Munka, 1978 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 4. szám

I A művelődési bizottságok munkájáról A bányaipar vállalatainak többsé­génél 1976. decemberig, néhány vál­lalatnál pedig 1977-ben folyamato­san létrejöttek a művelődési bizott­ságok. A bizottságok tagjai között megtalálhatók a párt, a KISZ, a szakszervezet, a gazdasági vezetés képviselői, a művelődési intézmé­nyek, a könyvtár vezetői, valamint a szocialista brigádok képviselői. A művelődési bizottságok tevé­kenysége arra irányult, hogy bekap­csolódjanak a vállalatnál folyó köz­­művelődési munkába, abba a folya­matba, amelyet az V. ötéves tervben meghatároztak. A legtöbb bizottság elemezte az adott helyzetet, és ebből kiindulva készítette el éves feladat­tervét. A legtöbb helyen a szakmai képzés és továbbképzés tennivalóinak meg­oldását szorgalmazták. Néhány válla­lati bizottság megvitatta a szocialista brigádok művelődési vállalásainak tapasztalatait. Más bizottságok na­pirendre tűzték a művelődési intéz­mények működése anyagi, tárgyi fel­tételeinek javítását. Másutt a mun­kásszállón lakók művelődési lehető­ségeit, a közművelődési könyvtárak munkáját vizsgálták. Az éves tervek­ben szerepelnek a hagyományossá vált Bányász Kulturális és Sport He­tek programjai, továbbá a felnőttek és a fiatalok továbbtanulásával és az ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatos tennivalók. Javaslatot tesznek a bi­zottságok a jóléti és kulturális ala­pok felosztására is. Mindezek bizo­nyítják, hogy a kezdeti tájékozódás után ma már napirendre tűznek és megfogalmaznak fontos tennivalókat. Egyre világosabbá válik az a fel-­s­­smerés, hogy a közművelődési tenni­­valókat komplexen kell értelmezni, és koordinálni a művelődéspolitikai célok megvalósítását. Egyre több he­lyen egységes tervet készítenek a vál­lalati társadalmi és gazdasági szer­vek oktatási, képzési tennivalóiról. A lényeges haladás, hogy a bizott­ságok elősegítik a műszaki-gazdasági és munkahelyi vezetők bekapcsoló­dását a közművelődési tennivalókba. Ennek elősegítésére — a felvilágosí­tó, mozgósító munkán túl — külön­böző eszközöket és módszereket al­kalmaznak. Borsodban kérdőíven dolgozták fel a műszakiak tevékeny­ségét a közművelődésben. Tatabá­nyán a Bányász Kulturális és Sport Hetek keretében előadásokat vállal­tak és jelentős sikereket értek el. Mátraalján tervbe vették, hogy az üzemi főmérnököket rendszeresen beszámoltatják üzemük szakmai kép­zésének és továbbképzésének helyze­téről. E kezdeményezések jó alapul szol­gálnak ahhoz, hogy a jövőben foko­zódjék a műszaki munkahelyi veze­tők részvétele a közművelődésben. Szakszervezetünk decemberben meg­tartott központi vezetőségi ülésén is szorgalmazta: váljon a műszaki és munkahelyi vezetők mindennapos munkájává a dolgozók művelődésé­vel, művelődésük fejlesztésével való foglalkozás. Állásfoglalásában fel­hívta a figyelmet arra, hogy a köz­­művelődés, a munkásművelődés, a munkahelyi nevelés komplex meg­valósítása a vállalati politikai és gaz­dasági vezetőktől összehangolt tevé­kenységet igényel. El kell érni, hogy a bányaipari mű­szaki értelmiség személyes példamu­tatással és aktív közreműködéssel az eddigieknél fokozottabban bekapcso­lódjék a dolgozók művelődésének fejlesztésébe. Ahhoz, hogy e célok megvalósulja­nak, szükséges, hogy a bizottságok munkamódszere tartalmában gazda­godjék, hatékonyabbá váljék. Ezért a Magyar Szénbányászati Tröszt Műve­lődési Bizottsága megtervezte a vál­lalati művelődési bizottságok tapasz­talatcseréjét. A tervek szerint 2­3 művelődési bizottság elnökei és társ­elnökei kapnak meghívást egy-egy tapasztalatcserére. Reméljük, hogy ez a tapasztalatcsere jó eszköz és hozzá­járulás lesz a munkamódszerek fej­lesztéséhez. TÓVIZI SÁNDOR A múzeumok pályázati felhívása A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum — a Haza­fias Népfront támogatásával — az 1978. évre országos pályázatot hirdet pálya­munkák megírására az új- és legújabb kori magyar történelem (a XVIII. szá­zad elejétől napjainkig) témaköréből. Alapkövetelmény, hogy a pályázat közgyűjteménybe még fel nem vett törté­neti forrásokra, múzeális értékű tárgyakra, dokumentumokra, fotókra, egyéb ábrázolásokra és visszaemlékezésekre támaszkodjék, azok lelőhelyének feltün­tetésével. A pályaművek felölelhetik a jelzett időszak bármely tárgykörét (politikai, munkásmozgalom, helytörténet, gazdaság-, társadalom-, művelődéstörténet, élet­mód), amely meghatározott területhez, társadalmi osztályhoz, réteghez vagy nemzetiségtörténethez kapcsolódik. A pályázaton részt vehetnek mindazok, akik múzeumi gyűjtéssel, illetve tör­ténetírással nem hivatásszerűen foglalkoznak. Pályázni csak nyomtatásban még meg nem jelent, illetőleg kiadás alatt még nem álló pályamunkákkal lehet. A pályázatot három kategóriában — ifjúsági (18 évig), felnőtt egyéni, valamint csoportos tagozatban — hirdetjük meg. Várjuk az egyéni pályázók mellett az iskolai és a helytörténeti szakkörök, valamint a szocialista brigádok közös munkán alapuló pályamunkáit is. A pályzatot az illetékes megyei múzeumi igazgatósághoz, (Budapesten a Buda­pesti Történeti Múzeumhoz) két példányban kell beküldeni. A beküldési határidő a megyékben 1978. augusztus 31. A megyei eredményhirdetésre 1978. októberében, az Országos Múzeumi és Mű­emléki Hónap folyamán kerül sor. A megyei szinten helyezést elért pályázatok részt vesznek az országos döntő­ben. E munkákat a pályázatot meghirdető szervek közös bíráló bizottsága ér­tékeli. Az országos eredményhirdetés 1979.­­ Az országos pályázat pályadíjai: Országos ifjúsági egyéni kategória: Országos felnőtt egyéni kategória: Országos csoportos kategória: A nemzetiségi témában vagy nemzetiségi nyelven írt­ pályamunkákat külön kategóriában díjazzuk. Amennyiben valamelyik pályamunka múzeumi szempontból erre alkalmas mennyiségű és minőségű új anyagot tár fel, úgy azt kiállításon is bemutatjuk. A beküldött pályaműveket leltárba vétel után kéziratnak tekintjük és az érvény­ben levő szerzői jog erre vonatkozó szabályai szerint kezeljük. A pályázat hasonló feltételek mellett évenként meghirdetésre kerül. Kiemelten kezeljük a pályázat ötéves tervében az alábbi témákat: — helyi kiemelkedő személyiségek életútja, pártok, társadalmi szervezetek helyi története; — városi társadalmi osztályok és rétegek életmódjának (a munkakörülmények, szokások, lakáskörülmények, otthonkultúra, családi szokások, szórakozás, nevelési formák, viselet, életút) alakulása, története; — helyi kulturális csoportok, egyletek tevékenységének története; — a városi és a falusi kézműiparnak, illetve a kisipar szervezeteinek (céh, ipartestület, KIOSZ) tevékenysége és története; — az ipari és mezőgazdasági üzemek fejlődésének története. Kérjük a kiemelt témák iránt érdeklődő egyéni és csoportos pályázókat, hogy már munkájuk megkezdésekor keressék meg a Magyar Munkásmozgalmi Mú­zeum (Budapest I., Budavári Palota ,,A” épületét. Levélcím 1250 Budapest, Postafiók 23., telefon: 160-030, 160-100, 160-170) Adattárát, ahol részletesebb tájé­koztatást kaphatnak, és 4-én lesz. I. díj (1 db) 5000,— Ft II. díj (2 db) 3000,— Ft III. díj (3 db) 2000,— Ft I. díj (1 db) 5000,— Ft II. díj (2 db) 3000,— Ft III. díj (3 db) 2000,— Ft I. díj (1 db) 5000,— Ft II. díj (2 db) 3000,— Ft III. díj (3 db) 2000,— Ft Hazafias Népfront Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Magyar Nemzeti Múzeum 35

Next