Munka, 1965 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1965-10-01 / 10. szám

A SZOCIALISTA BRIGÁDOK ÉS AZ IRODALOM Tavaly májusban a tatabányai XIV-es aknán, ahol akkor még csak 14 szocialista brigád dolgozott, sajá­tos kísérletbe kezdtem. Azt próbál­tam megállapítani, képes-e fokozni a mozgalom a brigádtagok nevelése szempontjából oly fontos irodalmi műveltséget, ötven brigádtag kapott kérdőíve­ket; fele-fele részt 30 éven aluliak és felüliek; a nyolc általános osz­tálynál egyikük sem végzett többet. Közöttük 12 volt az olyan, aki a nyolc osztályon felül, mint tanuló, vásári képesítést szerzett. (Tapasz­talatom szerint ezek nemcsak szak­mailag jobban felkészültek a csupán általános iskolát végzettek átlagánál, hanem az irodalomban is járta­sabbak.) Az első felmérés után egy évvel, az idén májusban újra kérdőíveket osztottam ki, a lehetőség szerint ugyanannak az 50 embernek — 30 vájárnak és 20 csillésnek —, és örömmel állapítottam meg, hogy a bányászok általános műveltsége, viszonyuk az irodalomhoz, a köny­vekhez jelentősen fejlődött. Ez az eredmény nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy a brigádtagok szerződésben kötelezték magukat el­méleti ismereteik, általános művelt­ségük szüntelen gazdagítására. Melyek voltak a kérdések és a válaszok? Az első kérdésre: »sze­ret-e olvasni?« 1964-ben 39 felölt ha­tározott igennel, 11 nemmel. (Az utóbbiak közül 9 rendszeresen, 2 időközönként olvasott újságot.) Az idei válaszok aránya: 44 igen és 6 nem (az utóbbiak mind rendszeres újságolvasók). Arra a kérdésre, hogy miért nem szeretnek olvasni, tavaly egy azt válaszolta, hogy az olvasás elálmosítja; nyolc állítás szerint erre nem volt idejük, kettő nem érezte szükségét. Az idén 5 hi­vatkozott időhiányra, egy pedig arra, hogy nem tartja szükségesnek. A második fő kérdés volt: »mit szeret olvasni?« Tavaly 39 volt a regény- és novella­kedvelő. A ka­­landortört­énetekre 32, az útleírá­sokra 26, a versekre 7 brigádtag­­szavazott­«. Ismeretterjesztő műve­ket rendszeresen olvasott 28. Az idén regénykedvelőnek 42, a novel­lák hívének 40 megkérdezett val­lotta magát. A kalandortörténeteket 36, az útleírásokat 30, a verseket 10, az ismeretterjesztő műveket 36 bri­gádtag jelölte meg legkedvesebb ol­vasmányaként. A kérdésre, hogy »tagja-e valame­lyik könyvtárnak?■* — 1964-ben 17-en, az idén már ,32-en adtak igenlő választ, mint beiratkozott könyvtári olvasók. Érdeklődtünk afelől is, van-e a brigádtagoknak otthon kis házi könyvtáruk. Már tavaly 48 rendelkezett ilyennel, az idén megkérdezettek közül pedig valamennyi. Tavaly ötvennél keve­sebb könyve volt kettejüknek, öt­vennél több, de száznál kevesebb 34-nek, száznál több könyvvel 12 rendelkezett. Az idén ötvennél ke­vesebb könyve ugyancsak kettőnek volt, 50—100 kötet közötti házi könyvtárat 14 mondott magáénak, száznál több könyve 34-nek volt. A kérdőíven végül megkértük a szocialista brigádok tagjait: sorol­janak fel általuk ismert, olvasott írókat. Tavaly ketten ötnél kevesebb írót neveztek meg; 21 fő 5—10 író­ról tudott, tíznél több író nevét 27 megkérdezett ismerte. Az idén csak egy akadt, aki ötnél több írót nem tudott felsorolni; 22-en 5—10 írót, annál többet 27-en írtak be. A felmérés tanúsága szerint a legismertebb írók a magyarok kö­zül Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Berkesi András, Rejtő Jenő. A külföldiek közül Boccaccio, Verne, Dumas, Balzac, Tolsztoj, Csehov, Victor Hugo, Gorkij, Traven neve szerepel a leggyakrabban. S vajon hány költőt ismernek? Tavaly 41-en ötnél kevesebb költő nevét sorolták fel, 5—10 költőről négy, ennél többről öt megkérdezett tudott. Az idén ötnél kevesebbet csak 11 írt be, 5—10 költőt 20 neve­zett meg, ennél többet 19 brigádtag. Meg kell említeni, hogy a magyar 30 Dr. Szegő Tamás: Mi jár az üzemi balesetet szenvedettnek A Válaszolunk a dolgozók kérdéseire sorozat legújabb füzetének szerzője — fi­gyelembe véve, hogy a legkörültekintőbb gondoskodás ellenére is előfordulhat üze­mi baleset, vagy foglalkozási megbetege­dés — ahhoz ad hasznos útbaigazítást, hogy mi jár pénzben vagy egyéb kedvez­ményekben az üzemi balesetet szenvedett dolgozóknak, és hogy milyen törvényes védelemben részesülnek. * A MŰSZAKI KÖNYVNAPOK (OKTÓBER 16-NOVEMBER 6) NÉHÁNY ÚJDONSÁGA Ligeti György: Marószerszámok A szakmunkások számára készült könyv a maró megmunkálás alapjaival, a ma­rók kialakításával foglalkozik, majd a különböző maróféleségeket, a marók ki­választását és gyártását, a marók élezési műveleteit és karbantartását mutatja be

Next