Munka, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954-01-01 / 1. szám
Munka 1954. JANUÁR IV. ÉVF. 1. SZÁM A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK FOLYÓIRATA A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉNEK MÓDOSÍTÁSA KIBŐVÍTETTE A SZAKSZERVEZETEK JOGKÖRÉT Már az 1951-ben életbe lépett Munka Törvénykönyve is lényeges jogkört biztosított a szakszervezeteiknek, hogy érdekképviseleti és érdekvédelmi feladataikat betölthessék. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban megmutatták, hogy sem a szakszervezetek részére biztosított jogkör, sem pedig a jogkör betöltéséhez szükséges jogi eszközök nem voltak kielégítetek. Ezért a Munka Törvénykönyvének módosítása és kiegészítése — pártunk júniusi és októberi határozatai és az új kormányprogramm alapján — nemcsak a dolgozók egyéni jogait szélesítette ki, hanem az eddigieknél hatékonyabb eszközöket nyújtott a dolgozók részére azzal is, hogy kibővítette a dolgozók érdekképviseleti szervének, a szakszervezeteknek a jogkörét is. Gondoskodott a módosítás olyan hatékony jogi eszközökről is, amelyek lehetővé teszik, hogy a szakszervezetek kibővített hatáskörüknek megfelelően szolgálhassák a dolgozók érdekeinek és törvényes jogainak megvalósulását. Milyen fontosabb területeken szélesítette ki a módosítás a szakszervezetek jogkörét? Az eredeti szabályozás értelmében az állami szervek egyfelől nem az életkörülmények, hanem csak a munkafeltételek szabályozásával kapcsolatban hallgatták meg a szakszervezeteket, másfelől az állami szervek az egyes jogszabályok kiadása előtt kötelesek voltak ugyan a szakszervezet véleményét kikérni, de kiadhatták a jogszabályt akkor is, ha azzal a szakszervezet nem értett egyet. A szakszervezet kifejezett egyetértésére csak a Munka Törvénykönyvében külön szabályozott néhány esetben volt szükség. A módosítás mind akét vonatkozásban kibővítette a szakszervezetek jogait. A szakszervezetek ma már nemcsak a munkafeltételeket, hanem általában a dolgozók életkörülményeit érintő kérdésekben, tehát lényegesen szélesebb területen vesznek részt a gazdasági és kulturális élet irányításában. Sokkal nagyobb súlyt fektetnek ezután arra is, hogy a készülő jogszabályokkal, rendeltekkel a szakszervezet egyetért-e. A Minisztertanácsugyan továbbra is csak arra köteles, hogy a jogszabály kiadása előtt meghallgassa a Szakszervezetek Országos Tanácsának véleményét, de jellemző a szoros együttműködésre, hogy egyes fontosabb határozatokat a Miniszter !