Munka, 1978 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 4. szám
I A művelődési bizottságok munkájáról A bányaipar vállalatainak többségénél 1976. decemberig, néhány vállalatnál pedig 1977-ben folyamatosan létrejöttek a művelődési bizottságok. A bizottságok tagjai között megtalálhatók a párt, a KISZ, a szakszervezet, a gazdasági vezetés képviselői, a művelődési intézmények, a könyvtár vezetői, valamint a szocialista brigádok képviselői. A művelődési bizottságok tevékenysége arra irányult, hogy bekapcsolódjanak a vállalatnál folyó közművelődési munkába, abba a folyamatba, amelyet az V. ötéves tervben meghatároztak. A legtöbb bizottság elemezte az adott helyzetet, és ebből kiindulva készítette el éves feladattervét. A legtöbb helyen a szakmai képzés és továbbképzés tennivalóinak megoldását szorgalmazták. Néhány vállalati bizottság megvitatta a szocialista brigádok művelődési vállalásainak tapasztalatait. Más bizottságok napirendre tűzték a művelődési intézmények működése anyagi, tárgyi feltételeinek javítását. Másutt a munkásszállón lakók művelődési lehetőségeit, a közművelődési könyvtárak munkáját vizsgálták. Az éves tervekben szerepelnek a hagyományossá vált Bányász Kulturális és Sport Hetek programjai, továbbá a felnőttek és a fiatalok továbbtanulásával és az ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatos tennivalók. Javaslatot tesznek a bizottságok a jóléti és kulturális alapok felosztására is. Mindezek bizonyítják, hogy a kezdeti tájékozódás után ma már napirendre tűznek és megfogalmaznak fontos tennivalókat. Egyre világosabbá válik az a fel-ssmerés, hogy a közművelődési tennivalókat komplexen kell értelmezni, és koordinálni a művelődéspolitikai célok megvalósítását. Egyre több helyen egységes tervet készítenek a vállalati társadalmi és gazdasági szervek oktatási, képzési tennivalóiról. A lényeges haladás, hogy a bizottságok elősegítik a műszaki-gazdasági és munkahelyi vezetők bekapcsolódását a közművelődési tennivalókba. Ennek elősegítésére — a felvilágosító, mozgósító munkán túl — különböző eszközöket és módszereket alkalmaznak. Borsodban kérdőíven dolgozták fel a műszakiak tevékenységét a közművelődésben. Tatabányán a Bányász Kulturális és Sport Hetek keretében előadásokat vállaltak és jelentős sikereket értek el. Mátraalján tervbe vették, hogy az üzemi főmérnököket rendszeresen beszámoltatják üzemük szakmai képzésének és továbbképzésének helyzetéről. E kezdeményezések jó alapul szolgálnak ahhoz, hogy a jövőben fokozódjék a műszaki munkahelyi vezetők részvétele a közművelődésben. Szakszervezetünk decemberben megtartott központi vezetőségi ülésén is szorgalmazta: váljon a műszaki és munkahelyi vezetők mindennapos munkájává a dolgozók művelődésével, művelődésük fejlesztésével való foglalkozás. Állásfoglalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a közművelődés, a munkásművelődés, a munkahelyi nevelés komplex megvalósítása a vállalati politikai és gazdasági vezetőktől összehangolt tevékenységet igényel. El kell érni, hogy a bányaipari műszaki értelmiség személyes példamutatással és aktív közreműködéssel az eddigieknél fokozottabban bekapcsolódjék a dolgozók művelődésének fejlesztésébe. Ahhoz, hogy e célok megvalósuljanak, szükséges, hogy a bizottságok munkamódszere tartalmában gazdagodjék, hatékonyabbá váljék. Ezért a Magyar Szénbányászati Tröszt Művelődési Bizottsága megtervezte a vállalati művelődési bizottságok tapasztalatcseréjét. A tervek szerint 23 művelődési bizottság elnökei és társelnökei kapnak meghívást egy-egy tapasztalatcserére. Reméljük, hogy ez a tapasztalatcsere jó eszköz és hozzájárulás lesz a munkamódszerek fejlesztéséhez. TÓVIZI SÁNDOR A múzeumok pályázati felhívása A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum — a Hazafias Népfront támogatásával — az 1978. évre országos pályázatot hirdet pályamunkák megírására az új- és legújabb kori magyar történelem (a XVIII. század elejétől napjainkig) témaköréből. Alapkövetelmény, hogy a pályázat közgyűjteménybe még fel nem vett történeti forrásokra, múzeális értékű tárgyakra, dokumentumokra, fotókra, egyéb ábrázolásokra és visszaemlékezésekre támaszkodjék, azok lelőhelyének feltüntetésével. A pályaművek felölelhetik a jelzett időszak bármely tárgykörét (politikai, munkásmozgalom, helytörténet, gazdaság-, társadalom-, művelődéstörténet, életmód), amely meghatározott területhez, társadalmi osztályhoz, réteghez vagy nemzetiségtörténethez kapcsolódik. A pályázaton részt vehetnek mindazok, akik múzeumi gyűjtéssel, illetve történetírással nem hivatásszerűen foglalkoznak. Pályázni csak nyomtatásban még meg nem jelent, illetőleg kiadás alatt még nem álló pályamunkákkal lehet. A pályázatot három kategóriában — ifjúsági (18 évig), felnőtt egyéni, valamint csoportos tagozatban — hirdetjük meg. Várjuk az egyéni pályázók mellett az iskolai és a helytörténeti szakkörök, valamint a szocialista brigádok közös munkán alapuló pályamunkáit is. A pályzatot az illetékes megyei múzeumi igazgatósághoz, (Budapesten a Budapesti Történeti Múzeumhoz) két példányban kell beküldeni. A beküldési határidő a megyékben 1978. augusztus 31. A megyei eredményhirdetésre 1978. októberében, az Országos Múzeumi és Műemléki Hónap folyamán kerül sor. A megyei szinten helyezést elért pályázatok részt vesznek az országos döntőben. E munkákat a pályázatot meghirdető szervek közös bíráló bizottsága értékeli. Az országos eredményhirdetés 1979. Az országos pályázat pályadíjai: Országos ifjúsági egyéni kategória: Országos felnőtt egyéni kategória: Országos csoportos kategória: A nemzetiségi témában vagy nemzetiségi nyelven írt pályamunkákat külön kategóriában díjazzuk. Amennyiben valamelyik pályamunka múzeumi szempontból erre alkalmas mennyiségű és minőségű új anyagot tár fel, úgy azt kiállításon is bemutatjuk. A beküldött pályaműveket leltárba vétel után kéziratnak tekintjük és az érvényben levő szerzői jog erre vonatkozó szabályai szerint kezeljük. A pályázat hasonló feltételek mellett évenként meghirdetésre kerül. Kiemelten kezeljük a pályázat ötéves tervében az alábbi témákat: — helyi kiemelkedő személyiségek életútja, pártok, társadalmi szervezetek helyi története; — városi társadalmi osztályok és rétegek életmódjának (a munkakörülmények, szokások, lakáskörülmények, otthonkultúra, családi szokások, szórakozás, nevelési formák, viselet, életút) alakulása, története; — helyi kulturális csoportok, egyletek tevékenységének története; — a városi és a falusi kézműiparnak, illetve a kisipar szervezeteinek (céh, ipartestület, KIOSZ) tevékenysége és története; — az ipari és mezőgazdasági üzemek fejlődésének története. Kérjük a kiemelt témák iránt érdeklődő egyéni és csoportos pályázókat, hogy már munkájuk megkezdésekor keressék meg a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum (Budapest I., Budavári Palota ,,A” épületét. Levélcím 1250 Budapest, Postafiók 23., telefon: 160-030, 160-100, 160-170) Adattárát, ahol részletesebb tájékoztatást kaphatnak, és 4-én lesz. I. díj (1 db) 5000,— Ft II. díj (2 db) 3000,— Ft III. díj (3 db) 2000,— Ft I. díj (1 db) 5000,— Ft II. díj (2 db) 3000,— Ft III. díj (3 db) 2000,— Ft I. díj (1 db) 5000,— Ft II. díj (2 db) 3000,— Ft III. díj (3 db) 2000,— Ft Hazafias Népfront Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Magyar Nemzeti Múzeum 35