Munka, 1978 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 1. szám
tesszük, és a gazdaságos, minden piacon könnyen értékesíthető termékek arányát növeljük. Behozatalunkban a hatékonyság javítását szolgáló anyagok, a korszerű technika, a berendezések és a szellemi termékek kapjanak elsőbbséget. Fokozott figyelmet kíván a takarékosság, főleg az importból eredő termékeknél, mert az ésszerűbb megoldások, a népgazdaság egyensúly-mérlegét javítják. FELADATAINK EREDMÉNYES MEGOLDÁSA céltudatos, összehangolt tevékenységet kíván mind a központi és ágazati irányítástól, mind a vállalatoktól. A termelésszerkezet korszerűsítésében és a külgazdasági kapcsolataink fejlesztésében hatékonyabb szerepet kell betölteni az ágazati minisztériumoknak és a szakmai szakszervezeteknek egyaránt. El kell érni, hogy növekedjék szerepük a vállalati tervkoncepciók kialakításában, a több vállalat tevékenységének összehangolását igénylő fejlesztési célokban, a vállalati kezdeményezések koordinálásában. Ezért az ágazati-iparági szakszervezeteknek és színiknek fontos feladata, hogy szervezetten, körültekintően és a feladatok szabta követelményekhez igazodóan segítsék az 1978. évi tervezési munka előkészítését, megalapozását. A végrehajtás hatékony megszervezésére fokozottabb együttműködés valósuljon meg az érintett tárcákkal, tanácsi szervezetekkel. Vegyenek részt az ágazati, területpolitikai irányelvek kidolgozásában. Fordítsanak fokozott figyelmet arra, hogy a beruházásoknál a pénzügyi eszközöket elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére fordítsák, s ügyeljenek arra is, hogy a fejlesztési források csökkentése következtében ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a szociális, a munkakörülmények javítását, a munkavédelem fejlesztését szolgáló létesítmények. A készülő kormányzati munkaprogram előkészítése során foglalkozzanak azzal is, hogy az ágazati, iparági, területi tapasztalatokat — a sajátos jellegnek megfelelően — figyelembe vegyék, és az állami támogatások odaítélése összhangban legyen a legfontosabb célokkal. Azt valljuk, hogy az egyes évekre, így 1978-ra is a konkrét gazdasági feladatok, a népgazdasági célok sajátos jellegűek, amelyeket alapvetően meghatározzák az előző évi gazdasági folyamatok. Az elmúlt év tapasztalatai arra intenek és kényszerítenek, hogy 1978-ban a gazdasági fejlődés és az egyensúly szempontjából fontos területekre koncentráljuk a szakszervezeti mozgalom tevékenységét, a munkaverseny mozgalmat. A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY CÉLJAIT 1978-ban is a népgazdasági terv feladataival, a hatékonysági követelmények figyelembevételével összhangban kell megszerveznünk és kialakítanunk. Az 1978. évi tervünket bonyolult, nehéz feltételek között kell megvalósítanunk. Továbbra is számolnunk kell a világgazdaság kedvezőtlen hatásaival. Mindent meg kell tenni gazdaságunk belső tartalékainak teljesebb kiaknázására. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy szocialista rendszerünk erejét bizonyítja, hogy nehéz körülmények között is vállalkozhatunk az életszínvonal következetes emelésére. A szakszervezeti mozgalom karolja fel a vállalati kollektívák, a szocialista brigádok kezdeményezéseit. El kell érni, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny lendülete 1978-ban tovább folytatódjék, a vállalások és azok teljesítése összhangban legyenek a gazdasági és a vállalati tervek céljaival. A szakszervezetek fontos feladata, hogy a maguk eszközeivel is segítsék elő a munkaversenymozgalmat, amely biztos támasza a gazdasági hatékonyság növelésének, a gazdaságos termelési szerkezet kialakításának. Mindenütt fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a termékek és szolgáltatások minőségének javítására. Továbbra is szükséges takarékoskodni a munkaerővel, az energiával és az anyaggal, főképpen az importanyaggal. E célok különösen fontosak az exportfeladatok teljesítésében. A szocialista brigádmozgalom — az V. országos tanácskozás elhatározásainak megfelelően — váljék minél eredményesebben tényezőjévé a szocialista életmódnak. A brigádok tagjai erősítsék a mozgalom szocialista vonásait, vállaljanak aktív szerepet a közéletben, az üzemi demokrácia fórumain, gyarapítsák szakmai, politikai és általános műveltségüket, erősítsék továbbra is a verseny internacionalista vonásait. A munkaverseny mozgalom segítse elő az 1978. évi előirányzott életszínvonal növekedésének anyagi megalapozását, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását. Ez alapvető politikai és gazdasági célkitűzés, amelyet figyelembe kell vegyünk a verseny irányításánál, a dolgozók kezdeményezéseinek támogatásánál, az ösztönzésnél, az eredmények elismerésénél. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozatai megjelölték a következő időszakra a társadalom fejlődésének irányát, s a megvalósításukhoz nélkülözhetetlen feltételeket és tennivalókat. Ennek a koncepciónak vállalása és megvalósítása hatalmas erőt ad, segít mozgásba hozni a felhalmozott társadalmi és gazdasági energiát. Ugyanakkor megköveteli a demokrácia mind teljesebb érvényesítését is. Indokolja ezt az is, hogy hatékonyabbá kell tenni a gazdaságirányítást, a vállalati igazgatást, a nevelőmunkát. Különösen nagy szerepük van ezekben az üzemi, vállalati pártszervezeteknek és szakszervezeteknek, amelyek a dolgozók véleményére, javaslataira támaszkodva segítik a gazdasági feladatok végrehajtását. Ellenőrzik, hogy a vállalati vezetők a párt és a szocialista állam céljainak megfelelően vezetik-e a rájuk bízott gazdasági egységet. Az állami vállalatok, üzemek gazdasági vezetői a döntésekben nem nélkülözhetik a politikai, társadalmi szervek, a dolgozók, a munkáskollektívák véleményét, javaslatait. TAVALY TÖBB JELENTŐS HATÁROZAT SZÜLETETT az üzemi demokrácia fejlesztésére. A lehetőség adott, az elvi kérdések tisztázottak. Most már a cselekvésen, a végrehajtáson van a sor. A szakszervezetek fontos feladata, hogy előkészítsék a dolgozókat demokratikus jogaik gyakorlására, felébresszék bennük a politikai érdeklődést. A dolgozók tulajdonosi, gazdasági felelősségérzete csak akkor alakulhat ki, ha a közéletben, az üzem, a vállalat irányításában ténylegesen részt vesznek. Az üzemi demokrácia fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásában nagy a szakszervezetek felelőssége. A szakszervezeti demokrácia erősítése ugyanis alapfeltétele az üzemi demokrácia érvényesülésének. A tagság és szervezetei, valamint választott tisztségviselőik szoros kapcsolata, a vélemények rendszeres kikérése és hasznosítása, a tájékoztatás és a számadás az üzemi demokrácia minden intézményére és fórumára hat. Éppen ezért kérdése ez a szakszervezeti fegyelemnek is, mert ahol baj van a szakszervezeti demokráciával, ott nincs egységes fellépés, ott nem érvényesülhet a szakszervezet kezdeményező szerepe más demokratikus fórumokon. Gazdasági-társadalmi feladataink eredményes megvalósítása, a szakszervezeti tevékenység hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen a dolgozók, a szakszervezeti tagság egyetértése. Ez nem lehet spontán folyamat. A szakszervezeti mozgalom akkor töltheti be szerepét teljesebben, ha a XXIII. kongresszusunk határozatával, a konkrét tennivalókkal összhangban javítja tömegpolitikai, felvilágosító tevékenységét. IDEI FELADATAINK EREDMÉNYES MEGOLDÁSÁHOZ meg kell nyernünk a dolgozók cselekvő támogatását. A szakszervezetek elsődleges feladata, hogy a szocialista brigádokra támaszkodva támogassák a magasabb fokú szervezettség és fegyelem megteremtését, valamint a szocialista munkaerkölcs megszilárdítását, ennek érdekében maguk is fejtsenek ki megfelelő politikai tevékenységet. Jólétünk, előrehaladásunk forrása csakis az eredményes, a fegyelmezett munka lehet. Ez évi feladatainkat úgy oldhatjuk meg maradéktalanul, ha még jobban támaszkodunk a társadalmi összefogásra, a dolgozók cselekvő részvételére a népgazdaság minden területén. 2