Múltunk – politikatörténeti folyóirat 53. (Budapest, 2008)

2. szám - A nő és a politikai - Kaba Eszter: „...nagyjából és általánosan harcoltunk mindenért". Munkásnőegylet a századforduló Magyarországán

KARA ESZTER nagyjából és általánosan harcoltunk mindenért • Munkásnőegylet a századforduló Magyarországán „...egyetlen nőt könnyen elszigetelnek vagy elnyomnak azok, akiktől egzisztenciálisan is függ, de ha mögötte áll egy egész egyesület, bátrabb és jobb érdekérvényesítő lehet." (De Gerando Antonina)­ A Magyarországi Munkásnő Egyesület 1905 áprilisában tartotta első országos értekezletét. A gyűlés elnöknője, Malonyai Istvánné az „el­nyomott munkásnők" nevében üdvözölte a hallgatóságot. A kiküldöt­tek egymást követő felszólalásaikban inkább a hétköznapjaikban je­lentkező problémákról szóltak: a nyomorúságos munkakörülményekről, az alulfizetettségről, a sokszor tíz órát is meghaladó munkaidőről. Az alacsony munkabérek, a durva bánásmód azonban csak egy része volt azoknak a nők életét nehezítő körülményeknek, amelyeken az egyesü­let változtatni akart. Az anya- és csecsemővédelem intézményessé téte­le, a nők analfabetizmusának visszaszorítása, a politikai szervezés, majd később a választójogért folytatott küzdelem mind-mind szerepelt az egylet programjában. Az egyesület vezetője, Gárdos Mariska, sok év­vel később visszaemlékezésében mindezt így foglalta össze: „nagyjából és általánosan harcoltunk mindenért, ami ebbe a problémakörbe tar­tozott".­ Az első országos értekezleten megfogalmazott és az egylet ál­tal képviselt célok tehát a századelőn élt munkásnők általános problém 1 De Gerando Antonina (1854-1914) De Gerando Ágost francia író (az MTA külső tagja, a szabadságharc résztvevője) és gróf Teleki Emma lánya. Párizsban szerzett tanári oklevelet, majd 1880-tól 1912-ig a ko­lozsvári felső leányiskola igazgatója volt; több szakkönyvet is írt. 2 Gárdos Mariska visszaemlékezése, Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (a továbbiakban: PIL) 867. f. g-­ 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék