 2000. HORVÁTH Sándor-PETHŐ László—TÓTH Eszter Zsófia (szerk.): Munkástörténet és munkásantropológia. Napvilág Kiadó, Budapest, 2003.

Next