Munka, 1968 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
ÜLÉST TARTOTT A SZOT Az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete székházában 1967. december 11-én ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Földvári Aladár alelnök megnyitója után a következő napirendet fogadta el a tanács: 1. A SZOT Elnökség beszámolója a két ülés között végzett munkáról. 2. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével összefüggő szakszervezeti feladatok. Előadó: Gál László titkár. 3. A szakszervezetek agitációs propaganda és nevelési feladatai a bevezetésre kerülő gazdaságirányítási rendszerrel kapcsolatban. Előadó: Vinizlay Gyula titkár. 4 Javaslat a magyar szakszervezetek 1968. évi főbb feladataira, a SZOT 1968—69. évi programjára, a SZOT Elnökség 1968. I. félévi munkatervére. Előadó: Somoskői Gábor titkár. A gazdasági reform előkészítésének időszakát lezártuk — kezdte beszédét Gál elvtárs. — Azt tapasztaltuk, hogy a széles dolgozó tömegek a gazdasági reform fő összefüggéseivel egyetértenek, helyeslik, támogatják azokat. A szakszevezeti mozgalom különböző szintű vezető szervei több ízben megvitatták, megtárgyalták a gazdasági reformmal összefüggő tevékenységünket, és szintén állást foglaltak: a gazdasági reform, összes tényezőit figyelembe véve, 1968. január 1-ével változtatások nélkül bevezethető. A gazdasági reform bevezetését most közvetlenül 1968. január 1-ével az 1868-ra előírt népgazdasági terv teljesítésével tudjuk a legtökéletesebben elősegíteni és megvalósítani. Mindjárt itt kell elmondanom azt, hogy a gazdasági reform és a népgazdasági terv nem két külön célkitűzés. A gazdasági reform eszköz, amely segíti népgazdasági tervünk teljesítését, s a gazdasági reform megvalósítása szoros összefüggésben van 1968-as tervünkkel, éppen ezért minden figyelmünket a tervteljesítésre, a gazdasági ösztönzők megfelelő hatásosságára kell fordítanunk. Az 1968-as tervvel kapcsolatban az előadó rámutatott, hogy a vállalatok új tervezési rendszere eltér az előző évekétől. Éppen ezért szükséges még egyszer utalni arra, hogy a magyar szakszervezetek egyik legfontosabb feladata a dolgozók tömegeinek mozgósítása a tervek kidolgozásában való részvételre. A vállalati tervek készítése vagy befejeződött, vagy még folyamatban van. Minden esetben azt kell biztosítani, hogy a dolgozók részletesen megismerkedjenek a vállalati terv főbb összefüggéseivel és észrevételeiket, javaslataikat a tervezés időszakában elmondhassák, a vállalatok gazdasági vezetői pedig vegyék azokat figyelembe. Lényeges különbség az előző évekhez képest az is, hogy a gazdasági vezetők felelőssége a dolgozók kollektíváival szemben rendkívül nagy, hiszen a dolgozók a tervekben összeállított gazdasági eredmények függvényében részesülhetnek mind béremelésben, mind nyereségrészesedésben. Biztosítani kell, hogy a terv elkészítése után a gazdasági vezetés 1968 januárjában részletesen ismertesse az 1968-as tervet a dolgozók különböző kollektíváival, azt alaposan vitassa meg velük, most már a tennivalók oldaláról. Tehát ne csak a termelési számokat ismertessék a dolgozók különböző csoportjaival, hanem a célkitűzésben elérendő jövedelmezőséget is, azt, hogy az elérendő gazdasági eredmények esetén milyen anyagi eszközöket használhat fel a vállalat béremelésre, nyereségfelosztásra, szociálpolitikai kérdések megoldására. Rendkívül fontos az is, hogy a kötelezettségvállalások során érvényesítsük a kormány és a SZOT közös határozatát az üzemi versenyszervezésben és rövidebbhosszabb távokra vállaljanak a kollektívák kötelezettséget a legfontosabb feladatok megoldására. Tanácsoljuk, hogy a vállalati a rendelkezésre álló anyagi eszközökből előre határozzák meg az anyagi elismerés mértékét, természetesen ott, ahol ez lehetséges és megvalósítható, hiszen ennek mozgósító ereje van. Ezután rámutatott az előadó arra, hogy a gazdasági reform bevezetésével összefüggésben a szakszervezeteknek a termelést támogató, segítő munkájuk mellett egyidejűleg meg kell oldaniuk érdekvédelmi feladataikat. — Az érdekvédelmi feladatokkal kapcsolatban szeretnék kitérni a fogyasztói árrendszer módosítására és az ezzel összefüggő tevékenységre — mondotta. — Nekünk a széles dolgozó rétegekkel azt kell megértetnünk, hogy a fogyasztási árak változása mellett is a párt, a szakszervezeti mozgalom, a kormány törekvése GÁL LÁSZLÓ BESZÁMOLÓJA Az Illés elnöksége