Munka, 1978 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 1. szám

tesszük, és a gazdaságos, minden piacon könnyen érté­kesíthető termékek arányát növeljük. Behozatalunkban a hatékonyság javítását szolgáló anyagok, a korszerű technika, a berendezések és a szellemi termékek kap­janak elsőbbséget. Fokozott figyelmet kíván a takaré­kosság, főleg az importból eredő termékeknél, mert az ésszerűbb megoldások, a népgazdaság egyensúly-mérle­gét javítják. FELADATAINK EREDMÉNYES MEGOLDÁSA cél­tudatos, összehangolt tevékenységet kíván mind a köz­ponti és ágazati irányítástól, mind a vállalatoktól. A termelésszerkezet korszerűsítésében és a külgazdasági kapcsolataink fejlesztésében hatékonyabb szerepet kell betölteni az ágazati minisztériumoknak és a szakmai szakszervezeteknek egyaránt. El kell érni, hogy növe­kedjék szerepük a vállalati tervkoncepciók kialakításá­ban, a több vállalat tevékenységének összehangolását igénylő fejlesztési célokban, a vállalati kezdeményezé­sek koordinálásában. Ezért az ágazati-iparági szakszervezeteknek és színi­knek fontos feladata, hogy szervezetten, körültekintően és a feladatok szabta követelményekhez igazodóan se­gítsék az 1978. évi tervezési munka előkészítését, meg­alapozását. A végrehajtás hatékony megszervezésére fokozottabb együttműködés valósuljon meg az érintett tárcákkal, tanácsi szervezetekkel. Vegyenek részt az ágazati, területpolitikai irányelvek kidolgozásában. For­dítsanak fokozott figyelmet arra, hogy a beruházások­nál a pénzügyi eszközöket elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére fordítsák, s ügyeljenek arra is, hogy a fejlesztési források csökkentése követ­keztében ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a szociális, a munkakörülmények javítását, a munkavédelem fej­lesztését szolgáló létesítmények. A készülő kormányzati munkaprogram előkészítése során foglalkozzanak azzal is, hogy az ágazati, iparági, területi tapasztalatokat — a sajátos jellegnek megfelelően — figyelembe vegyék, és az állami támogatások odaítélése összhangban legyen a legfontosabb célokkal. Azt valljuk, hogy az egyes évekre, így 1978-ra is a konkrét gazdasági feladatok, a népgazdasági célok sajátos jellegűek, amelyeket alap­vetően meghatározzák az előző évi gazdasági folya­matok. Az elmúlt év tapasztalatai arra intenek és kény­szerítenek, hogy 1978-ban a gazdasági fejlődés és az egyensúly szempontjából fontos területekre koncentrál­juk a szakszervezeti mozgalom tevékenységét, a mun­kaverseny mozgalmat. A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY CÉLJAIT 1978-ban is a népgazdasági terv feladataival, a haté­konysági követelmények figyelembevételével összhang­ban kell megszerveznünk és kialakítanunk. Az 1978. évi tervünket bonyolult, nehéz feltételek között kell megvalósítanunk. Továbbra is számolnunk kell a világ­­gazdaság kedvezőtlen hatásaival. Mindent meg kell tenni gazdaságunk belső tartalékainak teljesebb kiak­názására. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy szocialista rendszerünk erejét bizonyítja, hogy nehéz körülmények között is vállalkozhatunk az életszínvonal következetes emelésére. A szakszervezeti mozgalom karolja fel a vállalati kollektívák, a szocialista brigádok kezdeményezéseit. El kell érni, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott munkaverseny lendülete 1978-ban tovább folytatódjék, a vállalások és azok teljesítése összhang­ban legyenek a gazdasági és a vállalati tervek céljaival. A szakszervezetek fontos feladata, hogy a maguk esz­közeivel is segítsék elő a munkaversenymozgalmat, amely biztos támasza a gazdasági hatékonyság növelé­sének, a gazdaságos termelési szerkezet kialakításának. Mindenütt fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a termékek és szolgáltatások minőségének javítására. To­vábbra is szükséges takarékoskodni a munkaerővel, az energiával és az anyaggal, főképpen az importanyag­gal. E célok különösen fontosak az exportfeladatok tel­jesítésében. A szocialista brigádmozgalom — az V. országos ta­nácskozás elhatározásainak megfelelően — váljék minél eredményesebben tényezőjévé a szocialista életmódnak. A brigádok tagjai erősítsék a mozgalom szocialista vo­násait, vállaljanak aktív szerepet a közéletben, az üzemi demokrácia fórumain, gyarapítsák szakmai, politikai és általános műveltségüket, erősítsék továbbra is a ver­seny internacionalista vonásait. A munkaverseny moz­galom segítse elő az 1978. évi előirányzott életszínvonal növekedésének anyagi megalapozását, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását. Ez alapvető politi­kai és gazdasági célkitűzés, amelyet figyelembe kell vegyünk a verseny irányításánál, a dolgozók kezdemé­nyezéseinek támogatásánál, az ösztönzésnél, az ered­mények elismerésénél. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusá­nak határozatai megjelölték a következő időszakra a társadalom fejlődésének irányát, s a megvalósításukhoz nélkülözhetetlen feltételeket és tennivalókat. Ennek a koncepciónak vállalása és megvalósítása hatalmas erőt ad, segít mozgásba hozni a felhalmozott társadalmi és gazdasági energiát. Ugyanakkor megköveteli a demok­rácia mind teljesebb érvényesítését is. Indokolja ezt az is, hogy hatékonyabbá kell tenni a gazdaságirányítást, a vállalati igazgatást, a nevelőmunkát. Különösen nagy szerepük van ezekben az üzemi, vállalati pártszerveze­teknek és szakszervezeteknek, amelyek a dolgozók vé­leményére, javaslataira támaszkodva segítik a gazda­sági feladatok végrehajtását. Ellenőrzik, hogy a válla­lati vezetők a párt és a szocialista állam céljainak megfelelően vezetik-e a rájuk bízott gazdasági egysé­get. Az állami vállalatok, üzemek gazdasági vezetői a döntésekben nem nélkülözhetik a politikai, társadalmi szervek, a dolgozók, a munkáskollektívák véleményét, javaslatait. TAVALY TÖBB JELENTŐS HATÁROZAT SZÜLE­TETT az üzemi demokrácia fejlesztésére. A lehetőség adott, az elvi kérdések tisztázottak. Most már a cselek­vésen, a végrehajtáson van a sor. A szakszervezetek fontos feladata, hogy előkészítsék a dolgozókat demokratikus jogaik gyakorlására, fel­ébresszék bennük a politikai érdeklődést. A dolgozók tulajdonosi, gazdasági felelősségérzete csak akkor ala­kulhat ki, ha a közéletben, az üzem, a vállalat irányí­tásában ténylegesen részt vesznek. Az üzemi demokrácia fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásában nagy a szakszervezetek felelőssége. A szakszervezeti demokrácia erősítése ugyanis alapfelté­tele az üzemi demokrácia érvényesülésének. A tagság és szervezetei, valamint választott tisztségviselőik szo­ros kapcsolata, a vélemények rendszeres kikérése és hasznosítása, a tájékoztatás és a számadás az üzemi demokrácia minden intézményére és fórumára hat. Éppen ezért kérdése ez a szakszervezeti fegyelemnek is, mert ahol baj van a szakszervezeti demokráciával, ott nincs egységes fellépés, ott nem érvényesülhet a szak­­szervezet kezdeményező szerepe más demokratikus fórumokon. Gazdasági-társadalmi feladataink eredményes meg­valósítása, a szakszervezeti tevékenység hatékonyságá­nak növelése érdekében elengedhetetlen a dolgozók, a szakszervezeti tagság egyetértése. Ez nem lehet spontán folyamat. A szakszervezeti mozgalom akkor töltheti be szerepét teljesebben, ha a XXIII. kongresszusunk ha­tározatával, a konkrét tennivalókkal összhangban ja­vítja tömegpolitikai, felvilágosító tevékenységét. IDEI FELADATAINK EREDMÉNYES MEGOLDÁ­SÁHOZ meg kell nyernünk a dolgozók cselekvő támo­gatását. A szakszervezetek elsődleges feladata, hogy a szocialista brigádokra támaszkodva támogassák a ma­gasabb fokú szervezettség és fegyelem megteremtését, valamint a szocialista munkaerkölcs megszilárdítását, ennek érdekében maguk is fejtsenek ki megfelelő poli­tikai tevékenységet. Jólétünk, előrehaladásunk forrása csakis az eredmé­nyes, a fegyelmezett munka lehet. Ez évi feladatainkat úgy oldhatjuk meg maradéktalanul, ha még jobban tá­maszkodunk a társadalmi összefogásra, a dolgozók cse­lekvő részvételére a népgazdaság minden területén. 2

Next