Munka, 1965 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1965-10-01 / 10. szám
költészet elhunyt nagyjairól, Petőfiről, Aranyról, Adyról, József Attiláról kivétel nélkül mindenki tudott, 30-nál többen említették a nevesebb külföldiek közül Villont, Majakovszkijt és igen sokat a mai magyar líra élő képviselői közül. Ennyit mutat a két felmérés; a számok világosan szólnak arról, mennyit fejlődött egyetlen esztendő alatt a szocialista brigádtagok irodalmi műveltsége. Bizonyos, hogy az irodalom iránti érdeklődés felkeltésében, fokozásában nagy szerepet játszottak az időközben megtartott író-olvasó találkozók, amelyeket a szocialista brigádok tagjai — vállalásuknak megfelelően — szorgalmasan látogattak. A felmérés arról is vall, hogy nálunk az irodalom lassanként »közszükségleti cikké« lesz. A szocialista brigádmozgalom tehát — mint az eredmények mutatják — a termelés közvetlen érdekeinek szolgálata mellett az irodalmi művelődés érdekében is megteszi a magáét. LÁNCZOS ZOLTÁN vnczi Gyul: Grafo- és vészgépek szakkönyv a gyalulás és vésés techlógiáját, valamint gépeit és szerszámait nevteti. Foglalkozik a fogaskerekek jelzőivel, a faggyalulógépekkel és az ikhúzó gépekkel. lady István: Burkolómunkák lakóépületek: családi és bérházak iső és belső burkolatainak elkészítéről nyújt átfogó ismereteket a könyv,szletesen tárgyalja a padlóburkolatot, a faburkolatokat, a különleges — hóó, saválló — burkolatokat és mindezek-t szemben támasztott követelményeket. Esztergályos szakmai ismeretek A harmadik kiadásban megjelent szaknév alapja Gerling ismert, azonos című neve. Szakmai oktatókból álló munkazösség dolgozta át, hogy az esztergályos számára készült kézikönyvjellegű inka egyben a szakiskolai követelméeket is kielégítse. A baleseteknek igen sok oka lehet. Ezért a balesetelemzés olyan módszerére van szükség, amely a termelési ágak általános helyzetét és az egyedi konkrét eseteket egyformán tükrözi. E módszereket a munkapszichológia tárgyalja. Hazánkban csaknem kizárólag a deduktív statisztikai módszert alkalmazzák. Általános tájékoztatást nyújt az egyes területeken előforduló balesetekről, gondosan összeállított táblázatok alapján. Van olyan táblázat, amely a népgazdaság különböző területein (ipar, mezőgazdaság, közlekedés stb.) történő balesetek számadatait közli. Ebből állapítható meg a balesetek számának növekedése vagy csökkenése, a balesetek minőségének alakulása, az egy balesetre jutó kiesett munkanapok száma. A munkakör és tárgyi tényezők táblázata a halálos balesetek gyakoriságán keresztül a balesetveszélyes munkára hívja fel a figyelmet. Ilyen például a mezőgazdaságban a traktorral végzett munka, az erdészetben az anyagmozgatás és fadöntés. A deduktív statisztikai módszer segítségével mutatjuk ki, hogy a munkanap mely óráiban történik a legtöbb baleset. A hónapok szerinti táblázatból a baleseti szempontból legveszélyesebb hónapokat ismerhetjük fel. Az életkor szerinti megoszlás táblázata szintén nagyon tanulságos munkavédelmi szakembereknek és dolgozóknak egyaránt. Az országos felügyeleti szervek a balesetek statisztikáját elemzik és ennek alapján irányítják a balesetelhárító munkát. A deduktív módszer alapján nyert eredmények azonban túlságosan általánosak, nem mutatnak rá eléggé mélyrehatóan az okokra. A tények teljesfeltárásához a deduktív módszer mellett induktív elemző módszerrel kimunkált irányelvek szükségesek. Ennek egyik módszere a veszélyes munkaszokások és körülmények rendszeres vizsgálata, amelyet az úgynevezett Perczel-féle adatfelvételi nyomtatvánnyal lehet elvégezni. Segítségével kialakítható minden munkafolyamat legmagasabb termelékenységet biztosító és legbiztonságosabb munkamódja és munkaszokása. A munkapszichológia olyan vizsgálati módszereket is alkalmaz, amelyek segítségével felderítik, hogy kik a »balesetes« személyek. Találunk olyan személyeket, akik ugyanabban a munkakörben többször is szenvednek balesetet, míg mások ugyanolyan körülmények között évekig zavartalanul dolgoznak. A munkalélektan kidolgozta a baleset elleni propaganda módszereit is. Ennek figyelemreméltó része a balesetelhárítási terv. Az intézkedési terveknek a dolgozókkal történő együttes megbeszélése és a propagandamunka folyamatossága fontos pszichológiai módszerek. Az induktív módszer alkalmazása során fel kell figyelni a dolgozók egymás közti viszonyára, tanulmányozni kell az »üzemi légkört«. A jó kollektív szellem, a jó üzemi hangulat a balesetmentes munka egyik feltétele. A baleseteket befolyásolja a munka szervezettségének foka. A szervezetlenség gyakran keresetcsökkenéshez vezet, ami természetesen ingerültté teszi a dolgozókat. Az ilyen idegállapot gyakran vezet balesethez. A rendetlenség szintén számos baleset okozója. A balesetek elemzése során feltűnő az alkoholfogyasztás és a balesetek közötti összefüggés. Az alkoholfogyasztók között 35 százalékkal gyakoribb a baleset és e balesetek súlyosabbak is. cs. s. IRODALOM: Dr. Bálint István—Murányi Mihály: A munkabiztonság lélektana. (Munkavédelmi könyvtár. Táncsics Kiadó.) 132—244 old. Vaszkó Mihály: Munkalélektan (Tankönyvkiadó, 1964.) 166—176 old. 31