Munka, 1965 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1965-10-01 / 10. szám
A SZOCIALISTA BRIGÁDOK ÉS AZ IRODALOM Tavaly májusban a tatabányai XIV-es aknán, ahol akkor még csak 14 szocialista brigád dolgozott, sajátos kísérletbe kezdtem. Azt próbáltam megállapítani, képes-e fokozni a mozgalom a brigádtagok nevelése szempontjából oly fontos irodalmi műveltséget, ötven brigádtag kapott kérdőíveket; fele-fele részt 30 éven aluliak és felüliek; a nyolc általános osztálynál egyikük sem végzett többet. Közöttük 12 volt az olyan, aki a nyolc osztályon felül, mint tanuló, vásári képesítést szerzett. (Tapasztalatom szerint ezek nemcsak szakmailag jobban felkészültek a csupán általános iskolát végzettek átlagánál, hanem az irodalomban is jártasabbak.) Az első felmérés után egy évvel, az idén májusban újra kérdőíveket osztottam ki, a lehetőség szerint ugyanannak az 50 embernek — 30 vájárnak és 20 csillésnek —, és örömmel állapítottam meg, hogy a bányászok általános műveltsége, viszonyuk az irodalomhoz, a könyvekhez jelentősen fejlődött. Ez az eredmény nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy a brigádtagok szerződésben kötelezték magukat elméleti ismereteik, általános műveltségük szüntelen gazdagítására. Melyek voltak a kérdések és a válaszok? Az első kérdésre: »szeret-e olvasni?« 1964-ben 39 felölt határozott igennel, 11 nemmel. (Az utóbbiak közül 9 rendszeresen, 2 időközönként olvasott újságot.) Az idei válaszok aránya: 44 igen és 6 nem (az utóbbiak mind rendszeres újságolvasók). Arra a kérdésre, hogy miért nem szeretnek olvasni, tavaly egy azt válaszolta, hogy az olvasás elálmosítja; nyolc állítás szerint erre nem volt idejük, kettő nem érezte szükségét. Az idén 5 hivatkozott időhiányra, egy pedig arra, hogy nem tartja szükségesnek. A második fő kérdés volt: »mit szeret olvasni?« Tavaly 39 volt a regény- és novellakedvelő. A kalandortörténetekre 32, az útleírásokra 26, a versekre 7 brigádtagszavazott«. Ismeretterjesztő műveket rendszeresen olvasott 28. Az idén regénykedvelőnek 42, a novellák hívének 40 megkérdezett vallotta magát. A kalandortörténeteket 36, az útleírásokat 30, a verseket 10, az ismeretterjesztő műveket 36 brigádtag jelölte meg legkedvesebb olvasmányaként. A kérdésre, hogy »tagja-e valamelyik könyvtárnak?■* — 1964-ben 17-en, az idén már ,32-en adtak igenlő választ, mint beiratkozott könyvtári olvasók. Érdeklődtünk afelől is, van-e a brigádtagoknak otthon kis házi könyvtáruk. Már tavaly 48 rendelkezett ilyennel, az idén megkérdezettek közül pedig valamennyi. Tavaly ötvennél kevesebb könyve volt kettejüknek, ötvennél több, de száznál kevesebb 34-nek, száznál több könyvvel 12 rendelkezett. Az idén ötvennél kevesebb könyve ugyancsak kettőnek volt, 50—100 kötet közötti házi könyvtárat 14 mondott magáénak, száznál több könyve 34-nek volt. A kérdőíven végül megkértük a szocialista brigádok tagjait: soroljanak fel általuk ismert, olvasott írókat. Tavaly ketten ötnél kevesebb írót neveztek meg; 21 fő 5—10 íróról tudott, tíznél több író nevét 27 megkérdezett ismerte. Az idén csak egy akadt, aki ötnél több írót nem tudott felsorolni; 22-en 5—10 írót, annál többet 27-en írtak be. A felmérés tanúsága szerint a legismertebb írók a magyarok közül Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Berkesi András, Rejtő Jenő. A külföldiek közül Boccaccio, Verne, Dumas, Balzac, Tolsztoj, Csehov, Victor Hugo, Gorkij, Traven neve szerepel a leggyakrabban. S vajon hány költőt ismernek? Tavaly 41-en ötnél kevesebb költő nevét sorolták fel, 5—10 költőről négy, ennél többről öt megkérdezett tudott. Az idén ötnél kevesebbet csak 11 írt be, 5—10 költőt 20 nevezett meg, ennél többet 19 brigádtag. Meg kell említeni, hogy a magyar 30 Dr. Szegő Tamás: Mi jár az üzemi balesetet szenvedettnek A Válaszolunk a dolgozók kérdéseire sorozat legújabb füzetének szerzője — figyelembe véve, hogy a legkörültekintőbb gondoskodás ellenére is előfordulhat üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés — ahhoz ad hasznos útbaigazítást, hogy mi jár pénzben vagy egyéb kedvezményekben az üzemi balesetet szenvedett dolgozóknak, és hogy milyen törvényes védelemben részesülnek. * A MŰSZAKI KÖNYVNAPOK (OKTÓBER 16-NOVEMBER 6) NÉHÁNY ÚJDONSÁGA Ligeti György: Marószerszámok A szakmunkások számára készült könyv a maró megmunkálás alapjaival, a marók kialakításával foglalkozik, majd a különböző maróféleségeket, a marók kiválasztását és gyártását, a marók élezési műveleteit és karbantartását mutatja be